A rovat kizárólagos támogatója

A fórum célja a dél-budai térség természetvédelmi helyzetének áttekintése, a folyamatban lévő ügyekkel, tervekkel, teendőkkel, együttműködési lehetőségekkel.

A fórumon a meghívotti körből megjelent Vas János, a Duna Ipoly Nemzeti Park igazgatója, és Kovács Mátyás az Országos Természetvédelmi Hivatal főosztályvezetője, az érintett önkormányzatok – Törökbálint, Főváros, XXII. Kerület – nem képviseltették magukat, jelen volt viszont számos helyi, és más térségekben lakó érdeklődő, szakember, tanár, civil szervezeti képviselő.
A bevezető áttekintés után – elmúlt tizenöt évi törekvések, eredmények, kudarcok – Gergely Attila botanikus tartott előadást az elmúlt évi vizsgálatok tapasztalatairól a Tétényi fennsík tükrében, és beszélt az idei vizsgálati tervekről. Az eddig frekventált területek mellett megemlítette a diósdi Naphegy térségét, ahol magyar gurgolya, és ezüstaszott előfordulás tapasztalható.



táj úttal szeméttel.jpg
táj úttal szeméttel.jpg
A Nagypuszta tekintetében az átültetett gyepeknél cserje felújulás indult el, a henye boroszlán virágzott, de megjelentek a gyeptéglák között a gyomok, kísérőfajok, szeder, árlevelű len, laboda. A mikroklíma eltérő a Nemax területtől, és a száraz nyár hatásai is megmutatkoztak az ősszel, az átültetés eredményessége, idén tavasszal, és jövőre dől el majd igazán. A Duna part ügyében még jelentős értékű ártéri fragmentumok vannak, kaszáló rétek, elsősorban a nagytétényi Kastélypark utcától lefelé eső területen. Az idei tervekben ezek, és a Hunyadi sziget, lehetőség szerint a Háros sziget botanikai áttekintése is szerepel. A fennsíkon az ortofotó és a digitális hálózat birtokában készül majd élőhelytérkép a védett, és védelemre kerülő területekre.
Lévai Pál a FÖMI főmunkatársa a természetvédelemhez is kapcsolódó földmérési, légifényképezési, és térinformatikai lehetőségekről beszélt. Kitért a földmérés feladataira, az ingatlan nyilvántartás új módjaira, az EOVA I. alaphálózatra, az EOMA III. GPS-es hálózatára, az EOTR szelvényezésre. Bemutatta a 2000-es légifényképezés módszerét, eredményeit, a kapcsolódó domborzat modelleket és a Corine felszínborítottsági adatbankot. Szólt a Magyar Digitális Kataszterről – TAKAROS, – takarnet – és a kapcsolódó ingatlan lekérdezésről, valamint az EU ban fontos mezőgazdasági parcella azonosító rendszerről – MEPAR 
Vas János DINPI igazgató a hatósági korlátokat emelte ki, a természetvédelemnek elsősorban az önkormányzati stratégiai tervekben kellene megjelennie. A Nemax ügy is példája volt ennek, amit a helyi önkormányzat üdülő övezetté sorolt át, lényegében úgy, hogy ahhoz nem kellett a DINPI hozzájárulása. A területhasználati korlátozásból eredő károkozás, ill. kártérítési jogszabály hiánya is gondot okoz. A védettségi felterjesztés is miniszteri rendeletet igényel a vele járó tárcaközi egyeztetéssel. A Nagypuszta jellegzetesen helyi érték, amit a helyi önkormányzatnak kellene védenie, azonban erre nem volt indíttatás, sőt annak az ellenkezője tapasztalható. A védelmi folyamat is csak a korábbi években – jelentős részben a mi kezdeményezésünkre – indult be és zajlott igen nehezen. A Nemax terület is már százszoros áron kelt el, még átminősítése előtt, nyilvánvalóan azzal a biztos ígérettel, tudattal, hogy átsorolásra kerül. A nagypusztai oldal összesen mintegy 200 ha. lett volna, aminek a védettségét a helyi önkormányzat nem, csak a DINPI vállalta fel. A jelenleg védettségi folyamatban lévő 140 hektáros terület felső határán lévő volt honvédségi terület – aminek parcellázása most folyik – pl. 8 lakásért cserélt gazdát, ami önmagában is értékes terület természeti értékek szempontjából – és része lesz a Natura 2000-es övezetnek (!) .
A Nemax-ról kitermelt értékekből került az alcsúti arborétumba, a fővárosi füvészkertbe is, ahol szaporításuk megkezdődik. A védelemre kerülő terület kezelési terve elkészült, a C típusú is, amelynek kihirdetése még tárcaközi egyeztetést igényel. A Natura 2000-es területek itt magukba foglalják majd az összes védett, védelemre kerülő, és védőzóna területet a törökbálinti honvédségi területtől a Szoborpakig. Kovács Mátyás főosztályvezető a védetté nyilvánítások tendenciáiról beszélt az elmúlt évtizedekben, 1939-től jelentős ütemben folytak, majd lassú, és kisebb gyorsuló korszakok következtek, a 90-es évek második fele is egy ilyen lassulási, leállási periódus volt, amiben az ellenérdekelt erők előtérbe kerülése volt a meghatározó. A jelen szabályozás a miniszteri rendelethez a C típusú kezelési tervet írja elő, ami tárcaközi egyeztetést igényel. A kártalanítási kormányrendelet még ’97-ben elkészült, de nem ment át a tárcákon, költségvetési okokból.
A védett területek – országos szintűek – aránya a jelenlegi 8,2%-ról 11,2 re vihető, viendő fel, jelenleg is 300 e. ha. van előkészítve védelemre, ami megfelel a Nemzeti Környezetvédelmi Program korábbi célkitűzéseinek, és az EU 12%-os átlagos védettségi arányaihoz visz közelebb. A Natura 2000 és az EU kompatibilis kártérítési jogszabály előkészítés alatt vannak, és még a tavasszal át kellene menniük a Parlamenten, kérdés, milyen végeredménnyel. Előkészítés alatt van a Hunyadi sziget védelme is, a kezelési tervek elkészültek, a miniszteri rendelet az első negyedévre ütemezett. A fennsík (javított) kezelési terve is belső egyeztetésen van. Szóba került még a Fák védelméről szóló korábbi jogszabály fokozatos, teljes felpuhulása, amivel foglalkozni kellene, és a Natura 2000 – ugyancsak puhuló – jellege, ami összhangban van a Habitat (élőhely) és a Madárvédelmi Direktívákkal, ugyanakkor a tulajdonviszonyokat nem érinti, ill. azoktól független.

hirdetés
hirdetés

Bambulás helyett tájékoztottság. Iratkozz fel hírlevelünkre!

Feliratkozás