A Covid-19 világjárvány az elmúlt több mint hét évtized egyik legnagyobb megrendülését jelenti a globális energiarendszer számára. Az idei kereslet visszaesése a 2008-as pénzügyi válság hatásait szinte elhomályosítja, és a szén-dioxid-kibocsátás rekordszintű, éves szinten majdnem 8%-os csökkenését eredményezi – derül ki a Nemzetközi Energia Ügynökség (IEA) legfrissebb jelentéséből.
A kormányok gazdaságélénkítési terveinek középpontjában az energiahatékonyságnak és a megújuló energiáknak kellene állnia. Az idei év eddigi, valós adatainak elemzése alapján az IEA globális energiaügyi áttekintése becsléseket tartalmaz arra, hogy az energiafogyasztás és a szén-dioxid (CO2) kibocsátás hogyan alakul 2020 hátralévő részében.
„Ez történelmi sokk az egész energiavilág számára. A mai páratlan egészségügyi és gazdasági válságok közepette szinte minden nagyobb üzemanyag iránti kereslet visszaesett, különösen a szén, az olaj és a gáz tekintetében. Csak a megújuló energiaforrások tartanak ki a villamosenergia-felhasználás korábban nem látott visszaesése alatt ”- mondta Dr. Fatih Birol, az IEA ügyvezető igazgatója. “Még túl korai meghatározni a hosszabb távú hatásokat, de a válságból kitörő energiaipar jelentősen különbözni fog a korábbitól.”
A globális energiajelentés előrejelzése az energiaigényről és az energiával kapcsolatos kibocsátásokról 2020-ra azon a feltevésen alapul, hogy a világ minden részén a világjárványra adott válaszlépések a következő hónapokban a legtöbb országban fokozatosan enyhülnek, amelyet fokozatos gazdasági fellendülés kísér.
A jelentés szerint az energiaigény 6% -kal esik vissza 2020-ban – ez a hétszerese a 2008. évi globális pénzügyi válság utáni csökkenés. Abszolút értelemben is példa nélküli a visszaesés: a mértéke megegyezik India teljes energiaigényével, amely a világ harmadik legnagyobb energiafogyasztója. A fejlett gazdaságok várhatóan a legnagyobb visszaesést mutatják majd; a kereslet várhatóan 9% -kal esik az Egyesült Államokban és 11% -kal az Európai Unióban. A válság energiaigényre gyakorolt hatása nagymértékben függ a vírus terjedésének megfékezését célzó intézkedések időtartamától és szigorúságától. Az IEA megállapította, hogy minden olyan hónap, amelyet az április elején tapasztalt világméretű leállásokhoz hasonlóan töltünk, körülbelül 1,5% -kal csökkenti a globális éves energiaigényt.
A leállások során bekövetkezett változások az általános villamosenergia-igény jelentős csökkenését eredményezték, a hétköznapok fogyasztási szintjei és mintázata hasonló volt a válság előtti vasárnaphoz. A teljes leállások legalább 20%-kal csökkentették az áramszükségletet, a részleges leállítások kisebb hatással voltak. A villamosenergia-igény 2020-ban várhatóan 5% -kal csökken, ami a legnagyobb visszaesés az 1930-as évek nagy depressziója óta.
Ugyanakkor a lezárási intézkedések jelentősen elmozdulnak az olyan alacsony szén-dioxid-kibocsátású villamosenergia-források felé, mint a megújuló energiák. Miután 2019-ben először előzték meg a szénfelhasználás szintjét, az alacsony szén-dioxid-kibocsátású források várhatóan megtartják vezető szerepüket ebben az évben, hogy elérjék a globális villamosenergia-termelés 40% -át – 6 százalékponttal a szén előtt. A szélből és a napenergiából származó villamosenergia-termelés 2020-ban tovább növekszik, amelyet 2019-ben és 2020 elején befejezett új projektek támasztottak alá. Ez a tendencia folytatódni fog, melynek eredményeként a földgáz és a szén együttes részesedése a globális energiaszerkezetben 2020-ra 3 százalékponttal csökken, 2001 óta nem látott szintre.
Különösen súlyosan érinti ez a szénfelhasználást, mivel a globális kereslet várhatóan 8% -kal esik vissza 2020-ban, ami a második világháború óta a legnagyobb visszaesés. A 2018. évi csúcs után a széntüzelésű energiatermelés idén több mint 10%-kal esik vissza.
10 év folyamatos növekedés után a földgáz iránti kereslet 2020-ra 5% -kal csökken. Ez lenne a legnagyobb regisztrált fogyasztás-visszaesés az előző év azonos időszakához képest, amióta a földgázigény a 20. század második felében elkezdett jelentősen növekedni. A válság olajszükségletre gyakorolt óriási hatását az IEA már az áprilisi olajpiac-jelentésében részletesen ismertette.
A megújuló energiaforrások lesznek az egyedüliek, amelyek 2020-ban növekedni fognak, és a globális villamosenergia-termelésben részesedésük várhatóan ugrik, mivel prioritást élveznek a hálózatokhoz való hozzáférés és az alacsony működési költségek miatt. Az ellátási lánc zavarainak ellenére – amelyek ebben az évben számos kulcsfontosságú térségben megállították vagy késleltették a telepítést – a napelemek és a szélerőművek a villamosenergia-termelés 5% -kal történő növelését segítik elő 2020-ban, a szintén növekedő vízenergia-termelés mellett.
“Ez a válság rámutatott arra, hogy a modern társadalmak mélyen támaszkodnak a megbízható villamosenergia-ellátásra az egészségügyi rendszerek, a vállalkozások és a mindennapi élet alapvető kényelme érdekében” – mondta Dr. Birol. “De ezt senkinek sem szabad magától értetődőnek tekintenie – nagyobb beruházásokra és okosabb politikákra van szükség az energiaellátás biztonságának megőrzése érdekében. A kormányok tanulhatnak ezekből a tapasztalatokból, és dönthetnek úgy, hogy a tiszta energia technológiákat – többek között az energiahatékonyságot és a megújuló energiaforrásokat – a gazdaságélénkítési tervük középpontjába helyezik. Az ezeken a területeken történő befektetés munkahelyeket teremthet, versenyképesebbé teheti a gazdaságokat, és a világot ellenállóbb és tisztább energia jövőjéhez vezetheti. ”
