A természeti örökség megőrzése érdekében az elmúlt 12 évben Magyarországon több mint 90 milliárd forintnyi természetvédelmi beruházás jött létre – mondta az agrárminiszter a Hortobágyon, az ország első nemzeti parkja alapításának 50. évfordulója alkalmából rendezett ünnepségen.
Nagy István kifejtette, e beruházások többségét a nemzeti parki igazgatóságok 465 egyedi beruházása adta, amelyek révén több mint 300 ezer hektáron javították, illetve javítják az élőhelyek állapotát, biztosítják a természetvédelmi kezelés infrastrukturális feltételeit.
Az operatív programokban a természetvédelmi fejlesztésekre fordítható források 51 százaléka ment élőhely-rekonstrukciós beruházásokra; ehhez hozzászámítva a fajmegőrzési projektekre és a természetvédelmi területkezelés fejlesztésére fordított összegeket, ez az arány 73 százalék – mondta a miniszter. Nagy István jelezte, hogy a fejlesztések a következő uniós költségvetési időszakban is folytatódnak: a 2027-ig tartó időszakban a Környezeti és energiahatékonysági operatív program pluszban (Kehop plusz) több mint 42 milliárd forint forrás jut természetvédelmi fejlesztésekre.
A tárcavezető ismertette, a 2014-ben indult és 2023-ig tartó Kehopban a Hortobágyi Nemzeti Park igazgatósága kilenc kiemelt természetvédelmi fejlesztést finanszírozott, mintegy 7,7 milliárd forint támogatás felhasználásával, más programokban pedig 2,6 milliárd forint támogatással további hat, ökoturisztikai, illetve határon átnyúló fejlesztés zajlott.
Az ötvenéves nemzeti parkot méltatva Nagy István kitért arra, hogy az évforduló nemcsak az elmúlt fél évszázadról szól, hanem “az ezer meg ezer évünkről, a megmaradásunkról, rólunk mindannyiunkról, akik magyarul beszélünk nemcsak egymással, de az állatainkkal is”. Egyúttal köszönetet mondott a park minden jelenlegi és valaha volt munkatársának, hogy “mindennapi tevékenységükkel, a puszta iránti olthatatlan szeretetükkel hozzájárultak, hozzájárulnak a megmaradásunkhoz”.
A klímaválságból, a globális biodiverzitás-válságból adódóan “elemi érdekünk a Kárpát-medence sajátságos és különleges természeti környezetének, a fajok és élőhelyek sokszínűségének védelme” – jelentette ki az agrárminiszter. Hozzátette: a Hortobágyi Nemzeti Park jelentőségét mutatja, hogy négy tájvédelmi körzet és húsz természetvédelmi terület mellett a különleges helyszíneket nemzetközi jogszabályok is védik: két ramsari terület (vízimadarak védett tartózkodási helye), egy bioszféra-rezervátum található a térségben, maga a puszta pedig az UNESCO Világörökség része.
Nagy István egy felmérés eredményeit ismertetve azt mondta, az elmúlt évek természetvédelmi törekvései a lakosság számára is kézzelfoghatók: míg 2018-ban a megkérdezettek 78,5 százaléka hallott a hazai nemzeti parkokról, 2021-re ez az arány megközelítette a 94 százalékot.
A 62 bemutatóhely, a 38 látogatóközpont, a 4 arborétum, a 6 tájház, a 40 idegenforgalmi hasznosítású barlang mellett ugyancsak fontos a védett területek természeti és kultúrtörténeti értékeit bemutató, döntően önállóan is bejárható, csaknem ezer kilométer hosszú tanösvényhálózat – mondta, megjegyezve, hogy ezeken a területeken a látogatószám 2010 óta csaknem 30 százalékkal nőtt, és éves szinten már meghaladja az 1 millió 650 ezret.
Nagy István végezetül arra hívta fel a figyelmet, hogy a természetvédelem egyre inkább teremtésvédelem, amelybe az ember is beletartozik, felelősséggel tartozunk érte. Medgyesi Gergely Árpád, a Hortobágyi Nemzeti Park igazgatója arról beszélt, hogy a Hortobágy Európa legnagyobb füves élőhelye, szikes pusztája, amely alig változott az elmúlt 30 ezer évben. A Magyarországon eddig megfigyelt 420 madárfajból több mint 380-at a Hortobágyon azonosítottak – jelezte.
Aradi Csaba, a HNP egykori igazgatója személyes hangvételű beszédben emlékezett meg az elmúlt ötven évről, a pásztorok életéről, a pusztai állatállomány alakulásáról, a természetvédők küzdelmes munkájáról. A Hortobágyi Nemzeti Parkot 1973. január 1-jén alapították.
