A rovat kizárólagos támogatója

A tegnapi “Aláírásgyűjtést indított az ENSZ a 30 km/órás sebességkorlátozásért” c. cikkünkre reagált német lapszemlékkel Rózsa Sándor a Szelíd Energia Alapítványtól.

Mint azt tegnap írtuk: Spanyolországban idén májusban törvényileg kötelezték a városokat, hogy minden utcán, ahol kevesebb mint két sáv van egy irányban, 30 kilométer/órás sebességkorlátozást vezessenek be. Párizsban, ahol már eddig is az utcák 60 százalékán volt érvényben a 30 kilométer/órás sebességkorlátozás, most augusztusban néhány fő útvonal kivételével a város összes utcájára kiterjesztették. Brüsszelben idén január 1-jétől érvényes az általános 30 kilométer/órás korlátozás, csak a főútvonalokon marad az eddigi 50 kilométer/órás megengedett sebesség.

A cikkre reflektálva art Rózsa Sándor: 

Számomra semmi változás” – mondja M. Berrada, a párizsi 18 000 taxis szervezet elnöke. „A dugók ugyanolyanok”. Mindenütt 30-as tábla, nem váratlanul Anne Hidalgo polgármester már megválasztása előtt beharangozta. Egy világváros a fékre lép – ez sokaknak föltartózhatatlan haladást jelent, másoknak dilis ideológia, amivel az autósokat ellenségnek kiáltják ki.

A Saint Germain bulváron Berrada 38 km/h-ra gyorsít. Ha most elkapnák, fizethetne, visszaesőként pedig jogosítványát is elveszítené. Ellenérv: Mivel lassúbbak, kevesebb az utas és a bevétel. Berrada: „Ha a forgalom javul, legyen! Párizsban az autózás kész katasztrófa.” 20 év után a járdák szélesebbek lettek, kerékpárutak és buszsávok vannak, az e-rollerek külön probléma. Az autók száma óriási.

A Pont Sully-nél, a Szajna mellett araszolnak az autók, míg a bringások mellettük elsuhannak. „Minden nap, fél hétkor és délután fél ötkor ugyanaz a dugó.” A 2,1 millió párizsi közül 60% üdvözli a 30-as tempót, valószínűleg az autó-nélküliek. Az agglomeráció 60%-a viszont mérgelődik: nem mehetnek autóval a városba. A bent lakók sérelmezik, hogy zajtól és mérgektől szenvednek. Klímapolitikailag a harmincas sebesség költséges, van aki azt is kihozta, így több káros anyag keletkezik, mint az 50 km/h-nál. A város a biztonságot és a közös tér megnyugtatását hangsúlyozza. Hidalgo: „A várost megszabadítása az autótól először új terek nyerését jelenti. Az utcát újra föl kell találni.” A szocialista polgármester 2014 óta építi át a közutakat. 60 000 autó-parkhelyet szüntetett meg, a maradékot megdrágította. Kerékpárosoknak újabb és újabb utakat biztosított. Így a Szajna mellett Párizs egyik végéből a másikig el lehet karikázni.

Milyen új terek?” – kérdezi a taxisom. Ismét állunk, egy egyirányú mellékutcában, kerékpárút nincs, az éttermek az úttestig tolják ki asztalaikat. „Szeret autózni?” teszem föl a bugyuta kérdést. „Nézze, ha Ön egy topmodellbe szerelmes és az elfelejti a maga szülinapját, kihuny a szerelme? Én párizsi vagyok, szeretem ezt a várost, bármilyen sebességgel is szabad hajtani.” Ránézek az átlagsebesség-mutatóra: 12 km/h – mint egy kocogóé.

ZEIT, 9. 9. 2021
Weltstadt auf der Bremse
KOMMENT

Új terek? 40 autó foglal el annyit, mint egy busz. (Ha csak fele átszállna buszra, megszűnnének a dugók). Jogtalan tér-elfoglalás, megérne egy alkotmányvédői beadványt, ahogy azért is, mert „mindenkinek joga van a testi és lelki egészséghez”.

GREENWASHING – Hibrid-autó – ZEIT Hamburg/RózsaS

A zöldrefestésre sok példa van: a McDonald’s logóját pirosról zöldre festette, míg az olcsó hús, adalékok és csomagolásszemét javán nem változtatott. Az Apple környezetvédőként páváskodik, mert a legújabb iPhone-jához nem csatol automatikusan töltőt és fülhallgatót.

Bonyolódik, ha egy egész ágazatról van szó, politikai és fogyasztói szemszögből. Ilyenek a plug-in hibrid-autók. Két motorja van: egy benzines és egy elektromos. A terv ez volt: az első kilométereket villannyal megtenni, majd benzinre váltani a hosszabb távokon. A trükközés már a gyártóknál kezdődött: ahol az elképzelt „elektromos” távolságot ideális körülményeknél tesztelték és túlméretezték. A fogyasztásnál kizárólag benzinnel számoltak, holott áram is fogy. Ám a greenwashing oroszlánrésze a jármű életszerű használatánál lepleződik le. A valóság teljesen más, mint amit a gyártók glancos prospektjeiken megálmodnak.

A Fraunhofer-Institut és az International Council on Clean Transportation megnézte, hogyan is használnak egy hibrid-autót. A németek kétszer annyi CO2-őt produkálnak, mint amennyit a gyártok a tesztciklus alatt megadnak. Az ok: a sofőrök nem töltik föl rendszeresen az akkujaikat. Magánemberek csupán 4 használati nap után háromszor töltenek, szolgálati kocsik vezetői csak minden 2 nap után. Az is előfordul, hogy egy lízing-kocsiban megtalálják a ki nem bontott töltőkábeleket. A kutatók észrevették, hogy az E-meghajtás távolsága megduplázódott (?? RS) és a használaton radikálisan változtatni kell, hogy környezetvédelem is legyen.

Az állam a hibrideket már az állítólagos 40 km E-távnál 4500 €-val jutalmazza, 40 000 €-s új kocsiknál. A gyártó további 2250 €-t ad. Berlinben a drágább 65 000 €-s autók 3750 € támogatást kapnak. A mix-meghajtás ezzel időpocsékolásba megy át – holott mobilitásváltást harangoztak be. Az UK és a hollandok el is törölték az ilyen kedvezményeket.

ZEIT, 9. 9. 2021
Augenwischerei auf vier Rädern

hirdetés
hirdetés

Bambulás helyett tájékoztottság. Iratkozz fel hírlevelünkre!

Feliratkozás

Kapcsolódó hírek