A rovat kizárólagos támogatója
Forrás: népszava

Januárra eltűnik a nejlonzacskó, és megtiltják az egyszer használatos műanyagok forgalmazását. Az Orbán- kormány 10 év alatt szisztematikusan leépítette a zöld közigazgatást, na de most egy új hivatal felelőssége lesz az út szélén, erdőkben hagyott szeméthalmok eltávolítása. Mindezt az önkormányzatok nyakába varrják. Vajon ez is csődbe jut, mint a Kukaholding? Palkovics László szerint nincs szükség az önálló környezet-, klíma- és vízügyi minisztériumra.

Jövő év elejétől tilos lesz Magyarországon forgalmazni egyszer használatos műanyagokat – derült ki Palkovics László innovációs és technológiai miniszter, illetve Schanda Tamás parlamenti államtitkár tegnapelőtti  sajtótájékoztatóján. Az ilyen zacskók, étkezési eszközök, szívószálak és lufipálcikák eladását tiltó jogszabály a Népszava információi szerint néhány hónap múlva jelenhet meg. Így a cégeknek – gyártóknak, forgalmazóknak, felhasználóknak – körülbelül fél évük marad az átállásra. (A miniszter utalt arra, hogy az unió csak jövő év közepére teszi kötelezővé a jogszabályalkotást, vagyis esetünkben minden egy évvel a kötelezvény előtt lép érvénybe.) Palkovics László megfogalmazása szerint támogatják a forgalmazókat az ezeket kiváltó, újrahasználható, újrahasznosítható termékek fejlesztésében és gyártásában. Mindez az egy hónapja bemutatott energiastratégiából levezetett, Orbán Viktor február 16-i évértékelőjén ismertetett klíma- és természetvédelmi akcióterv része.

Ennek keretében július 1-től megalapítják a Hulladékgazdálkodási Hatóságot, amelynek elsődleges feladata az ágazat ellenőrzése, a törvénytelen lerakók felkutatása, a tettenérés, a büntetés, illetve az önkormányzatokkal együttműködésben az ingatlantulajdonosok hulladékeltávolításra kényszerítése.

Évente mintegy 328 ezer köbméter illegális hulladék keletkezik. A miniszter arra is utalt, hogy a részletek kidolgozása még zajlik, aminek keretében a büntetőjogi felelősséget is bevezetik. Az új hivatal létszámát több száz fősre tervezik. Az anyagi forrásokat firtató kérdésre adott válaszából kiderült, hogy e feladatokra alapvetően köteleznék az önkormányzatokat. Bár szerinte erre a helyhatóságok nem várhatnak külső anyagi támogatást, azért terveznek ezt átmenetileg segítő állami pályázatokat.
Mostantól évi két TeSzedd-kampány várható.

A folyók szennyezésmentesítése, úgy tudjuk, egyelőre a Felső-Tiszára korlátozódik.
Az üveg- és műanyagpalackok, valamint a fémdobozok visszaváltásáról a lap kérdésére annyit említett, hogy a betétdíjat a kereskedők határozzák majd meg. Palkovics László kissé félreérthetően úgy fogalmazott, mintha a kormány 2029 helyett, a környezetvédő szervezetek követelésének látszólag engedve, már 2025-ig leállítaná az épp most állami tulajdonba kerülő Mátrai Erőmű főbb szénblokkjait. A bemutatott ábrájuk ugyanakkor a kivezetést 2025-öt követő időszakra teszi. Ez utóbbi változat felelne meg a kormány eddigi álláspontjának, ami a lap értesülése szerint nem változott. Palkovics László elismételte, hogy más fűtőanyaggal fenntartanák a Mátrai Erőmű jelenlegi, alapvetően fontos termelőképességét, kevéssé részletezve, hogy a jelenleg közel 1000 megawattos (MW) teljesítményt pontosan miként látják fenntarthatónak az általuk kilátásba helyezett új gáz-, hulladék- és naperőművekkel.

Palkovics László innovációs és technológiai miniszter egy januári sajtótájékoztatón. Fotó: MTI/Szigetváry Zsolt

Az olcsóbb elektromos autók forgalmának ösztönzése érdekében módosítják a jelenlegi másfél milliós támogatást és változatlanul fontolgatják az idős, környezetszennyező autók behozatalának korlátozását. 2022-től a nagyobb települések csak elektromos buszt vehetnek, amire 10 év alatt 36 milliárdos támogatást kapnak.
Kérdésre közölte: a magánlakások fogyasztáscsökkentését – főképp fűtéskorszerűsítését – leginkább az energiaszolgáltatók uniós kötelezési rendszerén keresztül oldanák meg. Információk szerint a kis- és középvállalkozások 32 milliárdos keretű megújulóenergiás támogatása EU-forrás.

Az évi egymillió fa ültetésére vonatkozó terveket annyiban pontosította, hogy ezt a hagyományos erdőgazdálkodáson túl, jelenleg nem fásított területeken tervezik.

Palkovics László kérdésre válaszolva elvetette az önálló környezet-, klíma- és vízügyi minisztérium szükségességét.

A miniszter megismételte: a jelenleg körülbelül ezer MW-nyi naperőmű összesített teljesítményét 2030-ra 6 ezer, 2040-re pedig 12 ezer MW-ra növelnék. (Emellett kiállt az atomerőmű mellett, pártolja a földhő-hasznosítást és elveti a szélerőműveket.) 2030-ra a hazai energiatermelés 90 százalékát szén-dioxid-mentessé teszik, illetve egymillió “okos” áram- és 200 ezer távhő fogyasztásmérőt telepítenek.

Munkacsoportot javasolnak
A Magyar Ásványvíz, Gyümölcslé és Üdítőital Szövetség és tagvállalatai támogatnak minden olyan kormányzati kezdeményezést, amely lehetővé teszi a műanyag- és alumíniumpalackok minél nagyobb arányú visszagyűjtését, és azok újbóli felhasználását italcsomagolásként – tette közzé a szervezet. Javasolják ezért egy, a kormányzat, az italgyártók és a kereskedelem képviselőiből álló munkacsoport mihamarabbi felállítását, amely kialakítaná a minél nagyobb arányú visszagyűjtését lehetővé tevő rendszert.

Állami hozzájárulásra várva
Tüttő Kata városüzemeltetésért felelős, MSZP-s főpolgármester-helyettes óvatosan derűlátó a kormány klímaakciója kapcsán, de nem biztos benne, hogy ez megalapozott.
– Mit szól Orbán Viktor új klímaakciótervéhez?
– Nagyon örülök neki, ami azért éles váltás a kormány klímaváltozással kapcsolatos hozzáállásában. Remélem, hogy ez kedvezően hat a Cséry-telep kármentesítésére is. A teljes, 60 hektáros terület rendbetételének késlekedését főképp az okozta, hogy a hatóság által 99 százalékban felelősnek nyilvánított magyar állammal nem sikerült megállapodnunk a költségekről. A Magyar Nemzeti Vagyonkezelő forráshiányra hivatkozik. Ezt az új kormánystratégia reményeim szerint megszünteti. De ha más út nincs, perre is készen állunk.
– A kormányfő új betétdíjrendszert is ígér.
– Ez is biztató. Az EU által régóta javasolt körforgásos gazdaság lényege a hulladék keletkezésének leszorítása. Újrahasznosítható csomagolóanyagok szükségesek, amik nem lerakóban és égetőben végzik, mint most. Ezt az elvet a magyar államnak is át kéne éreznie. Jól működő a betétdíjas rendszer esetén a pet-palackok 90 százaléka visszakerül, ami szerintem az üvegek és fémdobozok esetében is megcélozható. Kétségtelen, az uniós támogatással létrehozott, otthoni szétválogatás önmagában nem túl eredményes.
– Miért?
– A leginkább a szemléletformálást hiányolom. Ha a kormány a tíz- és százmilliárdos “szemléletformálási” kampányainak csak a felében a környezettudatosságot hangsúlyozta volna, talán ma már mi lennénk a legkevesebb hulladékot termelő ország. Rajtunk is múlik, hol, mit veszünk, mit dobunk ki, mennyire támogatjuk a csomagolásmentes boltokat. Derűlátó vagyok, de ez nem biztos, hogy megalapozott.

A főváros mentesíti a Cséry-telepet
Tegnapelőtt sajtótájékoztatón, illetve -bejáráson mutatta be Tüttő Kata városüzemeltetésért felelős, MSZP-s főpolgármester-helyettes, Szaniszló Sándor valamint Becker Pál, a Fővárosi Közterület-fenntartó Zrt. stratégiai vezérigazgató-helyettese a XVIII. kerületi egykori Cséry-telepi hulladéklerakó egy kisebb, 4 hektáros, igen lehangoló látványt nyújtó szegletének átalakítását célzó munkálatokat. A főpolgármester-helyettes közölte: a terület kármentesítésére a fővárosi önkormányzat saját forrásból 1,8 milliárd forintot folyósít. Ezen túlmenően a területen 4,9 milliárd forintos EU-támogatással egy fásított, évi 110 ezer tonna kommunális hulladék tömörítését végző központ épül. Az illegális szennyezések kapcsán büntető eljárás zajlik.

hirdetés
hirdetés
hirdetés

Bambulás helyett tájékoztottság. Iratkozz fel hírlevelünkre!

Feliratkozás

Kapcsolódó hírek