A rovat kizárólagos támogatója

A fehér gólya Magyarországon fokozottan védett faj (eszmei értéke 100 000 Ft). Szerepel a Vörös könyvben. A BirdLife International nemzetközi állományadatokon alapuló osztályozása alapján az Európa-szerte veszélyeztetett (SPEC 2) kategóriában tartozik. Nemzetközi egyezményekben szerepel. Szerepel az EU Madárvédelmi Irányelvének I. Mellékletében (mint kiemelt védelmi intézkedéseket igénylő faj).
A faj elterjedésének központja Közép-Európa, jelentős és stabil állománya költ Magyarországon (mintegy 5500 pár, a világállomány 4 %-a). Nyugat-Európa nagy részéről teljesen kipusztult vagy erősen visszaszorult, ezért is fontos feladata a magyar természetvédelemnek a faj védelme.
Előzmények:
Az első országos akció a fehér gólya védelmében az 1941-ben Homonnai Nándor által szervezett fészekszámlálás volt. A programot a Világháború után a Madártani Intézet, 1974-es megalakulása óta az MME szervezi hazánkban, több száz önkéntest bevonva a programba. Az MME tagjai 1979, 1984, 1989, 1994 és 1999 években szerveztek országos felmérést és végezték azt. A köztes években az ország 20-60%-án részleges állományfelmérések történtek.
A program célja:
– adatgyűjtés a veszélyeztetett fajról naprakész adatbank összeállításához, pontosításához
– aktív madárvédelmi feladatok ellátása
– a társadalom bevonása a madárvédelembe
– lakossági tanácsadó szolgálat működtetése
– szemléletformálás a közkedvelt madár, mint zászlóshajó felhasználásával

Konkrét akciók:
– adatgyűjtés a gyakorlati védelmet segítő adatbank összeállításához az ország területének mintegy 75%-áról évente, a teljes országról ötévente
– több száz ember bevonása az aktív természetvédelmi tevékenységbe
– ennek hatására konkrét helyi akciók kezdeményezése a faj érdekében
– áttételesen az egész természetvédelem előtérbe kerülése a közkedvelt faj segítségével
– a magyar ornitológia nemzetközi hírnevének további növelése (melynek kivívásában nagy szerepe volt a fehér gólyával kapcsolatos korábbi munkáknak is)
– az eredményeket bemutató szórólapok és kiadványok elkészülte.
Az adatok gyűjtése ebben az évben kiegészül a villanyoszlop típusának begyűjtésével, ami az országos gólyafészek-magasító kihelyezési program (HNP-TVH-MME) során az elkészítendő tartó-típusok arányának meghatározásához szükséges.
Az MME helyi csoportjainak szervezésében önkéntes természetvédők, iskolások, gazdálkodók, erdészek, vadászok, stb. vesznek részt a felmérésben. A nemzetközi ajánlások alapján összeállított adatlap segítségével bárki könnyen elvégezheti lakhelyének környékén a faj felmérését. A felmérés felhívását és a felmérőlap kérdéseit a sajtóban hozzuk nyilvánosságra, postázzuk az MME és más egyesületek tagjainak, a korábbi felmérések résztvevőinek. Az MME csoportjai széles kapcsolatrendszerükön keresztül is bevonják az érdeklődőket.
A beérkezett adatlapokat előzetesen a helyi koordinátorok dolgozzák fel, majd központi adatbank készül. Ez felhasználható a faj védelmében, pl. természetvédelmi biológiai elemzések készítéséhez, áthelyezendő fészkek meghatározásában, stb.
A részvevő csoportok koordinátorainak címlistáját felhasználva az érdeklődőknek, segítségkérőknek megadjuk a lakóhelyük közelében dolgozó gólyavédő szakember elérhetőségét. Így közvetlen kapcsolatfelvétel érhető el a gyakorlati madárvédelmi feladatok gyorsabb és hatékonyabb elvégzésére (pl.: sérült madarak mentése, veszélyeztetett fészkek mentése, előadások tartása, felvilágosítás stb.).

Az MME fehérgólya-védelmi programjának munkája 2000-ben
A fehérgólya-védelem nemzetközileg és hazai szinten is a legkorábban megindult madárvédelmi programok egyike volt. Az első nemzetközi felmérés 1934-ben zajlott le, Magyarországon 1941-ből származnak az első országos szintű adatsorok. Az MME is megalakulása óta foglalkozik a faj védelmével.

A program szervezése 2000-ben

A főként a KAC és a MOL Rt. által támogatott programban az MME Baranya megyei, Békés megyei, Budapesti, Bükki, Csongrád megyei, Dombóvári, Észak-Borsodi, Fejér megyei, Gömör-Tornai, Hajdú-Bihar megyei, Heves megyei, Jász-Nagykun-Szolnok megyei, Kisalföldi, Komárom-Esztergom megyei, Tiszavasvári, Vas megyei, Veszprém megyei és Zempléni csoportjai vettek részt. Rajtuk kívül az 1999. évi országos gólyafelmérés részvevői közül is számosan küldtek be adatokat.

Gólyafelmérés

A gólyafelmérési programot az 1958 óta szokásos felmérőlapos rendszerben szerveztük. Korábban kétféle felmérőlapot használtak a felmérés során. A postások leegyszerűsített kérdőívet kaptak, a madárbarátok, természetvédők minden egyes fészekről külön kérdőívet töltöttek ki. 2000-ben szakítva a hagyományokkal új kérdőívet szerkesztettünk, mely a fészkek részletes adatait bekéri, de több fészek is szerepel egy lapon. A felmérőlapokat a költés kezdete előtt postáztuk a felmérőknek, akik nyár végén-ősz elején juttatták vissza a központba. Itt történt meg az adatok feldolgozása. 2000-ben az ország területének több mint feléről sikerült fehér gólyás adatokat gyűjteni (1. táblázat). A felmért 3683 fészekből 43-at magányos madarak foglaltak, 3138-at fészkelőpárok. Ebből 156 eredménye ismeretlen, 2680 nevelt sikeresen utódokat és 304 volt sikertelen. Összesen 8893 fiókáról van információnk, ami a sikeres fészkekre számítva átlagosan 3,32. Az összes fészkelőpárra számítva 2,98 a fiókaátlag. A költési eredmény az eddig tapasztalt legmagasabbak közé tartozik, ami a kora tavaszi magas vízborításnak és a kedvező nyár eleji időjárásnak köszönhető. Ezt támasztja alá a kis számú lejelentett fiókapusztulás és a sokfiókás fészkek magas aránya is (2. táblázat). (Nem minden felmérő adott minden kérdésre választ, ezért eltérések lehetnek az egyes szempontokból összesített adatsorok végeredményei között.)

Megye felmértség (becslés) Felmért párok száma
Baranya Teljes 284
Békés Teljes 353
Borsodt-Abaúj-Zemplén 65 % 428
Csongrád 85 % 227
Fejér 95 % 160
Győr-Moson-Sopron Teljes 226
Hajdú-Bihar 65 % 344
Heves 30 % 41
Jász-Nagykun-Szolnok 90 % 340
Komárom-Esztergom Teljes 38
Szabolcs-Szatmár-Bereg 75 % 437
Tolna Teljes 190
Veszprém 40 % 70
Összesen: 55-60 % 3138

Az adatok alapján 2000-ben 5400-5500 párosra becsülhető fészkelő gólyaállományunk. Ez messze túlszárnyalja az 1994-es országos cenzus során észlelt 4850 párat, de minimálisan elmarad az 1999. évi országos felmérés alapján ismert 5500 pártól. Ez utóbbi csökkenés a populáció természetes dinamikájának része lehet.

A gólyafészkek nagy része villanyoszlopra épült, s tovább csökkent a fára épített fészkek száma. Tovább nőtt viszont a kazánkéményen található fészkek aránya, mely egyértelműen az aktív védelmi tevékenységnek köszönhető.

Gólyavédelmi program

Az MME a KAC h kerete, a MOL Rt. és a REC segítségével összesen 150 db villanyoszlopra helyezhető fészekmagasító kosarat gyártatott le. Ezeket az áramszolgáltató vállalatok segítségével szállították el és helyezték ki csoportjaink. A fészektartók két részből állnak, egy lábból és az 1-1,2 m átmérőjű “tányérból”. A fészektartók sikeresen megóvják a fészkeiket a villanyoszlopokra rakó madarakat az áramütéstől, a vezetékszakadás miatti fészekledőléstől. A most kihelyezett fészekmagasítókkal együtt az MME 650 darabot készíttetett el és helyezett ki az elmúlt öt évben, amely munka fő támogatója a MOL Rt. volt. A sérült madarak mentéséhez két helyen építettek tagjaink röpdét. A Szegedi Vadasparkban állatorvosi felügyelet mellett lehetséges a sérült madarak gyógykezelése, a másik volier az MME Hajdú-Bihari Csoportjánál készült el. A bejelentések alapján a sérült -főként áramütést szenvedett illetve fészekből kiesett fiatal- madarakat helyben gyógykezeltük, vagy az előbbi menhelyekre, illetve a Hortobágyi Górés-tanyára (HNP) szállítottuk.A kapott támogatás nagy részét nem villanyoszlopra épült, hagyományos gólyafészkek mentésére, áttelepítésére használták fel csoportjaink. Az év folyamán a Hortobágyi Nemzeti Park, Egyesületünkkel együttműködve adta be azt a KAC pályázatot, mely a bizottság kedvező döntése alapján 3 év alatt 2100 db fészektartó gyártását finanszírozza. A munka előkészítése 2001. év elején kezdődött el a nemzeti parkokkal és a Természetvédelmi Hivatallal közösen.

Gólyavédelem a Kárpát-medencében

Az ősz folyamán fejeződött be a román-jugoszláv-magyar program, melyet a REC (Kelet- és Közép-Európai Regionális Környezetvédelmi Központ) támogatott. A marosvásárhelyi Milvus Csoporttal és a Vajdasági Madárvédelmi és Madártani Egyesülettel közösen elért fontosabb eredmények közül a “gólyás sarok” kiállítási anyag és egy gólyás film elkészültét emelném ki. Remélhetőleg ezek hamarosan a nagyközönség elé kerülhetnek, hasonlóan a gólyás előadás diasorozatához, melyet a részvevő MME csoportok kaptak meg. A nagy sikerű nemzetközi gólyás rajzpályázatról már olvashattak a Madártávlatban.
Szeptember 8-án került sor az áramszolgáltató vállalatok képviselőivel egy találkozóra a Magyar Elektrotechnikai Múzeumban, mely a „Madárvédelem az elektromos hálózatokon” címet viselte.

Köszönetnyilvánítás

A gólyafelmérésekben és a gólyavédelemben minden évben több száz ember vesz részt – valamennyiük munkáját köszönet illeti. E helyen valamennyiük nevének felsorolása lehetetlen lenne. Külön köszönöm a helyi szervezők: Argai Sándor, Balsay Sándor, Bank László, Barbácsy Zoltán, Bartha Csaba, Dr. Bod Péter, Boldogh Sándor, Czirle Csaba, Fenyvesi László, Kotymán László, Mille János, Nagy Sándor, Polyák Ferenc, Pongrácz Ádám, Szabó Tibor, Serfőző József, Szakál László, Szelle Ernő, Tamás Ágnes, Urbán Sándor és Ványi Róbert segítségét.

6725 Szeged, Sárkány u. 10.
lovaszi.peter@mme.hu
30/285-4909

hirdetés
hirdetés

Bambulás helyett tájékoztottság. Iratkozz fel hírlevelünkre!

Feliratkozás