A rovat kizárólagos támogatója

A közvélemény megnyugtatása és az orosz ajánlat versenyképességének bizonyítása érdekében a vámot és az áfát kihagyták a paksi bővítés eddig kommunikált árából. A nettósítás szakértők szerint részben azt is megmagyarázza, hogy miért nem tenderen választották ki a kivitelezőt: valódi versenyben a vámköteles orosz berendezések és technológiák elvérezhettek volna egy esetleges uniós versenytárssal szemben.

Adatigénylést küldött a miniszterelnökséget vezető Lázár Jánosnak Jávor Benedek, a Párbeszéd Magyarországért EP-képviselője arról érdeklődve, benne van-e a tervezett paksi bővítés eddig ismertté vált, a kormány állítása szerint mintegy 12,5 milliárd eurós árában az áfa, vagy mostanáig csak a nettó árat közölték az adófizetőkkel.

Lázár meglehetősen paprikás hangú válasza szerint nemhogy az ár adótartalma, hanem maga a szerződéses ár is minősített adat, amit Jávor akkor sem használhatna fel semmire, ha esetleg a tudomására jutna. Az EP-képviselő azonnal ki is posztolta a válaszlevelet a Facebookra, kiegészítve azzal a kérdéssel: „Önök szerint vajon benne van az áfa a 12,5 milliárd eurós, ismert árban, vagy dobjunk még rá vagy 2 milliárd eurót?"

Az egyik komment szerint   ennél valamivel nagyobb lesz a többletkiadás, mivel az erőművi projekt több mint 70 százaléka várhatóan az EU-n kívülről érkezik gépek, berendezések, munkaerő és importált technológiák formájában, vámot és többféle járulékos adót is kell fizetni utána.

Tény, hogy az egész bővítési konstrukció alapját adó orosz-magyar nukleáris megállapodás nem mentesíti a beruházást a szokásos közterhek alól: a szövegben az szerepel, hogy „a jelen Egyezménybe foglalt együttműködés végrehajtása céljából az adókat, díjakat (illetékeket) a Felek államaik törvényei szerint fizetik meg". A vámok értelemszerűen csak az EU-n kívülről érkező termékeket és szolgáltatásokat sújtják, az áfa viszont a magyar beszerzéseket is terheli. A vámról és az áfáról is elmondható, hogy a beruházást végső soron finanszírozó magyar adófizetőnek mindkettő kiadást jelent, de az állam szempontjából az áfa egy része bevételként is jelentkezik (hogy pontosan mennyi, azt a visszaigénylési lehetőség és az egyelőre ismeretlen alvállalkozói arányok miatt nehéz megmondani).
 

Az viszont egyértelmű, hogy a bővítéssel kapcsolatos állami kommunikáció során a bruttó ár kifejezés eddig nem hangzott el, vagyis a kormányzati illetékesek eddig minden bizonnyal a nettó árat emlegették.

A vám és az áfa (mivel az utóbbit a vámmal növelt ár után vetik ki) jelentősen megnöveli az orosz ajánlati árat: egy közbeszerzési eljárásban az orosz félnek egy uniós ajánlattevővel szemben olyan áron kell ajánlatot tennie, amely még az EU-n kívüli behozatalt terhelő kiadásokkal együtt sem drágább az uniós vetélytárs alapértelmezésben vámmentes árainál. A nol.hu által megkérdezett szakértők szerint mindez részben magyarázat lehet a magyar kormány által éveken át tervezett és előkészített paksi beruházási tender elhagyására, egy nemzetközi versenyben ugyanis az orosz pályázat elvérezhetett volna, ha van tagállami pályázó is.

hirdetés
hirdetés

Bambulás helyett tájékoztottság. Iratkozz fel hírlevelünkre!

Feliratkozás