A rovat kizárólagos támogatója

Az Országos Magyar Vadászati Védegylet és az Országos Magyar Vadászkamara ezúton kéri az autósokat: a következő hetekben fokozott figyelemmel vezessenek, hiszen az őzek a párzási időszak alatt kevésbé óvatosak, és gyakrabban tévedhetnek az országútra – nappal és éjszaka egyaránt.

Az őz hazánk egész területén elterjedt, lévén remekül alkalmazkodik a környezethez, és a nagyvadfajok közül legnagyobb az állománya: mintegy 370 ezer darab. Az őzek nászidőszaka, az üzekedés az ország déli részén július közepe tájt kezdődik és augusztus közepéig tart, míg északabbra később veheti kezdetét. Az őzbakok territóriumot foglalnak maguknak, amelyet mirigyeik szaganyagaival jelölnek meg. Ezen a territóriumon belül nem tűrik a konkurenciát. Őznász idején a suták és az azokat követő vagy egymást kergető bakok is kevésbé elővigyázatosak, mint máskor, ezért sokkal gyakrabban ugranak ki az autók elé is.

Ezért felhívjuk a gépkocsivezetők figyelmét, hogy – különösen a rosszul belátható útszakaszokon és a gyenge látási viszonyok között – autózzanak a szokásosnál is nagyobb körültekintéssel a következő bő egy hónapban! Emellett feltétlenül vegyék figyelembe a vadveszélyre figyelmeztető közúti jelzéseket! Ezeket a közút kezelője az adott területen vadászatra jogosult szervezetekkel egyeztetve helyezi ki azokon az útszakaszokon, amelyeken a vad megjelenésére fokozottan lehet számítani.

Ha vaddal találkozunk az úton, az egyetlen megoldás a vészfékezés. A kormányt semmiképpen sem szabad félrerántani, hiszen a vad elütése még mindig kisebb veszélyforrás, mintha az autó lemenne az útról vagy frontálisan ütközik egy szembe haladó járművel. 
A vadelütések megelőzésről, a statisztikákról, a kárrendezés menetéről részletesen itt olvashat.

 

A közjavak erdeje III.: vadhatás, vadkár, vadvilág megőrzés
 

A közjavak erdeje III.: vadhatás, vadkár, vadvilág megőrzés

A közelmúltban bocsátották társadalmi véleményezésre az új vadgazdálkodási törvény koncepcióját, mely elérhető aFöldművelésügyi Minisztérium honlapján. Központi kérdés, hogy a patás vadfajaink élőhelyre gyakorolt hatásait hogyan értékeljük és a vadgazdálkodás milyen állományszabályozási stratégiát választ.

Az új törvény akkor érheti el a célját, ha a leginkább érintett társadalmi csoportok – erdészek, gazdálkodók, természetvédelmi kezelők, vadászok – félreteszik az évtizedek óta tartó, egysíkú vitát, és a hangsúly a fenntarthatóság jegyében zajló közös munkára helyeződik. Ám ehhez szakmailag megalapozott, hatékony jogszabályi lépések szükségesek.

A vadkárra vonatkozó biztosítást az új vadgazdálkodási törvénybe építenék be, amelynek koncepciójáról a napokban zárult le a vita és várhatóan jövő év elejétől lép hatályba. Nyugat-Európában mindenütt bevett gyakorlat, hogy köthető biztosítás vadkárra, van ahol ezt a kötelező felelősségbiztosításba építették be.

 

hirdetés
hirdetés

Bambulás helyett tájékoztottság. Iratkozz fel hírlevelünkre!

Feliratkozás