A rovat kizárólagos támogatója

A klímaváltozás, illetve a követendő klímapolitika ügyében is megosztottság látszik az Európai Unióban; a múlt heti kétnapos EU-csúcsról kiszivárgó bizalmas dokumentumok szerint Németország, Lengyelország és Csehország mellett Magyarország is elutasítja a 2050-es klímasemlegességre vonatkozó többségi álláspontot.

Az Euractiv által megszerzett dokumentumokból az derül ki, hogy egyfajta kelet-nyugati irányú megosztottság van a tagországok között azt illetően, ahogyan az Európai Bizottság klímatervéhez viszonyulnak. Ez a terv gyakorlatilag nem kevesebbet tűz ki célul, mint az EU szén-dioxid-kibocsátásának nullára csökkentése az évszázad közepéig. A kétségkívül ambiciózus cél igazodik a Párizsi Klímaegyezményhez, amelynek keretében a világ országai elvileg vállalták, hogy megteszik az annak érdekében szükséges intézkedéseket, hogy a század végéig a Föld átlaghőmérséklete legfeljebb 1,5-2 Celsius-fokkal emelkedjen az iparosodás (1750) előtti szinthez képest. Az ennél nagyobb mértékű felmelegedés a tudományos közösség zömének álláspontja szerint katasztrofális éghajlati hatásokkal járna, lakhatatlanná téve a bolygó nagy területeit.

Az Európai Parlamentben a hét elején szavaztak az Európai Bizottság 2050-es klímatervéről, és a képviselők 369-116 arányban támogatták is azt 40 tartózkodás mellett.

Míg azonban Franciaország, Hollandia, Luxemburg, Spanyolország, Portugália, Finnország, Svédország és Dánia támogatják az EU 2050-ig történő dekarbonizációját, addig más országok elutasítják az EU intézkedési tervének közvetlenül a Párizsi Klímaegyezményhez való kötését. Az Euractiv által ismertetett tagállami álláspontok alapján Magyarország – Németország, Lengyelország és Csehország társaságában – elutasították azt is, hogy bármilyen határidőt határozzanak meg az EU szén-dioxid-kibocsátásának nullára csökkentésére, a 2050-es évszámra való minden hivatkozást törölve a közös tervezetből.

Az előrejelzések arra figyelmeztetnek, a felmelegedés hatására fellépő szélsőséges időjárási jelenségek világszerte megrengethetik a társadalmi-gazdasági rendszereket, sok millió embert hajléktalanná téve, jelentősen felerősítve a migrációt. Az Európai Bizottság szerint mindez az európai gazdaságra, így az élelmiszerellátásra nézve is súlyos következményekkel járhat, ami végül a politikai stabilitást is kikezdheti.

Míg nem utolsó sorban a klímaváltozás egyre kézzelfoghatóbb és súlyosabb jeleinek hatására a civil társadalom világszerte egyre hangosabban igyekszik rávenni a kormányokat a cselekvésre, a felmérések szerint a jelenlegi pályát követve esély sincs a Párizsi Klímaegyezmény céljának elérésére, sokkal valószínűbb, hogy a század végéig 5-6 fokkal haladhatja meg a globális átlaghőmérséklet az iparosodás előtti szintet. A megoldás kulcsa a politikai döntéshozók kezében lenne, számos kormány azonban rövid távú részérdekekre, például a fosszilis energiaipar fenntartásának gazdasági érdekére hivatkozva kimondva-kimondatlanul elutasítja a radikális lépéseket is megkövetelő cselekvést, mint például az Egyesült Államok Klímaegyezményből történő kilépését bejelentő Trump-adminisztráció-írta a portfolio.

 

 

 

hirdetés
hirdetés

Bambulás helyett tájékoztottság. Iratkozz fel hírlevelünkre!

Feliratkozás