Jövőre már több pénzt kap a költségvetésből a sport-, mint a tudományos akadémiai hálózat. Sporttámogatásra háromszor többet költenek Orbánék, mint kutatásokra. Vajon pl. a szuperteljesítményű focistáink mennyiben járulnak hozzá az innovációhoz, a versenyképes jövőhöz?A 2020-as költségvetés egyik nagy vesztese a Magyar Tudományos Akadémia (MTA). Míg a köztestület idén még 103,6 milliárd forintból gazdálkodhat, addig jövőre – a kutatóintézetek elvonása és projektek kifutása miatt – már csak 17,1 milliárd forint jut rá. Az MTA így 2020-ban az adófizetők pénzéből már kevesebbet kap, mint a kormány által kedvelt sportakadémiák. Az elfogadott költségvetésből utóbbiak kerek tízmilliárdot kapnak, ami a tavalyi összeg kétszerese. Egy külön soron viszont további 9,1 milliárd forint szerepel, amit a kormány javaslata alapján az „országos sportági szakszövetségek akadémiai rendszerének kialakítására, továbbá a Magyar Labdarúgó Szövetség (MLSZ) feladatainak támogatásra” különítettek el. A fejezeti indoklásokból kiderül, hogy e keretből 1,9 milliárd jut az MLSZ-nek. De ezt is utánpótlás-neveléssel kapcsolatos kiadásokra, vagyis gyakorlatilag az akadémiákra költhetik. A fennmaradó 7,2 milliárdot pedig közvetlenül az akadémiák kapják. Ezek összege pedig már több, mint amennyit az Orbán-kormány az MTA-ra szán.
A sportakadémiák költségvetési támogatása azonban ezzel nem ér véget. Jelentősen részesednek ugyanis a társasági adó (tao) sportcélú felajánlásaiból is. Ebből akár újabb tízmilliárdot szívhat fel a sportegyesületek utánpótlási rendszere. A kormányfő strómanjaként számon tartott Mészáros Lőrinc elnökölte Felcsúti Utánpótlásnevelésért Alapítvány csak 2017-ben 9 milliárdhoz, tavaly pedig 1,9 milliárdhoz jutott e soron.
Akkor sem válik sokkal rózsásabbá a kép, ha nem csupán a sportakadémia-rendszert, hanem a sport teljes támogatását vetjük össze a kutatási kiadásokkal.
— Alapkutatásokra az idei 99,1 milliárd forint után jövőre 112,1 milliárd forint jut.
— Műszaki fejlesztésekre az idei 5,6 milliárd forint után 2020-ban összesen további 17 milliárd forintot szánnak Orbánék. A terület tehát jövőre összesen 129,1 milliárdos támogatást kap. Ez 23 százalékos növekedés az idei tervszámokhoz képest.
Ezzel szemben a költségvetésből közvetlenül sport- és szabadidős tevékenységek támogatására 2020-ban már 320,9 milliárd forint közpénz jut. Ez az idei 302,4-hez képest hat százalékos növekedés. Vagyis, bár a tudományos tevékenységre szánt költségvetési források összege gyorsabban gyarapszik, az még mindig csak a sport- és a szabadidős kiadások harmadára rúg. Ráadásul emellett a kedvezményezett sportegyesületek és akadémiák évről évre egyre több taotámogatást is felszívnak – ahelyett persze, hogy a többi adóbefizetéshez hasonlóan ez az összeg is a költségvetésbe kerülne. A pénzügyminisztériumi becslés átlagát alapul véve jövőre csak taóból mintegy 126,8 milliárd forint kerülhet sportegyesületekhez. Ráadásul a sportcélú tao nemcsak a társasági adóból, hanem a pénzintézetek különadójából is felajánlható. A tárca várakozása szerint ebből a forrásból további 5 milliárd forintot ajánlanak fel adójukból az érintett cégek. Így jövőre e támogatások összege minden bizonnyal meghaladja a 130 milliárdot. Összességében tehát jóval kevesebbet költ az Orbán-kormány tudományos kutatásokra, mint sport- és szabadidős tevékenységekre.
A kutatóintézetek főleg rezsire és bérekre költenek
Az MTA-nak szánt költségvetési pénzek nagy része eddig is a kutatóintézeti hálózathoz került. A széles körű szakmai tiltakozás ellenére ennek felügyeletére módosította a kormánytöbbség az akadémiai törvényt, létrehozva az Eötvös Loránd Kutatási Hálózatot (ELKH). Az irányítást egy olyan testület végzi, amelynek többségét a kabinet, illetve a kormányfő jelölheti. Az ELKH működésére – a kutatásokra szánt kiadásokon belül – a parlament 48,2 milliárd forintot szavazott meg 2020-ra. A pénz java része, 44,5 milliárd forint megy el működési kiadásokra, vagyis rezsire és bérekre. Beruházásokra, fejlesztésekre 3,7 milliárd forintot különítettek el.
