A rovat kizárólagos támogatója

Szervezeteink kezdeményezték hazai áruházaknál pálmaolajmentes polc felállítását, mely örömünkre mind a lakosság, mind a szakmai szervezetek között gondolkodást indított el. A Tudatos Vásárlók Egyesülete, a Jane Goodall Intézet, a Humusz Szövetség, a Felelős Gasztrohős, a SzóKiMondóka és a Magyar Természetvédők Szövetsége szerint a pálmaolajnak létezik alternatívája. Válasz a Magyar Édességgyártók Szövetségének állásfoglalására.

Ha a környezetet és az emberek egészségét a gazdasági érdekek elé helyezzük, ha komolyan vesszük az éghajlatváltozást, akkor ezeken az alternatívákon kell dolgozni, nem a fenntarthatatlant védeni.

 A pálmaolaj alternatívája csak olyan olaj lehet, amely a felhasználás helyének éghajlatán megterem. Habár a hektáronkénti hozama a repcének, szójának és napraforgónak alacsonyabb, mint az olajpálmának, ugyanakkor a trópusi esőerdők produktuma általában is nagyobb, mint az a mi éghajlati viszonyaink között lehetséges. Ezért a klímaváltozás és a biodiverzitásvédelem szempontjából a trópusi esőerdők borította területekre már rég nem lenne szabad termőterületként tekinteni. Ráadásul a termelés alatt álló területek átlagosan 8 év alatt az erőteljes műtrágyázás ellenére is kimerülnek, és csak újabb területek elvételével tartható fenn a termelés.

A felhasználás helyéhez közel termesztett élelmiszer utaztatása nem jár plusz környezetterheléssel, ráadásul a termeléshez felhasznált anyagok általában kevésbé károsak az egészségünkre és az élővilágra, mint a harmadik világ országaiban engedélyezett növényvédőszerek.

Az RSPO tanúsítvány nem egyenlő a fenntartható pálmaolajjal. Örvendetes lenne, ha létezne fenntartható termelésből származó pálmaolaj, de az RSPO tanúsítvánnyal rendelkező olaj nem az. A legfrissebb kutatások szerint például a tanúsított “fenntartható pálmaolaj” előállításához ugyanannyi (sőt, kicsivel még nagyobb mértékű) erdőirtás kapcsolódik mint a nem tanúsított pálmaolajhoz.

Olajpálma feldolgozás Indonézia. kép: JEFRI TARIGAN Anadolu Agency

Ezen felül, mivel az ipar önszabályozó mechanizmusáról van szó, a szabályok önként vállaltak, áthágásuk szankciók nélkül marad és nem jár feltétlenül az RSPO minősítés megvonásával. Több független szervezet végzett összehasonlító kutatásokat az RSPO minősítéssel rendelkező és nem rendelkező olajpálmaültetvények körében. Vizsgálták a munkások munkakörülményeit, az ültetvény közvetlen környezetében tapasztalható biodiverzitást, az erdőtüzek előfordulásának gyakoriságát és a vegyszerhasználatot. Az eredmény megdöbbentő volt: alig van különbség a fenti mutatókban a kétféle típusú ültetvény közt[2].

RSPO minősítésű pálmaolajban lehet nagyobbrészt nem RSPO olaj is. A rendszer legnagyobb kiskapuja pedig az, hogy ha összekevernek fenntartható termelésből származó pálmaolajat nem fenntartható termelésből származó pálmaolajjal, a keverék is megkapja az RSPO minősítést függetlenül a kétféle olaj egymáshoz viszonyított arányától. Ez a fogyasztók megtévesztése.

Az RSPO rendszer tehát nem működik. A Föld Barátai Afrika legfrissebb sajtóközleménye szerint az RSPO nem más Afrikában, mint az iparág zöldrefestése.

A pálmaolaj nem egészségesebb más hasonló termékeknél. Az Édesipari szövetség a többi olajnál egészségesebbnek titulálja a pálmaolajat: “egészség szempontjából a pálmaolaj sok más növényi olajnál előnyösebb a fogyasztók számára. Az állati eredetű vaj például nemcsak a nagyságrendekkel nagyobb környezetterhelést jelent a pálmaolajnál, de táplálkozási szempontból a zsírprofilja is kedvezőtlenebb, továbbá a termékek gyors avasodását és megromlását idézné elő.” Bárki utánaolvashat a pálmaolaj egészségügyi hatásainak. A források szerint a pálmaolaj fogyasztása több szempontból is aggályos. A pálmaolaj magas telített zsírsavtartalma vérkoleszterin szint növekedést okozhat, ami szív- és érrendszeri betegségekhez vezethet – ezekről mélyen hallgat a pálmaolaj lobbi, pedig bőven lehet, hogy hosszú távon masszív egészségkárosító növény termesztéséért irtjuk az őserdőt, amivel újabb egészségügyi problémákat okozunk magunknak.

Ezen felül a finomítási eljárás során a többi növényi olajhoz képest kiemelt mértékben keletkeznek olyan zsírsavészterek, amelyek rákkeltő besorolást kaptak. A hőkezelt pálmaolajnak pedig genotoxikus hatása is lehet, ami azt jelenti, hogy az emberi génekre ártalmas ágenseket tartalmazhat, amelyek megtámadják a DNS-t és torzulásokat okozhatnak benne. Ráadásul a genotoxinok a génekkel együtt örökölhetők.

Önmagában már ezen veszélyek miatt is körültekintőbben kellene eljárni a pálmaolaj alkalmazásával. Ennek ellenére az édesipar belekeveri mindenbe, mert olcsó és jó az állaga. A pálmaolaj hosszú távú egészségre gyakorolt hatásait még nem is volt alkalmunk vizsgálni, mivel csak néhány éve vált ilyen nagy mértékben a táplálkozásunk részévé, de az eddigi kutatások mindenképp óvatosságra intenek.

A pálmaolaj az erdőégetések egyik fő oka. A jelenleg is pusztító őserdei erdőtüzek oka jellemzően a termőterületért folytatott szándékos gyújtogatás. Sokszor jóval nagyobb rész ég le, mint amennyit terveztek, de a tűz okozói igen gyakran nem képesek a tüzet megfékezni, és az azután bevetett tűzoltók ezrei is tehetetlenek. Reméljük, hogy a most elvesztett területek lesznek az utolsó áldozatok, és mostantól kezdve a visszaerdősítés lesz a fókuszban, amelynek számos pozitív hatása van a helyi gazdaságra és az érintettek egészségügyi állapotára nézve, nem beszélve a globális jótékony hatásokról a klímára és a biodiverzitásra.

A fogyasztóknak is van felelőssége. Itt az ideje, ha eddig nem tettük, hogy elgondolkodjunk jelenlegi fogyasztási szokásainkon. Ha azok ugyanis ilyen környezeti katasztrófához vezetnek, mint az esőerdő területek felégetése, akkor változtatnunk kell azokon. Mindenkinek magának kell meghozni azt a döntést, hogy miről hajlandó lemondani az élhető jövő érdekében. Mi úgy gondoljuk, hogy a zöldség-gyümölcs alapú étkezés, megfelelő fehérjeforrásokkal kiegészítve az, ami fenntartható gazdálkodással kielégíthető. A feldolgozott élelmiszerek összetételük, szállításuk és tartósítóanyag tartalmuk miatt nem tartoznak az alapvető élelmiszerek közé. Első körben azokról az édesipari termékekről mondjunk le, amelyek pálmaolajat tartalmaznak, vagy más olyan összetevőt, ami hosszú utat tesz meg az asztalunkig.

Indonéz pálmaolaj ültetvény. Kép Daniel Beltrá Greenpeace

A pálmaolajmentes kampányban résztvevő szervezetek arra kérik azokat a fogyasztókat, akiknek fontos a saját és gyermekeik jövője, hogy kerüljék el a pálmaolajat tartalmazó élelmiszereket! Kerüljük el a pálmaolaj tartalmú édesipari termékeket és feldolgozott élelmiszereket, helyettük válasszunk helyi, ökológiai gazdálkodásból (bio), vagy méltányos kereskedelemből származó (fairtrade), pálmaolajmentes édességet, kekszet, vagy süssünk süteményt, pirítsunk napraforgót, pattogtassunk kukoricát magunk.

A Magyar Édességgyártók Szövetségének ajánlásai a mi válaszainkkal kiegészítve:

Ajánlás:

  1. A pálmaolaj felhasználásának nemzeti szintű szabályozása esetén az iparágat a fenntartható pálmaolaj felhasználásának irányába terelni általános tiltások helyett az iparág versenyképességének megőrzése érdekében.

Válaszunk:

  1. Ahhoz, hogy fenntartható pálmaolajról beszélhessünk, bizonyítani kellene, hogy létezik fenntartható forrásból származó pálmaolaj, mert az RSPO minősítés jelenlegi gyakorlata sajnos nem az.

Ajánlás:

  1. A fenntartható pálmaolaj felhasználás auditálása kb. nettó 500.000 Ft / év / cég költséget jelenthet, ami a hazai tulajdonú KKV-k számára jelentős kiadás. Az édesipari KKV-k számára e célból forrás biztosítása ajánlott.

Válaszunk:

  1. Amíg nincsen valóban fenntartható pálmaolaj, addig értelemszerűen az auditálásra sem érdemes költeni. Hasznosabb lenne az iparág imázsának szempontjából is forrásaikat elsősorban a hazai gyártók növényi olajtermelő kapacitásának bővítésére költeni, és támogatni az esőerdőtől elvett területek visszaerdősítésére vonatkozó törekvéseket..

Ajánlás:

  1. Magyarország, mint az Európai Unió tagja, tagságát és helyzetét felhasználva kezdeményezzen európai szintű nyomásgyakorlást (minősítés megkövetelése, importkorlátozás) azokra a felhasználó országokra, illetve gyártókra, ahol a fenntartható pálmaolaj részesedése alacsony, és az alapanyagot ellenőrizetlen forrásból szerzik be.

Válaszunk:

  1. A minősítés megkövetelése helyett a minősítés megtisztítása lehetne elsődleges cél, hogy valóban érjen valamit a minősítés, ami jelenleg csak zöldrefestés.

Ajánlás:

  1. Magyarország, a kormány által meghirdetett „kifektetési stratégiát” követve, építve a kiváló magyar-malajziai kapcsolatokra és a két ország közötti folyamatosan bővülő kereskedelemre, tevékenyen vegyen részt szaktudás és források kihelyezésével / tőkebefektetések ösztönzésével a fenntartható pálmaolaj termelésben Malajziában.

Válaszunk:

  1. A magyar kormány az édesipar által javasolt malajziai “fenntartható pálmaolaj” termelést ösztönző tőkebefektetések helyett támogassa azt, hogy magyar gazdák által termesztett olajos növényekkel váltsuk ki a pálmaolajat, ezzel aktív szerepet játszva a trópusi esőerdők és egészségünk megőrzésében. Ennek előfeltétele, hogy a hazai termesztésű olajos növényeinkből (repce, napraforgó stb.) ne “biodízelt” gyártsanak. Ennek érdekében kérjük a kormányt, hogy eddigi politikáját gyökeresen megváltoztatva támogassa az uniós “bioüzemanyag” célkitűzések haladéktalan eltörlését.

Nyitókép: Az erdőirtás következtében megégett orangután anya gyermekével, akiket az állatvédők vettek gondozásba Borneón.

hirdetés
hirdetés
hirdetés

Bambulás helyett tájékoztottság. Iratkozz fel hírlevelünkre!

Feliratkozás

Kapcsolódó hírek