A rovat kizárólagos támogatója

Hiába jók a kitűzött célok, megvalósulásukért tenni is kell. És ha a kormányokat csak bírósági keresetekkel lehet rávenni ezek elérésére, akkor ezt kell tenni.

Az aktivisták egyre gyakrabban perelnek kormányokat és vállalatokat annak érdekében, hogy tegyenek lépéseket a klímaváltozás ellen. Míg 1986 és 2014 között összesen valamivel több, mint 800 per zajlott klímaváltozással kapcsolatos ügyekben szerte a világon, az utóbbi hat évben már ezer esetre került sor – olvasható az Oxfordi Egyetem Klímaváltozás Intézetének nemrég kiadott jelentésében.
Az egyik legkiemelkedőbb jelentőségű klímaper – melyet az Urgenda Alapítvány és 668 holland magánszemély indított – 2015-ben Hollandiában kezdődött, amelynek eredményeként a bíróság 2019-ben, a lakosság védelme érdekében arra kötelezte a kormányt, hogy 2020 végéig minimum 25 százalékkal csökkentse az üvegházgáz-kibocsátását az 1990. évi mennyiséghez képest. Ennek érdekében négy évvel korábban zártak be egy fosszilis energiahordozókkal működtetett erőművet, és 2019-ben új klímatervezetet fogadtak el. Ez volt az első olyan eset, amikor egy európai állam kormányát saját legfelsőbb bírósága marasztalta el, és az önként vállalt kibocsátáscsökkentési tervekhez képest szigorúbb lépésekre kötelezte – tudható meg a Szabad Európa cikkéből.

2021 májusában Németországban nonprofit szervezetek nyertek pert a kormány ellen, aminek az lett az következménye, hogy az alkotmánybíróság arra kötelezte az államot, módosítsa a klímatörvényt, sokkal ambíciózusabb CO2 csökkentési célokat kitűzve. ,,Azt láttam, hogy a politikusok igenis rákényszeríthetők arra, hogy intézkedéseket tegyenek a klímaváltozás ellen. Az ügy megváltoztatta a politikáról vallott nézeteimet” – mondta David Schiepek, 20 éves bajor egyetemista, környezetvédelmi aktivista a BBC-nek.

Ausztráliában nyolc tinédzser és egy 86 éves apáca akadályozta meg peres eljárásban egy szénbánya megnyitását, az indoklás szerint ugyanis a környezetvédelmi miniszternek a legalapvetőbb törvényi kötelessége megvédenie a fiatalokat a klímaváltozás jövőbeni káros hatásaitól.

A kormányok mellett nagy cégek is vesztettek fontos pereket, például a holland olajipari óriást, a Shellt arra kötelezte 2021 májusában a hágai Nemzetközi Bíróság, hogy 2035-re 45 százalékkal csökkentse a károsanyag kibocsátását az 1990 évihez képest. Ez az eset volt az első alkalom, hogy egy vállalatot a párizsi klímaegyezmény betartására köteleztek. Ez megnyitotta az utat más perek előtt, amelyek arra irányulnak, hogy a vállalatokat a szerződés betartására kényszerítsék.
Roda Verheyen, környezetvédelmi ügyekre szakosodott német ügyvéd pedig most azon dolgozik, hogy a BMW a Mercedes-Benz és a Volkswagen a párizsi klímacélokkal összhangban 2030-ra megszüntessék belsőégésű motorok gyártását. Tavaly szeptemberben hat portugál fiatal precedensértékű klímaügyi pert indított 33 ország ellen: az első, az Emberi Jogok Európai Bíróságához benyújtott éghajlati ügyben azt állítják, hogy a nem megfelelő kibocsátáscsökkentés sérti az emberi jogokat. Bepereltek 27 európai uniós tagállamot, valamint az Egyesült Királyságot, Svájcot , Norvégiát, Oroszországot, Törökországot és Ukrajnát, mert nem hajtottak végre sürgős és jelentős kibocsátáscsökkentést jövőjük védelme érdekében. Keresetüket azután indították el, hogy 2017-ben Portugáliában halálos tűzesetek következtében több mint 120 ember meghalt, és az ország az elmúlt 90 év legforróbb júliusát rögzítette. A kutatók szerint a tűzesetek a globális felmelegedéshez köthetők – írja a ClimaNews Hírportál.

Demonstrálók vonulnak Londonban a Shell irodáitól a parlament felé 2020. szeptember 8-án Niklas Hallen AFP

Verheyen szerint a bírósági ügyek ma már azért is lehetnek sikeresek, mert elfogadottá váltak azok a tudományos bizonyítékok, miszerint az emberiség okozza a klímaváltozást. Ami azt jelenti, hogy az ügyvédek sokkal könnyebben tudják bizonyítani ezt a bíróságon. A kutatásokból – például a jégrétegekből – kiderült, 800 ezer évig a légkör széndioxid tartalma 300 PPM (CO2 részecske/millió) volt, és csak az ipari forradalom kezdete óta nőtt 420 részecskére. Az éghajlatváltozást és annak hatásait a közvélemény-kutatások is rendszeresen az emberek aggályai közé helyezik . Ez viszont arra késztette a bíróságokat, hogy a kibocsátásért felelősök ellen ítélkezzenek. Ugyanakkor a mostani esetek a világban zajló környezetpusztítások töredékét állítják kihívás elé.

A legtöbb aktivistának nincs pénzügyi forrása ahhoz, hogy nagyvállalatokat pereljen.

Sok országban egyszerűen nem lehet bírósághoz fordulni bizonyos törvények végrehajtása érdekében – nyilatkozta a BBC-nek Paul Benson, a brüsszeli székhelyű NGO Client Earth ügyvédje, amely környezetvédelmi peres eljárásokra specializálódott. Németországba, egy újonnan alakult civil szervezet, a Green Legal Impact e probléma megoldására törekszik azzal, hogy speciális képzést kínál fiatal jogászoknak, és összekapcsolja a civil társadalmi csoportokat a jogi képviseletet kínálókkal. Henrike Lindemann ügyvezető igazgató szerint a szervezet egyik célja, hogy az aktivista csoportokat arra ösztönözze, hogy a bírósági ügyeikben egy meghatározott stratégiát kövessenek, hogy az esetleges ítéletek előkészítsék az utat a további peres eljárásokhoz. Az igazságszolgáltatáshoz való hozzáférés kérdése azt a kérdést is felveti, hogy a délen élők, akiket aránytalanul nagy mértékben érint az éghajlatváltozás, a jövőben pereket indíthatnak-e a gazdagabb országok vállalatai vagy kormányai ellen.
A Green Legal Impact már dolgozik azon, hogy segítsen a német vállalatok tevékenységei által érintett embereknek más országokban igazságot szolgáltatni. Egy nemrégiben hozott brit ítélet kimondta, hogy a közösségek perelhetik az anyavállalatokat a leányvállalataik által okozott környezeti károk miatt. Verheyen szerint azonban nehéz olyan bíróságot találni, amely támogatná a külföldi kormányok elleni ügyeket, ,,hacsak egy súlyosan érintett ország nem dönt úgy, hogy állam-állam ellen indít pert, ami már régóta téma tudományos és politikai körökben, de még nem történt meg.” Ügyvédek azonban felhívják a figyelmet, a pereskedés nem jelent megoldást az éghajlati válságra. ,,Ez csak egy eszköz, amit alkalmazni lehet a változások elindításához” – mondja Benson. “A többi az aktivizmus, a politika és természetesen a tudomány. De a pereskedés hihetetlenül hatékony eszköz, ezt láthattuk 2021-ben.”

Ocean Rebellion csoport klímaaktivistái tüntetnek az INEOS integrált finomító és petrolkémiai központú üzeme előtt AFP

A magyar helyzet

Magyarországon még nem a klímakárok miatt jöhetne szóba a perindítás, hanem a klímaváltozás elleni szabályozás kikényszerítéséért. A 2015-ös Párizsi Klímaegyezmény értelmében a világ országainak 2020 végéig részletesen ki kellett dolgozniuk szigorított klímacéljaikat, amely szerint 2030-ig legalább 65 százalékos globális kibocsátáscsökkentést kellene elérni. A magyar kormány Nemzeti Klíma- és Energiatervében viszont mindössze 40 százalékos kibocsátáscsökkentési célérték szerepel. Amit egyébként már 2013-ban elért az ország – elsősorban a szocialista ipar összeomlása miatt -, de a növekvő szennyezés miatt ez megint visszaesett 33 százalékra. Azóta az Európai Bizottság újabb – 55 százalékos – célt tűzött, ki de a magyar kormány ennek megszavazását elutasítja. Kérdéses azonban, hogy ezért perelhető-e.

Nyitókép: Járdány Bence fotója  az Extinction Rebellion szeptember 20-i Széll Kálmán téri klímademonstrációján készült.

hirdetés
hirdetés

Bambulás helyett tájékoztottság. Iratkozz fel hírlevelünkre!

Feliratkozás

Kapcsolódó hírek