A rovat kizárólagos támogatója
Forrás: népszava

Magyarország elvben támogatja, hogy az EU 2030-ra 1990-hez képest ne 40, hanem 55 százalékkal csökkentse az üvegházhatású gázok kibocsátását, de csak azután, hogy magára nézve az összes tagállam vállal legalább 40 százalékot.
Magyarország partner az Európai Bizottság ama javaslata kapcsán, hogy az unió a jelenlegi tervekkel szemben 2030-ra 1990-hez képest ne 40, hanem 55 százalékkal kevesebb üvegházhatású gázt bocsásson ki – közölte a parlament fenntartható fejlődési bizottságának tegnapi ülésén Rábai Mónika, az illetékes Innovációs és Technológiai Minisztérium klímapolitikai főosztályvezetője. Ennek ugyanakkor feltételéül támasztják, hogy 2030-ra a tagországok mindegyike egyértelműen vállaljon 1990-hez képest legalább 40 százalékos szennyezés-mérséklést. A főosztályvezető nem számszerűsítette, hogy Magyarország mennyire módosítaná eddigi, 40 százalékos vállalását, de bírálta a bizottsági javaslat kidolgozatlanságát.

Pedig az idő sürget: az állam- és kormányfőkből álló Európai Tanács decemberben tervez végső döntést hozni. A – tavaly év végén a magyar kormány által is vállalt – fő, közös cél, hogy 2050-re az EU egyáltalán ne bocsásson ki üvegházhatású gázokat. A kabinet egyetért az erőfeszítés-fokozás szándékával annak érdekében, hogy az ehhez szükséges beruházások ne 2040-2050-re torlódjanak. Rábai Mónika megemlítette, hogy az Európai Parlament 60 százalékot javasolt. A főosztályvezető indoklásában némiképp csúsztatva úgy fogalmazott, nálunk “rövid növekedés után” 2018 óta ismét csökken a szén-dioxid-kibocsátás. 2013 és 2018 között ugyanakkor nagyságrendekkel ütemesebben nőtt a szennyezés az azóta mért néhány tizedszázalékos csökkenéshez képest.

Felvillantotta azt az ábrájukat is, hogy Magyarország az EU-n belül az 1990 óta mért kibocsátás-csökkentés terén eddig viszonylag jól áll, bizonyítandó egyes tagállami ígéretek megbízhatatlanságát. Az ábra kapcsán ugyanakkor nem hagyható szó nélkül, hogy “éllovasai” mind volt szocialista országok, azt az érzetet erősítve, hogy javulásuk sokkal inkább iparuk rendszerváltások utáni összeomlásának, semmint környezetvédelmi erőfeszítéseknek tudható be. Míg az EU honlapján a tagállamok 1990-es alapú kibocsátás-csökkentési vállalásairól összesítő táblázatot nem leltünk, egy tavalyi uniós közlemény idézi az Európai Környezetvédelmi Ügynökséget, amely a jelenlegi erőfeszítésekkel 30, de még az ígéretek tükrében is csak 36 százalékos EU-átlagos jósolt 2030-ra.
Ebben dicsérik a többletvállalást tévő Görögországot, Portugáliát és Svédországot. De nyolc, ilyen ígéretet tévő tagállam körében Magyarország is kap egy kedves megjegyzést. A “rendszerváltás-hatást” kiküszöbölő, 2005-ös alapú kibocsátás-csökkentési uniós összevetésben viszont – más keleti tagállamokkal együtt – 7 százalékkal már a negyedik legrosszabbul állunk.

A fenntartható fejlődési bizottság alelnöke, a fideszes Bencsik János – egységes bizottsági véleményként – támogatta az indítványt, elutasítva, hogy az Európai Tanács a 2030-2050 közötti kibocsátás-csökkentésekkel kapcsolatos jogokat az Európai Bizottságnak adjon át. Az előterjesztővel együtt támogatta, hogy a támogatások és elvárások szintjén Brüsszel vegye figyelembe a tagállamok egy főre eső GDP-jét. Így elvetették a lakosságot érintő karbonadó tervét is. Mindebből levonható, hogy a magyar kormány álláspontja sokkal kifinomultabbá vált azóta, hogy Orbán Viktor egy szeptemberi esszéjében “abszurditásig emelt klímacélokkal” vádolta meg Brüsszelt.

hirdetés
hirdetés
hirdetés

Bambulás helyett tájékoztottság. Iratkozz fel hírlevelünkre!

Feliratkozás

Kapcsolódó hírek