A rovat kizárólagos támogatója

Vasilis Kontis, a londoni Imperial College munkatársa és kutatótársai 35 ország adatainak elemzése során jutottak erre az eredményre, hogy az iparosodott országokban élők várható élettartama 90 év fölé emelkedhet 2030-ra. A tanulmány szerint a férfiak és a nők várható élettartama közti különbségek is csökkenni fognak. A magyarok viszont 7,5 millióan sem maradnak 2060-ra.

A kutatók egy statisztikai modell és az Egészségügyi Világszervezet (WHO) születési és halálozási adatai alapján számolták ki 35 fejlett ipari állam jövendőbeli várható élettartamát.  Az eredmények szerint a férfiak élettartam-növekedésének valószínűsége legalább 85 százalékos, a nők esetében 65 százalékos.

A tanulmány a regionális különbségeket is felvázolta. Eszerint 57 százalékos eséllyel 2030-ra Dél-Koreában 90 év fölé emelkedik a várható élettartam. Hasonló kort érhetnek meg a francia, a spanyol és a japán nők. Ez a szerzők szerint azért is meglepő, mert egyes szakértők még a századfordulón is úgy vélték, hogy a 90 éves határ átlépése egyszerűen lehetetlen.

Az, hogy a vizsgált országokban a nők magasabb kort érnek meg, mint a férfiak, főként amiatt van, hogy a férfiak ezekben az országokban gyakrabban szenvednek halálos sérüléseket, és gyakran élnek olyan káros szokásokkal, mint a dohányzás, amely jelentősen növeli a tüdőrák és a szív- és érrendszeri megbetegedések kockázatát – írja az MTI.


Új, 2060-ig előretekintő demográfiai programot helyezett kilátásba a mai kormányinfón Lázár János. A miniszter szerint a cél többek között a gyermekvállalásra ösztönző rendszer további javítása, a halálozás csökkentésével összefüggő lépések, és az oktatás átalakítása, különös tekintettel a nyelvtanulási lehetőségekre.  Lázár sok konkrétumot nem árult el, de annyi kiderült, hogy a kormány célja, hogy 2030-ra több évvel nőjön a mostanihoz képest a születéskor várható élettartam. Lázár arról is beszélt, hogy a kormány részletesen átnézte a demográfiai helyzetet és a kilátásokat, ezek után már rövid távon szóba jöhet a gyermeknevelési, gyermekvállalási kedvezmények átalakítása.  De mi lehetett az, ami a kormányt cselekvésre sarkallta? A KSH 2014-es kutatásában például van egy becslés, eszerint a kivándorlás és a természetes népességcsökkenés együttes hatására 2060-ra hét és fél millióan sem maradunk Magyarországon.(index)

 

 

 

hirdetés
hirdetés

Bambulás helyett tájékoztottság. Iratkozz fel hírlevelünkre!

Feliratkozás