Az Átlátszó nemrég megírta, hogy a környezethasználati engedélye alapján a szegedi BYD-gyár vízfelhasználása annyi lesz, mint egy 50 ezres városé, az áramfogyasztása pedig nagyjából egy 120 ezer lakosú településnek felel majd meg. Vajon ez soknak vagy kevésnek számít? Ehhez a győri Audi és a kecskeméti Mercedes autógyár adatait hívták segítségül.
A BYD stratégiája szerint az elektromos autókhoz szükséges akkumulátorcellák Kínában készülnek, míg a szegedi üzemben az összeszerelést végzik majd. A gyár kapacitását két ütemben építik ki, egyenként 150 ezer darabos termelési céllal – így összesen 300 ezer autó gördülhet le a futószalagról évente” – írta a napokban a kormánypárti Mandiner a szegedi BYD kapcsán. A lapnak Stella Li, a BYD (Build Your Dreams) ügyvezető alelnöke és a vállalat amerikai-európai divíziójának vezérigazgatója azt is mondta a 2025 végére tervezett gyárátadás kapcsán, hogy „minden a tervek szerint halad. Az újonnan épülő magyarországi üzemhez fűzött remények óriásiak”.
Azonban nem csak a remények óriásiak, hanem a gyár ökológiai lábnyoma is hatalmas lesz. Ahogy az egységes környezethasználati engedély alapján az Átlátszó megírta, a szegedi BYD-gyárnak egy 120 ezer lakosú település árama és egy 50 ezres város vize kell majd. Mindez számokban: a vízfelhasználás volumene 1 811 381 m3/év, az üzem villamosenergia felhasználása pedig 283,4 millió kWh/év lehet.
Megnézték a győri Audi és a kecskeméti Mercedes környezethasználati engedélyét is, hogy lehessen mihez hasonlítani a BYD számait.
Audi: saját kutak, csökkenő energiaigény
„Vállalatunk 1993-as alapítása óta a kezdetben kizárólag motorgyártásból álló tevékenységét 1998-ban járműgyártással egészítette ki, 2001-ben pedig műszaki fejlesztéssel bővült a portfóliónk. 2005 óta Győrben működik Közép-Európa egyik legnagyobb szerszámgyára is, járműgyártásunk pedig 2013 nyarától présüzemmel, karosszériaüzemmel, lakkozóval egészült ki, és azóta is az autógyártás teljes vertikumát fedi le. 2018-ban új korszak kezdődött az Audi Hungariánál, elindult az elektromos motorok sorozatgyártása” – áll a német autógyár honlapján.
Mivel régen indultak, a környezethasználati engedélyük többször változhatott. Ezt közérdekű adatigénylésben kértük ki, de a kormányhivatal olyan választ küldött, amiből az iratot nem tudtuk elérni. Így közvetlenül az Auditól kértük, akik készségesen kiadták. A dokumentum szerint a gyár folyamatosan fejleszt, hogy spóroljon az energiával. Azt írták, hogy
- a Hajtásgyártás területén: 2010-es bázisévre vonatkoztatva 2025-ig 35%-os csökkentés a fajlagos (legyártott termékre vonatkoztatott) környezethasználatok kapcsán az alábbi négy tématerületen: teljes energiafelhasználás, CO2-kibocsátás, vízfelhasználás, ártalmatlanításra kerülő hulladék mennyisége;
- a Járműgyártás területén: 2014-es bázisévre vonatkoztatva 2025-ig 22,5%-os csökkentés a fajlagos (legyártott termékre vonatkoztatott) környezethasználatok kapcsán az alábbi öt tématerületen: teljes energiafelhasználás, CO2-kibocsátás, vízfelhasználás, ártalmatlanításra kerülő hulladék mennyisége, illékony szerves oldószerek kibocsátása.
A gyár ugyanis nem csak autókat gyárt, hanem motorokat is. 2023-ban 1,671 millió motort gyártottak, 177 ezer autót, 3,82 millió nagy karosszériaelemet más gyáraknak. Emellett 766 ezer kész karosszériaelemet is készítettek. Míg 2021-ben 377 853 MWh villamosenergiát használtak fel, addig ez 2023-ra 362 344 MWh-ra csökkent.
„A megvalósított energiahatékonysági intézkedések hatása hosszan tartó, azaz folyamatosan hozzájárulnak az energiafogyasztás moderált szinten tartásához. Energiahatékonysági intézkedéseink révén a 2023-as évben a felhasznált összenergia és azon belül a felhasznált villamos energia mennyiségében is csökkenés következett be a megelőző évhez képest (összes energiafogyasztás: -2,22%, villamos energia fogyasztás: -1,91%).
Az Átlátszó tovább folytatta a korábban megkezdett utat, miszerint a fűtési célú hőfelhasználásunkat elsődlegesen geotermikus energia használatával szeretnénk kielégíteni. A 2022/2023-as fűtési szezonban a bevezetett intézkedésnek köszönhetően vállalatunk fűtését szinte kizárólag geotermikus energia felhasználásával oldottuk meg. Ezzel párhuzamosan másik fő célunk a hőfelhasználásunk folyamatos csökkentése, melynek érdekében az elmúlt évben is számos intézkedést valósítottunk meg. Az eredmények egyértelműek, hiszen közel 6 %-kal sikerült csökkentenünk a hőfelhasználásunkat a korábbi évhez képest” – írják.
„A víz az egyik legértékesebb erőforrásunk, melynek rendelkezésre állása nem csak a termelés, hanem a társadalom, az emberi élet szempontjából is rendkívül fontos” – vallja az Audi, és nem tévednek. Az írják, „az Audi márka telephelyei belső célként tűzték ki, hogy 2035-ig 50%-kal csökkentik vízfelhasználásukat, egyben közös minőségi premisszákat is megfogalmaztak a vízhasználat terén. A 2023-as év pilotév volt számunkra a vízvédelem területén olyan szempontból, hogy a nagyfogyasztó szervezeti egységek számára konkrét vízmegtakarítási célok kerültek megfogalmazásra. A szisztematikus tervezésnek és a konzekvensen megvalósított intézkedéseknek hála sikerült teljesíteni, sőt túl is teljesíteni a megtakarítási célokat, hiszen összesen több, mint 47 000 m3 vizet sikerült a területeknek megtakarítaniuk.”
2023-ban 653 142 m3 vizet használtak el, ebből 105 339 m3 volt ivóvíz, a többi saját termelésű víz. Emlékeztető: a BYD 1,8 millió köbméter vizet használ majd el.
Mercedes: csak az ötöde kell nekik
A Bács-Kiskun Vármegyei Kormányhivatal közérdekű adatigénylésre küldte meg a kecskeméti Mercedes gyár engedélyét. Ebben az áll, hogy míg 2016-ban 190 ezer autó készült Kecskeméten, addig 2020-ban 165 ezer. „A festőüzem szociális, ipari és tűzivíz igényét a BÁCSVÍZ Zrt. által üzemeltetett közüzemi hálózatból vételezett víz elégíti ki.
A K1 és K2 gyáregység teljes vízellátását a 062 sz. épülettől délre lévő vízbekötő vezeték biztosítja”, valamint, hogy „Az éves felhasznált vízmennyiség az utolsó 3 évben csökkenő tendenciát mutat, azaz a fajlagosan felhasznált víz, illetve a fajlagosan keletkező szennyvíz mennyiség is csökken. Ez nagyrészt a gyártási folyamatok optimalizálását tükrözi, tekintettel arra, hogy a legyártott darabszám csökkenése mellett is csökkent a fajlagos vízfelhasználás és szennyvízképződés az utóbbi 3 évben.”
A Mercedes gyár az engedély szerint két üzemből áll, ezek összesen 421 ezer autót tudnak évente gyártani. A gyár földgázigénye 23,736 millió köbméter/év, míg a vízigénye 650 351 köbméter/év. A valóban felhasznált mennyiségek ennél kevesebb mutatnak, mivel az engedélyben csak a K1-es üzem szerepel, másik átadása előtt.
2020-ban 165 672 autót gyártottak, ehhez 87 169 MWh áramot használtak el, valamint 207 248 köbméter vizet. Ez autónként 1,25 köbméter vizet jelent, szemben a BYD autónkénti 6 köbméterével. Áramból 45 százalékkal kevesebb kellett egy autóra vetítve a Mercedesnél, mint amivel most a BYD környezethasználati engedélye számol.
A kecskeméti Mercedes a honlapján a 2023-as éves jelentésében azt írja, „a gyár vízellátása a városi ivóvízhálózatról biztosított”, valamint azt, hogy „A bevezetett energiahatékonysági intézkedésekkel 2023-ban mintegy 2 GWh energiamegtakarítást értünk el. Kiemelt figyelmet fordítottunk arra is, hogy gyárunk energiafogyasztását az év végi szünetek és a felmerülő átalakítási munkálatok idején is a lehető legalacsonyabb szinten tartsuk.”
Egyelőre van elég víz, de vigyázni kell rá
Botka László, Szeged polgármestere az Átlátszó korábbi cikke után azt nyilatkozta: „Nincs rosszabb a környezetvédelem szent ügyének, mint amikor 3 éves bölcsészdiplomával rendelkezők védik. Nincsenek tisztában se az energetika, se a biológia alapfogalmaival, de képesek hisztit kelteni. Ezzel kárt okoznak!”
Csakhogy az abban szereplő adatokat nem mi találtuk ki, hanem a Csongrád-Csanád Vármegyei Kormányhivatal által a BYD-nek kiadott egységes környezethasználati engedélyében szerepeltek. A politikus szerint „a szegedi kutak dupla annyi vizet termelnek, amit a város és a BYD együtt elhasznál. Ez együtt is kevesebb, mint a rendszerváltás előtt, amikor Szeged volt a könnyűipar központja és működött itt ruhagyár, kábelgyár, kendergyár is. Ráadásul a szegedi BYD-gyár harmadannyi vizet használ, mint egy debreceni akkugyár, amiből ott 3 épül.”
Mi sem állítottuk, hogy nincs elég víz a kutakban. Az viszont tény, hogy „az üzem vízellátását teljes egészében közüzemi hálózatról vételezett vízzel tervezik kielégíteni, melynek utánpótlása a városi vízműtelepek felszín alatti vízbázisairól történik, saját felszín alatti vízkivételi mű nem létesül. A talajvízszint süllyesztése nem várható.”
Valamint, hogy „felszíni vízből vízkivétel nem tervezett. Felszíni vízbe kizárólag csapadékvíz bevezetés történik a telephely területéről; tisztított, vagy tisztítatlan technológiai szennyvíz, illetve talajvíz kiadás nem valósul meg.” Vagyis tisztán ivóvízzel fog működni.
A Szegedi Vízmű honlapja azt írja, hogy „a 180–560 méteres mélységből nyert rétegvízből bőségesen fedezhető Szeged ivóvízigénye, a Társaság akár napi 60 ezer köbmétert is ki tudna termelni”, és „a kitermelt víz kora több mint 10 000 év.”
Hogy mekkora érték a szegedi víz, már a ’70-es években is tudták: „1978-ban a város területén a vízművek nyári csúcsidőszakban több mint 70 000 m3 vizet termelt, a saját kútjaikból is fogyasztó ipar becsült fogyasztása mintegy 40 000 m3-t tehetett ki.” És már akkor tisztában voltak azzal is, hogy „a Szeged alatti mélységi vízkészlet erősen lehatárolt, ugyanis „nem pótlódik”, tehát a fogyasztással egyenes arányban csökken.
Javasolták a megnövekedett fogyasztás fokozatos visszafejlesztését 30-35 000 m3/napra. Az ilyen mértékű vízkészletfogyasztás a rétegnyomásokat csak kismértékben csökkenti, így a fogyasztás kielégítésére kiépített termelési mód még sokáig fenntartható”.
Az 1980-as évek vízellátásának fejlesztéseire dr. Kováts Gábor így emlékezett: „A tanulmánytervek azt prognosztizálták, hogy 2000 és 2010 között, tehát napjainkban a vízfogyasztás el fogja érni a napi 130 ezer m3-t, emiatt újabb vízbázisok feltárása vált volna szükségessé.” Ennek alig harmadát használják ma a szegediek: a rendszerváltás utáni vízdíjak jelentősen csökkentették a vízfelhasználást, 2003-ban naponta átlagosan 43 578 köbméter vizet termeltek, napjainkban ez 34-37 000 köbméterre csökkent.
Nyitókép: illusztráció -. Fotó: Zubor Zalán, adatvizualizáció: Szabó Krisztián átlátszó
