Hiánytalanul kiadta a tervezett paksi bővítéssel kapcsolatos Teller projekt szerződéseit a Paksi Atomerőmű. Az Energiaklub sikeres adatnyilvánossági pere után a cég nyilvánosságra hozta ugyan az atomerőmű tervezett bővítésével kapcsolatos szerződéseket, azonban több részletet is kitakarással olvashatatlanná tett.
Ezen részletek megismerhetősége érdekében újabb kérelemmel fordultunk az Atomerőműhöz, amely felszólításunkra a dokumentumokat immár teljes terjedelmükben megküldte.
A kitakarások többek között a társadalmi elfogadottság növelését, valamint a radioaktív hulladék elhelyezését célzó stratégiákkal voltak kapcsolatban. Emellett több szerződés feladatspecifikációt tartalmazó melléklete is hiányzott. Ezeket szintén csatolta az erőmű. A szerződések letölthetőek az Energia Kontroll Program honlapjáról.
Az említett szerződések egyébként a kommunikációs, gazdasági, finanszírozási, társadalmi, környezeti és műszaki elemzések megrendelését tartalmazzák. Az Energiaklub a tervezett bővítés részleteinek megismerhetősége érdekében ezeket az elemzéseket is elkérte. Egyebek mellett ezek között található az a bizonyos (az Esplanade Kft.-vel kötött szerződés értelmében készült) tanulmány is, amely ügyében az elmúlt hetekben a rendőrség az atomerőmű volt vezetéséből, illetve az azt felügyelő szervek vezetői közül több személyt kihallgatott. Az atomerőmű szeptember 30-ig kért haladékot kérelmük ezen részének teljesítésére.
Az adatigénylési ügy előzménye, hogy az Energiaklub 2010-ben az erőműhöz fordult, hogy elkérje és nyilvánosságra hozza a paksi bővítésről szóló Teller projekt információit, lévén ez a nyilvánosságot érintő fontos kérdés. Tekintve, hogy szakértői becslések szerint a tervezett bővítés 2-3 ezer milliárd forintos költségre is rúghat, a szakpolitikai intézet úgy vélte, hogy a folyamatnak alapjaitól kezdve nyilvánosnak és átláthatónak kell lennie – írják.
Álláspontjuk szerint a kérdésről érdemi vitát folytatni és felelősséggel dönteni csak úgy lehet, ha minden információ elérhető. A nyilvánosság természetesen a pénzek hatékonyabb elköltését is elősegíti – vélik.
Így egy ekkora, közpénzeket is érintő beruházásnál az átláthatóságot elengedhetetlennek tartják.
Az erőmű akkor arra hivatkozva, hogy nem lát el közfeladatot, megtagadta az adatok kiadását. Így az Energiaklub Energia Kontroll Programja keretében pert indított a cég ellen. A 2011. április 27-i jogerős ítélet elvi éllel rögzítette, hogy a paksi céget tulajdonló állami Magyar Villamos Műveken keresztül a közvetett állami tulajdonban álló Paksi Atomerőmű „közvagyonnal gazdálkodik, ezért köteles tűrni az állampolgárok ellenőrzését”. Ezzel az adatok kiadására kötelezték a céget.
