Tudjuk, hogy a metán és a korom szennyezi a környezetet, és gyilkos légszennyező, még sincs határértékük, és kevés a mérési adat. Ebben segítettek német szakértők a Levegő Munkacsoport szakembereivel, akik több helyen mérték levegőminőséget. Vannak olyan magyar falvak, ahol a Pekingben mért értékek háromszorosára (!) rúg a levegő korom mennyisége. Mi köze az élelmiszerpazarlásnak a metánkibocsátáshoz?
Május 6-8 között a német Deutsche Umwelthilfe (DUH) szervezet szakértői a Levegő Munkacsoport szakembereivel együttműködve több helyszínen mérték Magyarországon a két éghajlatkárosító és levegőszennyező anyag, a metán és a korom koncentrációját a levegőben. A mérések több helyszínen is ezeknek magas koncentrációját mutatták ki. A mérések a „Methane Matters” nemzetközi projekt részeként történtek, amelynek célja, hogy ajánlásokat fogalmazzon meg a kormányok számára a metánkibocsátás gyors és költséghatékony csökkentésére.
A projekt hazai eredményeit bemutató sajtótájékoztatón Dr. Bendik Gábort, a Levegő Munkacsoport projektvezetőjét kérdezte Sarkadi Péter a Zöldhang podcastjában.
A metán a szén-dioxid után a második legfontosabb üvegházhatású gáz, amely a globális felmelegedés több mint 35 százalékáért felelős. A szén-dioxiddal ellentétben azonban, amely a kibocsátás után több száz évig a légkörben marad, a kibocsátott metán fele 10 év alatt eltűnik a légkörből. Ráadásul a metán-kibocsátás csökkentése gyorsan mérsékli a talajközeli ózonkoncentrációt, így számos betegséget és a mezőgazdasági termények károsodását előzi meg.
Május 6-8 között a német Deutsche Umwelthilfe (DUH) szervezet szakértői a Levegő Munkacsoport szakembereinek segítségével metánkoncentráció-méréseket végeztek Magyarország különböző helyszínein, többek között lakóházaknál, gázvezetékek, biogázállomások, hulladéklerakók és erőművek közelében. Az eredményekről Axel Friedrich, a Német Környezetvédelmi Ügynökség Közlekedési Főosztályának volt vezetője, a világ egyik legelismertebb levegőminőségi szakértője így nyilatkozott: „Sok mérést végeztem életemben, de még soha nem mértem olyan magas metánkoncentrációt, mint egy Budapest környéki családi ház gázvezetékénél. Más épületeknél végzett méréseim is metánszivárgást mutattak. Ez nyilvánvalóan a karbantartás hiányának eredménye. Ez megdöbbentett, mivel Németországban az épületek gázvezetékeit és gázberendezéseit ötévente kötelezően ellenőrzik. Mivel más helyszíneken is szivárgást mértünk, ezért minden olyan helyen, ahol ez előfordulhat, hatékony intézkedéseket kell hozni a metánkibocsátás csökkentése érdekében. Ez nemcsak környezetvédelmi, hanem gazdasági okokból is szükséges: minden metánmolekula, amely nem jut a légkörbe, többletbevételt jelent a gázszolgáltatók számára.”
Egy másik fontos éghajlatkárosító anyag a korom, amely nem gáz, hanem szilárd részecske, de a metánhoz hasonló mértékben melegíti a légkört. A korom az egészségre legkárosabb légszennyező anyag, mivel gyakran tartalmaz rendkívül mérgező összetevőket. Mivel a korom legfeljebb csak hat hétig marad a légkörben, a kibocsátásának csökkentése azonnal kedvező hatással járna az éghajlatra és a levegőminőségre egyaránt. Bár a korom túlnyomó része szilárd anyagok, például szén és fa égetéséből származik, a közlekedésből származó mennyiség sem elhanyagolható. Ezt bizonyítják a forgalmas budapesti utcákon végzett mérések is. Simon Annen, a DUH Emissziómérési Intézetének helyettes vezetője elmondta: „A Blaha Lujza téren délután végzett méréseink szerint a korom koncentrációja 8000 nanogramm/köbméter volt, ami 8-10-szerese volt egy gyalogos utcán mért koncentrációnak.”
