A rovat kizárólagos támogatója

Miért fontos a folytatódóVadvirágos Budapest” program, és mi van a nagy közparkjainkkal? Hogyan nő az egy főre jutó zöldfelületet? Mire használható a Budapest Fatár? Mi az a Stockholm módszer, és a Miyawaki minierdő? Megvédhetők-e a budai luxusvilla beépítések ellen a védett területek? Utolérhetjük-e a legzöldebb európai fővárost, Bécset?

Többek között ezekre a kérdésekre is válaszolnak mai podcastunk vendégei: Bardóczi Sándor Budapest főtájépítésze, és Zakar András a FŐKERT Kertészeti Divízió vezetője.

A Fővárosi Önkormányzat és a FŐKERT ​közös célja, hogy Budapest területén növekedjenek a természetes növény- és állatvilág élőhelyei. Ennek részeként, a védett természeti területek megőrzésén és bővítésén túl céljuk, hogy a fővárosi kezelésben lévő zöldterületek és parkok biológiai változatosságát, természetességét is növeljük. A program már az első évben komoly eredményekkel és tapasztalatokkal szolgált. A szakmai és lakossági visszhang – a tavalyi negatív hangulatkeltés ellenére is – kifejezetten pozitív volt, így idén folytatják a programot, A tavalyi tapasztalatokról és az idei tervekről 13.án pénteken tartottak sajtótájékoztatót.

A beszélgetés fő pontjai:

Mi az a vadvirágos rét?

A főváros 6 millió m2 gyepet kaszál évi 4 – 5 ciklusban, az alternatív ökológiai gyepkezelés e területek kb. 4,5 %-án (38 helyszínen) zajlik. A nyári kánikulában egy sűrűn kaszált gyep felszíni hőmérséklete 5 C fokkal is magasabb, mint egy méhlegelőé. Mik az eredmények?

A budapesti „méhlegelők” monitoringja – az első év tapasztalatai >>>

A nyugat-európai magkeverékekkel invazív fajok is jöhetnek, ezért kell őshonos hazai keveréket előállítani. Budapest brand a vadvirágos magkeverék őshonos magokból. Mi a lényege, és mikor vehetem meg?

A  R​adó Dezső Terv-ben megfogalmazott cél, hogy Budapest parkterülete 2030-ig 6 m²/főről 7 m²/főre emelkedjen. Ez 226 hektár új közpark létrehozását jelenti. 2022. márciusban átadtuk Budapest új generációs, 7 hektár méretű parkját, a Pünkösdfürdő Parkot, amely várhatóan a budapestiek kedvelt pihenőhelye lesz. Készülnek az Észak-csepeli új 36 hektáros közpark tervei. A Rákosrendezőn 70 hektárnyi közparkot lehetne kialakítani, ahogy bezöldülhet a Nyugati-pályaudvar mögötti terület egy része is. Mindez pénz kérdése is.

Tudta, hogy Bécsben minden fa alapból védett? Utolérhetjük a környezetvédelemben Bécset – ahol a megtermelt jövedelmek 8 %-a, Budapesten csak a 2,5 %-a marad?

Mit tesznek a zöldebb Budapestért?

Avar őszi helyben történő tárolása, a rovarhotelek és a madárodúk telepítése, lakossági komposztálási mintaprojektek indítása. A városi méhbarát vadvirágos rétek, az extenzív gyepgazdálkodás programját vezetjük be, mely keretében összesen több mint 28 hektá​r területen alakítunk ki ökologikus zöldfelületeket a fővárosi parkokban és zöldsávokban.​​​​
Extenzíven kezelt gyepek Budapesten >>>

Tetővel a “varjúbűnözés” ellen: 
Varjúmentesíteni szeretnék a kukákat. Ennek a mindenféle szempontból kellemetlen problémának a megoldására az immár a Budapesti Közművek Nonprofit Zrt.-be integrálódott FKF Köztisztasági Divízió és a FŐKERT munkatársainak együttműködésében 20 hulladékgyűjtőre szereltek fedelet Budapest 3 kritikus területén: a Népligetben 10-et, a Tabánban 6-ot és a Horváth kertben további 4-et. Május elején indult a tesztidőszak.

Mi a lényege a Vérmező kukacsere programjának?
Miért fontosak még a városi zöldfelületek?
Bejött a közösségi komposztálás: közösség építés és hulladékcsökkentés

Urbanizáció, ízeltlábúak és biológiai védekezés – a beépítettebb területeken gyengébb a rovarkártevők természetes szabályozása.

Fontos szemléletváltás történt a közműfejlesztések során is az utcai sorfák védelmében. 2019 őszétől 1500 kivágásra ítélt fát sikerült megmenteni, és az egyeztetések eredményeképpen ma már sok közmű- és úttervező prioritásnak tekinti a fák védelmét.
Bevezették a Stockholm módszert. A Bakáts-tér és a tavalyi Bartók Béla úti első ültetés sikere, az itteni tapasztalatait is beépítik most a Blaha Lujza téren a fák ültetésekor.

2020 tavaszán elindult a B​P Fatár applikáció, ami Budapest folyamatosan bővülő zöld vagyonleltára. Jelenleg mintegy 136.000 fa és közel nyolcmillió négyzetméter zöldfelület adatait tartalmazza, és napról napra több ismeretet ad Budapest fáiról, közparkjairól, természetvédelmi területeiről és erdeiről.​ Az Éghajlatvédelmi Szövetség KlímaSztár programjában 2011-óta kétévente a legjobb helyi, közösségi gyakorlatokat díjazza és népszerűsíti. 2021-es felhívásuk célkeresztjében a természet alapú innovációkat keresték a települési zöldfelület- és esővíz gazdálkodás területén. A beérkezett 13 pályamunkából egy öttagú zsűri választotta ki az 5 nyertest, akiknek a díjakat tavaly augusztus 28-án Keszthelyen a 30. Zöld Civil Országos Találkozón adták át. Az egyik Klímasztár díjas a BP Fatár.

klímasztár díjak 2021. fotó: Sarkadi Péter greenfo

Mennyire unikum a BP Fatár? Miben és hogyan segíti a zöldítést a mesterséges intelligencia?

Különleges minierdő született a Boráros téren. 205 őshonos és ellenálló fa- és cserjefajból álló Miyawaki minierdő zöldíti a Petőfi híd pesti hídfőjét a Zwack Unicum, a IX. kerületi, a Fővárosi Önkormányzat, és a 10 millió Fa Alapítvány jóvoltából.

Megvédhetők-e a budai luxusvilla beépítések ellen a védett, vagy csak simán zöld területek? Pl. Apáty szikla: Egyre csak terjeszkedik az üzemi menzát idéző, lepényszerű épület az Apáthy-szikla sasbércén

A műsort a Budapesti Közművek Nonprofit Zrt. támogatta.

A 2020 április 22-én, a Föld Napján indult podcastunk adásait meghallgathatja Soundcloud oldalunkon, elérheti az anchor megosztón keresztül több alkalmazásban (breaker; google podcast; overcast; pocket cast; RadioPublic; ezekben fel is iratkozhat ránk)

Greenfo podcastok a Spotify-on Greenfo podcastok az iTunes-on

Podcastunk RSS-csatornája itt található.

hirdetés
hirdetés

Bambulás helyett tájékoztottság. Iratkozz fel hírlevelünkre!

Feliratkozás

Kapcsolódó hírek