Az új terv lényegePalkovics László a konferencia nyitóelőadásában megjegyezte: “másfél évvel ezelőttig derűsnek tűnt a világ, volt energia”, ma pedig az tűnik a legfontosabb kérdésnek, hogy lehet-e tankolni a benzinkúton és van-e áram a konnektorban. Utalt rá, hogy új kérdés lett az olajimport, de “az EU embargókérését nem tudjuk támogatni, mert az országot hosszú időre menedzselhetetlenné tenné”.Ezután utalt rá, hogy léteznek olyan innovatív technológiák, amelyekkel eddig nem foglalkoztak, mert nem tűntek fontosnak, de a megváltozott környezetben már szükség lehet rájuk. Ilyennek nevezte például a makói palagázmező kitermelését vagy a lezárt zalai olajkutak újraindítását. Gondolkodni kell, hogy miként lehet évi 1,5 milliárd köbméterről 2,5 milliárdra emelni az éves gázkitermelésünket – ismertette Palkovics László az MTI tudósítása szerint.
Az éves magyar gázfogyasztás nagyjából 9 milliárd köbméter, amelyből a tavaly ősszel megkötött orosz-magyar gázszerződés évi 4,5 milliárd köbmétert fed le, emellett van még évi 1 milliárd köbméternyi gázbeszerzésünk a horvátországi krk-i LNG-terminál felől a Shellel kötött szerződés keretében és van az említett évi 1,5 milliárd köbméternyi saját gázkitermelés, igaz ennek tendenciája csökkenőben van. Ezt szeretné tehát megfordítani és jócskán feltornászni az új terv keretében Palkovics László. Mindezek mentén az egyéb forrásból származó gázimportot lehetne csökkenteni.
A miniszter szerint a villamosenergia-hálózat fejlesztésére mostanáig nem fordítottak kellő figyelmet, és nincs tárolókapacitása sem az országnak, de ma már számolni lehet a hidrogénnel, mint energiatárolóval és zöld módon előállítható energiaforrással, továbbá
SZÜKSÉG VAN A PAKSI ATOMERŐMŰ ÜZEMIDEJÉNEK MEGHOSSZABBÍTÁSÁRA IS.
Ezt a témát tavaly szeptember végén az MVM akkori vezetője már nyilvánosan is felvetette, de a kormány akkor hivatalosan még nem karolta fel az ügyet és inkább a Paks 2 építésére, az ahhoz szükséges engedélyek megszerzésére és a háború után is az orosz együttműködés fenntartására koncentrált. Most azonban az új kormány egyik legelső jelzése éppen ugyanez lett, így tehát a 2030-ra megcélzott új két blokk mellett a meglévő négy blokk üzemidejének hosszabbítását is szeretné a kormány. Ezek majd 2032-2037 között járnak le, tehát nemcsak néhány évig, hanem sok évig páprhuzamos működésben gondolkodik immár a kormány a két erőmű blokkjai kapcsán.
A villamosenergiapiac kapcsán megjegyezte: a villamosenergia ára 300 százalékkal emelkedett egy év alatt, amire az 1970-es években volt utoljára példa. A társadalom és az ipar is igényli a klímabarát megoldásokat, azonban például az áram tárolásához akkumulátorra van szükség, ennek előállítása ugyanakkor energia- és vízigényes.
Azt is hangsúlyozta, hogy mindezek tükrében az energiapolitikát a klímapolitika szempontrendszere is meghatározza, és ennek az ellentmondásnak a megfelelő kezelését vagy feloldását is célul tűzte ki az új minisztérium.
Palkovics azt is jelezte, hogy környezetbaráttá kívánják alakítani a Mátrai Erőművet, ahol 2025-ben leállítanák a lignittel működő blokkokat, de tartaléknak megtartanák. Ezzel együtt hidrogénnel működő erőművet és napelemparkot alakítanának ki. Utóbbi kapcsán megjegyezte azt is, hogy a jövőben a napelemparkok üzemeltetőinek legalább 30 százaléknyi tárolókapacitásról is gondoskodniuk kell.
Kitért arra is, hogy újból foglalkozni kell a “kritikus energiahordozók és nyersanyagok” magyarországi kitermelésének lehetőségeivel. Eddig a technológia drága volt, nem lett volna versenyképes, de mára ez sok esetben megváltozott, továbbá nagyobb hangsúlyt kell fektetni a hulladékok feldolgozására, mint nyersanyag- és energiaforrásra.
Megismételte Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter múlt heti kijelentését, miszerint az ország energiaszuverenitásának erősítése érdekében mintegy 16 milliárd eurós beruházásra van szüksége az országnak.
Ebbe tehát a fentiek mind beleérthetők, köztük valószínűleg legnagyobb tételként a Paks 2 megépítése, illetve a meglévő paksi blokkok üzemidő-hosszabbítása, de a fent említett régi-új kitermelési megoldások is. Palkovics szerint ez a 16 milliárd eurónyi forrás “technikailag rendelkezésre áll”, az “Európai Unióval zajlanak a tárgyalások, hogy mikor juthatunk hozzá”. Arról, hogy milyen akadályokat kell leküzdeni az EU-s pénzek megszerzéséért, éppen a napokban írtunk a megszerzett jogállamisági levél alapján és amint rámutattunk: az Európai Ügyészség témája kapcsán van egy nagy előrelépés is.
