A rovat kizárólagos támogatója

A szélenergia egyre nagyobb szerepet kap a globális villamosenergia-ellátásban, világszerte egymás után épülnek a tengeri és szárazföldi szélfarmok. Magyarországon azonban az elmúlt években parkolópályára került a szélenergia, és úgy tűnik, a kormány hosszú távon sem számol ezzel a tiszta energiaforrással. Jelenlegi tervei szerint tíz év múlva egyetlen szélerőmű sem fog üzemelni itthon, pedig az elméleti potenciál jelentős, ami alapján akár meg is többszörözhetnénk a hazai kapacitást.
A lassan mögöttünk hagyott évtizedben Magyarország gyakorlatilag teljesen kimaradt a világszinten tapasztalható szélerőmű-építési lázból. Az utolsó magyarországi szélerőművek építése, 2010-2011 óta a globálisan telepített teljes szélerőmű kapacitás körülbelül megháromszorozódott, és tavaly év végén megközelítette a 600 GW-ot, amelynek közel 10 százaléka 2018-ban épült meg, amint az a Globális Szélenergia Egyesület (WWEA) alábbi grafikonján is látszik.

Európa világszinten is élen jár a folyamatban, a trendet pedig az előbb-utóbb várhatóan a – például Magyarország ellenállása dacára – mégis elfogadandó, a klímaváltozás elleni erőfeszítést szolgáló 2050-es nettó nulla szén-dioxid-kibocsátási cél még meg is gyorsíthatja. A Wind Europe alábbi, 2018-as állapotot tükröző térképéből azért az is kiderül, nem csak Magyarország volt visszafogott eddig a szélerőmű-telepítésekkel. Az elméleti potenciál hatalmas: az európai szükséglet tízszeresének megfelelő mennyiségű villamos energia lenne termelhető pusztán a szárazföldre telepített szélerőművekkel egy idén ősszel publikált német tanulmány szerint, amely ugyanakkor megjegyzi, Európa áramellátásának 100 százalékban szélenergiából történő kielégítése egyelőre nem megvalósítható a társadalmi, gazdasági és politikai akadályok miatt.

Bár Magyarország – amint a fenti térképen is látszik – nem tartozik a legszelesebb európai országok közé, ezzel együtt itthon is jelentős szélerőmű kapacitás lenne gazdaságosan telepíthető és működtethető. Jelenleg összesen körülbelül 330 MW a magyarországi szélerőművi kapacitás, a legutolsó szélerőmű azonban a 2010-es évek elején épült itthon. Azóta ilyen célú beruházás nem kapott engedélyt, illetve a szabályozási környezetet úgy alakították át, hogy annak feltételeit gyakorlatilag lehetetlen teljesíteni, hiszen szélerőmű lakott terület határához legközelebb 12 kilométerre építhető.

Az állami MVM csoporthoz tartozó Mavir (Magyar Villamosenergia-ipari Átviteli Rendszerirányító) 2008-ban publikált tanulmányában (A szélerőmű kapacitásbővítés lehetőségei és feltételei a magyar villamosenergia-rendszerben) úgy találta, hogy bizonyos feltételek teljesülésével lehetséges lenne 740 MW szélerőmű kapacitás telepítése Magyarországon. Az azóta eltelt több int tíz évben azonban mind a szélturbinák, mind a villamosenergia-rendszer szabályozhatását elősegítő technológiák hatalmasat fejlődtek. A turbinák a korábbiaknál jóval alacsonyabb sebességű szélből is képesek energiát kinyerni, a villamosenergia-rendszerbe pedig a fejlesztéseknek köszönhetően a korábbiaknál sokkal nagyobb, nehezen szabályozható megújuló energia kapacitást lehet integrálni.

Ez tükröződik a Regionális Energiagazdasági Kutatóközpont (REKK) 2019 februárjában publikált tanulmányában is, amely a hazai nagykereskedelmi villamosenergia-piac és ellátásbiztonság 2030-ig várható alakulását modellezi, illetve elemzi különböző erőművi forgatókönyvek mentén. Eszerint 2030-ra a hazai elméleti potenciált és más szempontokat is figyelembe véve 2030-ra Magyarországon akár 1500-2500 MW-ra is emelkedhetne a beépített szélerőmű kapacitás. A vizsgált hat erőművi forgatókönyvből négy a szélenergia hazai ellátásban betöltött szerepének jelentős növekedését tételezi fel 2030-ig, mindössze a Jelenlegi intézkedések és a Beruházásintenzív forgatókönyv mutat stagnálást, illetve nullázódást. A legnagyobb, 10 százalék feletti arányt a Megújuló túlsúlyos forgatókönyvben éri el, 5 TWh-t meghaladó termeléssel.
Folytatás a Portfólión >>>


Nem hitelesítette a szélerőművekről szóló népszavazási kezdeményezéseket a Nemzeti Választási Bizottság (NVB) – írtuk másfél hete.

A kérdéseket Kassai Dániel nyújtotta be magánszemélyként. Az első kérdés azt célozta, hogy szélerőmű a beépített területek határától számított 3 és 12 kilométer közötti sávban legyen csak elhelyezhető. A második úgy szólt, hogy szélerőmű a beépített területek határától számított legalább 3 kilométerre legyen elhelyezhető. A harmadik kérdés pedig arra vonatkozott, hogy szélerőműveket “a beépített teljesítmény korlátozása nélkül” lehessen telepíteni.
A november 20-i ülésén az NVB egyhangú döntéssel úgy ítélte meg, hogy a kérdések nem az Országgyűlés feladat- és hatáskörébe tartoznak, hanem a kormányéba, márpedig országos népszavazást csak az Országgyűlés hatáskörébe tartozó kérdésben lehet kezdeményezni. Emellett az NVB szerint a kérdések nem felelnek meg az egyértelműség követelményének sem. Az NVB határozata nem jogerős, ellene a Kúriához lehet fordulni. (MTI)

Egyre erősebb szélnek örülhetnek, ahol termelnek vele energiát

Évtizedeken át keresték a tudósok, hogy minek tudható be a szélerősség csökkenése a 80-as évektől kezdve, most viszont új feladatuk lesz, mivel ebben az évtizedben megfordult a trend, és világszerte egyre erősebbek a szelek. Ez pedig remek hír az energiatermelők számára. Már csak azért is, mert ha a mostani évszázad végéig folytatódott volna a gyengülő trend, akkor globálisan 21 százalékot veszítettek volna erejükből átlagosan a szelek, ami megfelezte volna az ebből a forrásból potenciálisan kinyerhető energiamennyiséget. A jelenséget próbálták magyarázni a sarkvidék-közeli területek kizöldülésével, valamint a földfelszín urbanizációnak betudható megváltozásával, de egyik sem volt igazán kielégítő.

A magyarázat keresésével a jövőben kevesebben fognak foglalkozni, kilencezer mérőállomás adatai szerint ugyanis 2010 óta világszerte jelentősen nő az átlagos szélsebesség. Ennek oka valószínűleg az óceáni és légköri áramlatok megváltozása – mondta a BBC-nek Adrian Chappel, a Cardiffi Egyetem munkatársa, az eredményeket feltáró tanulmány társszerzője- melyet a G7 gazdasági portál ismertetett.

Nyitókép: Az Orbán-kormány szélerőmű telepítési térképe, melyen a fehér területeken engedélyezett a lépesítés, a piroson nem.

Kapcsolódó anyagok:

Tényleg komolyan kellene beszélnünk a klímastratégiáról!

Az országos klímavészhelyzet kihirdetéséről szóló ülésre Orbán nem, de Karácsony elment

Elmaradt a roham a napelemes pályázatoknál – Mi történt?

Hazánk gazdasági érdeke a klímasemlegesség támogatása

Karbonsemleges kibocsátás – bármi is az, de legalább 90% lesz

Nem hitelesítette az NVB a szélerőművekről szóló népszavazási kezdeményezéseket

hirdetés
hirdetés
hirdetés

Bambulás helyett tájékoztottság. Iratkozz fel hírlevelünkre!

Feliratkozás

Kapcsolódó hírek