A rovat kizárólagos támogatója

Jövőre már több pénzt kap a költségvetésből a sport-, mint a tudományos akadémiai hálózat. Sporttámogatásra háromszor többet költenek Orbánék, mint kutatásokra. Vajon pl. a szuperteljesítményű  focistáink mennyiben járulnak hozzá az innovációhoz, a versenyképes jövőhöz?A 2020-as költségvetés egyik nagy vesztese a Magyar Tudományos Akadémia (MTA). Míg a köztestület idén még 103,6 milliárd forintból gazdálkodhat, addig jövőre – a kutatóintézetek elvonása és projektek kifutása miatt – már csak 17,1 milliárd forint jut rá. Az MTA így 2020-ban az adófizetők pénzéből már kevesebbet kap, mint a kormány által kedvelt sportakadémiák. Az elfogadott költségvetésből utóbbiak kerek tízmilliárdot kapnak, ami a tavalyi összeg kétszerese. Egy külön soron viszont további 9,1 milliárd forint szerepel, amit a kormány javaslata alapján az „országos sportági szakszövetségek akadémiai rendszerének kialakítására, továbbá a Magyar Labdarúgó Szövetség (MLSZ) feladatainak támogatásra” különítettek el. A fejezeti indoklásokból kiderül, hogy e keretből 1,9 milliárd jut az MLSZ-nek. De ezt is utánpótlás-neveléssel kapcsolatos kiadásokra, vagyis gyakorlatilag az akadémiákra költhetik. A fennmaradó 7,2 milliárdot pedig közvetlenül az akadémiák kapják. Ezek összege pedig már több, mint amennyit az Orbán-kormány az MTA-ra szán.

A sportakadémiák költségvetési támogatása azonban ezzel nem ér véget. Jelentősen részesednek ugyanis a társasági adó (tao) sportcélú felajánlásaiból is. Ebből akár újabb tízmilliárdot szívhat fel a sportegyesületek utánpótlási rendszere. A kormányfő strómanjaként számon tartott Mészáros Lőrinc elnökölte Felcsúti Utánpótlásnevelésért Alapítvány csak 2017-ben 9 milliárdhoz, tavaly pedig 1,9 milliárdhoz jutott e soron.

A nol.hu évekkel ezelőtti képe az épülőben levő Orbán Viktor felcsúti házi focikomplexumáról .Az évek során sok tíz milliárd közpénz forint folyt itt el értelmetlenül.

Akkor sem válik sokkal rózsásabbá a kép, ha nem csupán a sportakadémia-rendszert, hanem a sport teljes támogatását vetjük össze a kutatási kiadásokkal.
— Alapkutatásokra az idei 99,1 milliárd forint után jövőre 112,1 milliárd forint jut.
— Műszaki fejlesztésekre az idei 5,6 milliárd forint után 2020-ban összesen további 17 milliárd forintot szánnak Orbánék. A terület tehát jövőre összesen 129,1 milliárdos támogatást kap. Ez 23 százalékos növekedés az idei tervszámokhoz képest.

Ezzel szemben a költségvetésből közvetlenül sport- és szabadidős tevékenységek támogatására 2020-ban már 320,9 milliárd forint közpénz jut. Ez az idei 302,4-hez képest hat százalékos növekedés. Vagyis, bár a tudományos tevékenységre szánt költségvetési források összege gyorsabban gyarapszik, az még mindig csak a sport- és a szabadidős kiadások harmadára rúg. Ráadásul emellett a kedvezményezett sportegyesületek és akadémiák évről évre egyre több taotámogatást is felszívnak – ahelyett persze, hogy a többi adóbefizetéshez hasonlóan ez az összeg is a költségvetésbe kerülne. A pénzügyminisztériumi becslés átlagát alapul véve jövőre csak taóból mintegy 126,8 milliárd forint kerülhet sportegyesületekhez. Ráadásul a sportcélú tao nemcsak a társasági adóból, hanem a pénzintézetek különadójából is felajánlható. A tárca várakozása szerint ebből a forrásból további 5 milliárd forintot ajánlanak fel adójukból az érintett cégek. Így jövőre e támogatások összege minden bizonnyal meghaladja a 130 milliárdot. Összességében tehát jóval kevesebbet költ az Orbán-kormány tudományos kutatásokra, mint sport- és szabadidős tevékenységekre.

A kutatóintézetek főleg rezsire és bérekre költenek
Az MTA-nak szánt költségvetési pénzek nagy része eddig is a kutatóintézeti hálózathoz került. A széles körű szakmai tiltakozás ellenére ennek felügyeletére módosította a kormánytöbbség az akadémiai törvényt, létrehozva az Eötvös Loránd Kutatási Hálózatot (ELKH). Az irányítást egy olyan testület végzi, amelynek többségét a kabinet, illetve a kormányfő jelölheti. Az ELKH működésére – a kutatásokra szánt kiadásokon belül – a parlament 48,2 milliárd forintot szavazott meg 2020-ra. A pénz java része, 44,5 milliárd forint megy el működési kiadásokra, vagyis rezsire és bérekre. Beruházásokra, fejlesztésekre 3,7 milliárd forintot különítettek el.

hirdetés
hirdetés
hirdetés

Bambulás helyett tájékoztottság. Iratkozz fel hírlevelünkre!

Feliratkozás

Kapcsolódó hírek