A rovat kizárólagos támogatója

A HVG birtokába jutott annak a beszélgetésnek az összefoglalója, amiben a miniszter részletesen elmondja egy akadémikus kollégájának, hogyan végzik ki az MTA kutatóintézeteit. Túltolta a zabálást a regnáló elit, így rá kell fanyalodjon a kutatók pénzére is.

Csaknem egyórás beszélgetésben magyarázta el – fenyegetésekkel kísérve – az MTA intézethálózatával kapcsolatos terveit Palkovics László, az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) vezetője, amiből néhány részlet már kiszivárgott, de most itt a teljes, nem is leplezetten cinikus terv. A hvg.hu birtokába került ugyanis az a dokumentum, amelyben a beszélgetésről tájékoztatják az MTA tagjait, illetve az intézetek munkatársait.

Az átirat szerint Palkovics két forgatókönyvet vázolt fel a beszélgetésben:

1. Az MTA elfogadja az ITM ajánlatát, és együtt építik fel az új struktúrát, amivel elszakítják az MTA-tól a kutatóhálózatot. Ebben ugyanis nem tágít a miniszter.

2. Ha az akadémia ellenáll, akkor a kormány módosítja az akadémiai törvényt, és saját maga „kényszerül felépíteni az új struktúrát”, az intézetek pedig „maguk dönthetnek” arról, hogy MTA részeként működnek-e tovább, vagy csatlakoznak a kormány által létrehozott új intézményhez, esetleg egy egyetemhez. Az önkéntesség azonban csak cinikus fordulat, hiszen az MTA-tól már elvették az intézetek finanszírozásához szükséges forrásokat. Erre utalt a dokumentum szerint Palkovics, amikor azt mondta, ez „nehezebb és kockázatosabb”, így ő a „megegyezést javasolja”. Örömmel újságolta el névtelenségben maradó partnerének, hogy a Professzorok Batthyány Köre (PBK) már egyetért a kormány elképzeléseivel. „Eredetileg nem azonosultak a kormány törekvéseivel, és fájlalták a kialakult helyzetet. Miután azonban bemutatta nekik mit akar a kormány, a PBK képviselői megváltoztatták kezdeti álláspontjukat. Annyira, hogy elvállalták, hogy közvetítenek a kormány és az MTA között annak elősegítésére, hogy mielőbb megállapodás születhessen” – foglalta össze Palkovics mesébe illő történetét beszélgetőpartnere. 

A miniszter világossá tette, hogy csak ehhez hasonló magatartás elfogadható számára. Egyben hangsúlyozta: „hadüzenetnek tekinti a kormány, hogy sorosista rendezvény volt az egyik MTA kutatóközpontban. Nem érti, miért fordulhat ilyen elő, hacsak nem szándékosan provokálunk, ami felelőtlen egy ilyen időszakban.” Palkovics valószínűleg az Akadémiai Dolgozók Fórumára gondolt, mely alulról jövő kezdeményezésként, az akadémiai dolgozók véleményét szeretné közvetíteni a belső és a külső nyilvánosságnak.

Mint a dokumentum fogalmaz, a miniszter szerint az akadémia „ne építsen arra, hogy őt lecserélik, bár szívesen átadná az átalakítást másnak, és megismételte, hogy a kormányban ő a legjobb barátja az MTA-nak, a többiekkel szemben nagyon nehéz megvédenie. Azt is sejteni engedte, hogy a kőkemény álláspont addig tart, amíg meg nem állapodunk a nagy kérdésekben. Ezt követően – esetleg ennek során – lehet finomítani a dolgokat.”

A beszélgetés átiratából kiderül, hogy a kormány két alapítványt hozna létre. A Bay Zoltán nevét viselő hálózathoz tartoznának az alkalmazott tudományokkal foglalkozó intézetek, így az Atommagkutató Intézet (ATOMKI) és az Energia- és Környezetbiztonsági Intézet.
Az alapkutatásokkal foglalkozó Eötvös Lóránd Társasághoz kerülne a Szegedi Biológiai Kutatóközpont, az Ökológiai Kutatóközpont, a SZTAKI, a Rényi Alfréd Matematikai Kutatóintézet, a Zenetudományi Intézet és a Nyelvtudományi Intézet. (Az Agrártudományi Kutatóközpont a mezőgazdasági tárcához kerülne a Nemzeti Agrárkutatási és Innovációs Központtal összevonva.)

Az Eötvös Loránd Társaságot az MTA és a kormány közösen alapítaná meg, de a kurátorok háromnegyedét az előbbi delegálná, tehát az akadémiának gyakorlatilag alig lenne beleszólása. Bár a kormány előszeretettel hasonlítja nagy nyugat-európai tudományos alapokhoz, különösen a Max Planck Társasághoz a felállítandó rendszert, Palkovics nyíltan kimondta, hogy a kabinet nem fog letenni egy 500 milliárd forintra becsült alapítványi vagyont, amiből valóban önállóan működhetne a létrehozott rendszer, hanem csak azt vállalja, hogy évről évre finanszírozza majd az alapítványon keresztül a tudományos műhelyeket.

Palkovics sajátos logikája szerint azért lesz a kormánynak nagyobb a befolyása, mert „nagyobb kockázatot vállal a rendszerért, mint az MTA”, mely csak intézetei vagyonát adná be a közösbe.

Mindebből kiderül, hogy a természettudományi intézetek megmaradnának, működésük továbbra is biztosított lesz, csak nem az MTA-n belül, hanem a minisztérium irányításával, miközben az akadémia megmarad pusztán köztestületnek. Más a helyzet a Bölcsészettudományi és a Társadalomtudományi Kutatóközpontokkal, illetve a Palkovics által már rég megszüntetni szándékozott Közgazdasági Kutatóintézettel. Ezeket ugyanis az egyetemekhez csatolná.

Más forrásból úgy értesült a HVG, hogy két egyetem vetődött fel donorként. Az egyik Orbán Viktor kedvenc felsőoktatási intézménye, a csak "fideszes janicsárképzőnek" csúfolt Nemzeti Közszolgálati Egyetem (NKE), amely nemrégiben létrehozta az Eötvös József Kutatóközpontot, amibe integrálhatnák az Akadémiától elszakított intézeteket, az pedig már az ő dolga lenne, hogy a „finanszírozásától függően”, milyen kutatókat, kutatásokat tart meg.

Ennél állítólag van egy sokkal fortélyosabb terv. E szerint a liberális fészekként kezelt ELTE-hez csapnák az intézeteket, ám a finanszírozásukat fokozatosan leépítenék. „Így saját magukat végeznék ki a liberális tudósok” – mondja a lap egyik forrása.

Palkovics meglehetősen fenyegető módon párhuzamot vont a beszélgetés során a CEU-üggyel. Szerinte a „CEU sem volt hajlandó tárgyalni, és kölcsönösen elfogadható javaslatokkal előjönni, hanem elutasította a tárgyalásokat, azután körbejárt külföldön és USA nagykövetségi támogatással mozgósította sajtót, a közvéleményt, ahelyett, hogy tárgyalásokon megegyeztek volna. Ez vezetett oda, ahol most vannak” – mondta a leirat szerint a miniszter. A valóság ezzel szemben az, hogy a CEU nemhogy folyamatosan tárgyalni akart, hanem minden, a kormány által támasztott feltételt teljesített, s azért helyezte át a székhelyét Bécsbe, mert a kabinet ennek ellenére nem volt hajlandó megkötni vele a szerzést, így nem tudta biztosítania saját működését. A CEU tehát elhitte a kormánynak, hogy ha enged, akkor végül esélye van egy kompromisszumos megoldásra.


Az Akadémia bedarálása katasztrófa Magyarországnak

Az Akadémia bedarálása katasztrófa Magyarországnak

Palkovics miniszter nem érti az alapkutatásokat, azt hiszi, a gyenge magyar innovációt a tudomány megregulázásával lehet orvosolni, de az a falansztervilág nem fog működni, amiben Michelangelónak széklábakat kell faragnia – mondja Szathmáry Eörs nemzetközi hírű evolúcióbiológus, aki az MTA elleni támadás miatt kilépett a Professzorok Batthyány Köréből is.

Bár szívesen hivatkozunk a magyar Nobel-díjasokra, most éppen azért teszünk, hogy semmi esetre se lehessen a jövőben magyar Nobel-díj – véli a kutató, akivel az index beszélgetett.


Vagyis Palkovics virágnyelven elmondta, hogy a kormány ugyanazt a csapdát készítette el az MTA-nak, mint a CEU-nak. Első lépésben az MTA intézeteinek költségvetését áthelyezte az ITM-be. Ezt követően azt állította, hogy az összeget majd megkapják az intézetek, csak némi beleszólást szeretnének a kutatási irányokba, az innováció javára. Nemrég viszont arról döntött, hogy az összeget – amibe a bér és rezsi is benne foglaltatik – pályázati formában osztja szét. Csakhogy a pályázatokat kinyitotta például az egyetemek számára is, sőt információink szerint az egyetemek kancellárjait felszólították, hogy pályázzanak be a forrásokra.

Az Akadémiai Dolgozók Fóruma szerint már a pályázati kiírás is alaposan átrajzolja az intézeteket, hiszen van olyan, amely, ha meg is nyeri az összes kilátásba helyezett pénzt, az nem lesz elég az eddigi struktúra fenntartására. „Könnyen lehet, hogy az MTA intézeteinek maguknak kell majd eldönteniük, milyen kutatási témák maradhatnak, és melyek nem, vagyis olyan helyzetbe kényszerülnek, hogy részt vegyenek saját maguk felszámolásában. Ezt a szerepet az MTA-nak semmiképpen nem szabadna felvállalnia” – írják közleményükben, s azt ajánlják, az MTA demonstratívan utasítsa el a pályázati rendszert úgy, hogy ne nyújtson be pályázatokat.

Nincs sok idő, hiszen a beadási határidő a hónap vége, Palkovics tehát már áprilisban bevezetné az új finanszírozási rendszert. Az MTA számára már most sem biztosítják az intézetek működéséhez szükséges összeget. Kedden ül össze az MTA elnöksége, akik várhatóan döntenek a pályázati rendszer elfogadásáról vagy elutasításáról. Úgy tudjuk, a dolgozók döntő többsége az utóbbit szorgalmazza. Kérdés, hogy az elnökség beleáll-e a harcba, vagy az újabb kompromisszummal teljes egészében kiszolgáltatja magát a kormány kényének-kedvének.


Túltolta a zabálást a regnáló elit, így rá kell fanyalodjon a kutatók pénzére is.
Gyarmathy Éva véleménye: A tudományos gázszerelő születése


Az MTA kutatóintézethálózata a végóráit éli.
Kinek több, kinek kevesebb esélye van túlélni, olyan egzisztenciális stratégiákat kialakítani, melyek nem a pálya feladását jelentik. A nyelvhez, kultúrához kötött kutatási területeken jóval kevesebb, hiszen az egyetemek, főiskolák bölcsészkarait, társadalomtudományi karait is bombázzák szét, kivéve a kormány kézből etetett felsőktatási intézményeit. Deczki Sarolta irodalmár véleményírása.


Nyílt levélben fordultak Orbán Viktorhoz a Magyar Tudományos Akadémia Lendület kutatócsoportjainak vezetői tegnap.

A levelünk egyik fontos célja, hogy a tudományterületek közti szolidaritás, az alap- és alkalmazott kutatások egymásra épülése és egysége mellett felhívják a figyelmet a kutatóközösségen belül hierarchikusan elhelyezkedő kutatók közös érdekeire, együttes kiállásuk fontosságára. Hiszen a kiválósági pályázatok (Lendület, ERC) nyertesei csak úgy tudnak nemzetközileg kiemelkedő kutatómunkát végezni, ha mögöttük áll egy tehetséges kutatócsoport, inspiráló kutatói környezetben dolgozhatnak az intézetükben, és a projektek adminisztratív részeit hatékonyan intézik a projekt és gazdasági asszisztensek, vezetők. Természetesen mindemellett rendelkezésre kell, hogy álljon a stabil és kiszámítható anyagi fedezet a projektek hosszú távú működésére, és a megbízható szakmai kontroll, amit az MTA eddig kiválóan biztosított, és ami most veszélybe került. A levél végén van egy lista arról is, hogy az aláírók közül kik nyertél el az European Research Council (ERC) legrangosabb kutatói pályázatait is a Lendület pályázatok mellett, gyakran ezek segítségével.

Tisztelt Miniszterelnök Úr!

Az elmúlt években méltán rangossá és nemzetközi szinten is elismertté vált „Lendület” program nyerteseiként fordulunk Önhöz. Ez a támogatás segített minket fiatal kutatókként abban, hogy külföldről hazatérve, vagy a programnak köszönhetően itthon maradva megszerzett tudásunkat hazánkban kamatoztassuk, és csoportjainkban dolgozó munkatársainknak is lehetőséget adjunk arra, hogy Magyarországon folytathassák tudományos karrierjüket. Aggodalommal és megdöbbenéssel figyeljük az Innovációs és Technológiai Minisztérium lépéseit, amelyek gyökeresen átalakítanák a Magyar Tudományos Akadémia intézményrendszerének finanszírozását és magát a tudományos életet… A leghatározottabb kérésünk, hogy függesszék fel a kutatás és innováció finanszírozásának rohamléptekben történő és nem kellően átgondolt átalakítási folyamatát. Csak így orvosolható a jelenlegi bizonytalanság, amely egyre többünket kényszerít annak megfontolására, hogy hazánkat hátrahagyva munkánkat máshol folytassuk.
Részletek: MTA Lendület csoportvezetők nyílt levele Orbán Viktorhoz (232 KB pdf.)

Orbánhoz fordultak a hazacsábított kutatócsoportok, hogy állítsa meg Palkovicsot

hirdetés
hirdetés
hirdetés

Bambulás helyett tájékoztottság. Iratkozz fel hírlevelünkre!

Feliratkozás

Kapcsolódó hírek