A rovat kizárólagos támogatója

Milyen legyen egy igazságos és zöld, fenntartható jövő? Erre keresi a választ az „Igazságos Zöld Átállás – Egy méltányos klímaátmenet szükségessége és lehetőségei Magyarországon 2021” c. közvéleménykutatásra alapozott tanulmány, melyet ma mutattak be.

Az egyik szerző Jávor Benedek, a Párbeszéd volt európai Parlamenti képviselője, aki 2018-as tevékenységéért 2019-ben megkapta az Év EP-képviselője díjat Környezetvédelem kategóriában.

Mai podcastunkban Budapest brüsszeli képviseletének vezetőjével emellett többek között a zöld mobilitásról, az atommentes világról, a zöld demokráciáról, és egy új kormány zöld lehetőségeiről és teendőiről is beszélgetett Sarkadi Péter.

Témakörök:

— visszatekintés 2021 évre zöld szemmel – klímaváltozás és a COP26. Elszalasztott esélyek?

— A rezsicsökkentés csapdája

— 2004 – óta van Budapestnek képviselete Brüsszelben, de a Tarlós érában nem sok érdemi munka folyt. Budapest az elmúlt 2 évben egy nagyon intenzív nemzetközi háló építésbe kezdett, ennek részeként nagy sebességre kapcsolt a Jávor Benedek által vezetett összesen. 3 fős brüsszeli iroda.

— Mire jó az európai városokat finanszírozó uniós alap?

— Miért kapott léket az unió eredetileg 6000 milliárdos helyreállítási alapja az Orbán-kormány  miatt?

— A Brüsszel települést irányító koalíció legerősebb tagja a zöldek így a zöld mobilitásban is erőteljes a fejlesztés, aminek csak egy kis szelete, hogy  tavaly az Euro3-at, most jan 1-től az Euro 4 dízeleket is kitiltották az agglomerációból.

— Mit szólnak a brüsszeliek, hogy az autósávok helyett kerékpárutakat hoztak létre, és egy éve általános 30-as sebességkorlátozást vezettek be?

Jávor Benedek Brüsszelben kép: Járdány Bence

— Az igazságtalan hazai pályázati és klímaintézkedések, és az orbáni EU ellenes félretájékoztatás.

— A hazai környezetvédelmi adók és díjak célhoz kötöttsége. Magyarországon 2019-ben 1000 milliárd Ft. zöld adót szedett be az állam, de csak 155 milliárdot fordított ebből vissza környezetvédelmi célokra.

— A leendő kormánynak egy erős, széles területet átfogó fenntarthatósági minisztériumot kell létrehoznia.

— 20 – 25 eurós tonnánkénti karbon adó is szerepel a tervekben, ebből évente 250 – 330 milliárd Ft. adó folyna be, amiből személyenként a lakosság – állampolgári alapon- 25000-33000 forint klímavisszatérítést kapna évente.

— Klímabiztos munkahelyeket kell támogatni, nem az autóösszeszerelést.

A ma bemutatott tanulmányról:

Az Európai Progresszív Tanulmányok Alapítvány (FEPS), a Szociális Demokráciáért Intézet Alapítvány és a Megújuló Magyarországért Alapítvány együttműködésében készült tanulmány célja annak megvizsgálása, hogy a klímaváltozás elleni küzdelem elkerülhetetlen lépéseit hogyan lehet összhangba hozni a társadalmi igazságosság elveivel, és hogy hogyan lehetséges egy szociálisan méltányos klímaátmenet kereteit kialakítani.

A kutatási adatok alapján a magyar társadalom elsöprően nagy arányban (96%) fontosnak vagy nagyon fontosnak tartja az éghajlatváltozás kérdését,
55% inkább egyetért vagy teljesen egyetért azzal is, hogy ma ez a legfontosabb politikai kérdés a világban, ami a személyes döntéseikben is erőteljesen befolyásolja a válaszadókat. A klímaváltozás elleni cselekvés várható gazdasági hatásait a válaszadók többsége inkább, vagy nagyon kedvezően ítéli meg már rövid távon is (72%), de különösen hosszú távon (83%). A várható hatások közül jóval valószínűbbnek tartják a pozitív következményeket (zöld munkahelyek teremtése, épületfelújítások révén a rezsi csökkenése, stb.), mint a negatívakat; az utóbbiak közül messze a leginkább a megélhetési költségek növekedésétől tartanak.

Magyarország jelenlegi klímapolitikáját nem tartják kielégítőnek, több mint 70%-uk szerint az országnak jóval komolyabban kéne vennie az éghajlatváltozás kérdését. A kormány klímateljesítményét illetően erős politikai polarizáció figyelhető meg, az ellenzéki szavazók döntően negatívan, a kormánypártiak pozitívabban ítélik meg, de a kormánypártok táborában is erős kisebbséget képeznek azok, akik szerint a kormány inkább a német autógyárak érdekeit, semmint a klímaváltozás ügyét tartja szem előtt.

A klímaátmenet költségeit illetően nagyjából fele-fele arányban a nagyvállalatok illetve az állam szerepvállalását tartják elsődlegesen szükségesnek, de ebben a kérdésben is erős politikai szembenállás tapasztalható – a kormánypártiak a nagyvállalatok, az ellenzékiek (a Momentum szavazóinak kivételével) az állam szerepvállalását hangsúlyozzák. A közvéleménykutatás alapján a magyar társadalom várakozásai a klímaátmenettel kapcsolatban túlnyomórészt pozitívak, az előnyös következményekkel kapcsolatos remények erőteljesebbek, mint a kockázatoktól való félelem. Világosan kirajzolódik azonban az életnívóval kapcsolatos szorongások dominanciája a negatív hatások körében, a megélhetési költségek növekedése, a szociális támogatások csökkenése vezető helyen szerepelnek félelmek között. Ezek a félelmek ráadásul az alacsonyabb iskolázottságú, illetve (lakóhely típusa alapján) becsülhetően alacsonyabb jövedelmű csoportok körében szignifikánsan erősebbek, a pozitív várakozások pedig gyengébbek.

Igazságos Zöld Fordulat klímaprogram öt fő célterülete az energetika, a zöld mobilitás, a zöld pénzügyi rendszer, a zöld munkahelyteremtés és a zöld demokrácia.

Az energetika területén az évi 300 miiliárd forintos “Zöld Otthon Mindenkinek” programon belül előzetes önrész nélküli, szociálisan célzott, ESCO és on-bill rendszerű épületenergiahatékonysági programot, a háztartási szintű megújuló energiahasználat támogatását (“Zöld Energia Mindenkinek”), az energiaközösségek megkülönböztetett támogatását és egy országos energetikai tanácsadói hálózat kiépítését, valamint a legrosszabb hatékonyságú háztartási berendezések szociálisan célzott cseréjét javasolja a tanulmány. Ennek eredménye évente 150.000 lakás energetikai mélyfelújítása lehet, 2030-ig évente minimum 1,5 millió tonna CO2 kibocsátás megtakarításával.

A “Zöld Rezsicsökkentés” programja az Energia Alapcsomag bevezetésével egy szociális rászorultság elvű, sávosan csökkenő támogatásokat tartalmazó, a fogyasztással fordítottan arányos szubvenciórendszert hoz létre. A rendszer célja, hogy miközben minden, erre jogosan igényt tartó háztartás számára biztosítsa a kedvezményes áron való hozzáférést egy energia alapcsomaghoz, eközben ösztönözzön az energiamegtakarításra, a takarékosságra és az „Otthon melege” programban elérhető energiahatékonysági beruházásokra. Mindemellett a támogatásokat a valóban rászoruló háztartásokra koncentrálja, és kiemelten érdekelté teszi mind az alacsonyabb, mind a magasabb jövedelmű háztartásokat is az energiahatékonysági lépések megtételében és az energiatakarékosságban. A zöld rezsicsökkentést a klímavisszatérítés támogatásaival egészíti ki, melynek bevételi oldala a javasolt karbonadóból származik.

A zöld mobilitás körében az egységes, országos, elektronikus közösségi közlekedési klímajegy bevezetésének célja a közösségi közlekedés vonzerejenének, versenyképességének növelése. További közösségi közlekedési fejlesztések (pl. vasúti infrastruktúra javítása, vasútvillamosítás, stb.) részben a közlekedési módváltás felgyorsításához, ezzel a közlekedési dekarbonizációhoz, részben a – főleg hátrányos helyzetű régiókban – a mobilitáshoz való hozzáférés javításával az életesélyek kiegyenlítéséhez kíván hozzájárulni a program. Emellet forrásokat fordít a mikromobilitás, a gyalogos és kerékpáros közlekedés feltételeinek javítására, illetve a közösségi közlekedés járműállományának dekarbonizációjára (zöld jármű program). Az egyéni személygépjárművek esetében elsősorban az elektrifikáció infrastrukturális feltételeinek javítását tűzi ki célul, emellett karbonkibocsátási célokat fogalmazna meg a céges járműflották számára és felülvizsgálná a céges autók adókedvezményeit.

A zöld pénzügyi rendszer programja egyfelől az – osztrák mintához hasonlóan – nemzeti karbonadó, és az ebből származó bevételeknek a lakosság körében klímavisszatérítés formájában történő szétosztását javasolja. Másik fontos javaslata a környezetvédelmi adók és díjak (1000 milliárd forintos éves nagyságrend) célhoz kötöttségének megteremtése, azaz hogy a költségvetés ilyen forrásból származó bevételeit az Igazságos Zöld Fordulat Alapba irányítva csak a klímaátmenet finanszírozására lehessen fordítani. Az Alap feltöltéséhez emellett az EU Szociális Klímaalapjának támogatásai,a karbonadó bevételei, a költségvetés kvótabevételei, és más források is hozzájárulnak.

Sarkadi Péter és Jávor Benedek podcastol

A zöld munkahelyteremtés a klímaátmenet hatására elvesző fosszilis energia-függő munkahelyek kompenzálását célozza. Célja munkahelyek teremtése olyan „klímabiztos” ágazatokban, mint a zöld gazdaság, egészségipar, digitalizáció, biotechnológia, stb. Ezen belül a megújuló energiahasználat, az épületfelújítások, a fenntartható erdő-, víz-, és mezőgazdálkodás megkülönböztetett figyelmet kap. A program finanszírozására nem csupán az Igazságos Zöld Fordulat Alap és az EU ERFA, ESZA, Helyreállítási Alap és más támogatásai állnak rendelkezésre, de a költségvetés gazdaságfejlesztési kiadásai is, amelyek kedvezményezettjei jelenleg döntően a fosszilis ágazatokban tevékenykedő multinacionális nagyvállalatok.

Végezetül a zöld demokrácia program célja, hogy ne csupán pénzügyi, jövedelmi szempontból kompenzálja az eltérő esélyekből és adottságokból fakadó társadalmi különbségeket, hanem a döntéshozatalhoz való hozzáférésben, érdekérvényesítésben tapasztalható deficitek csökkentése is kísérje. Ennek eszközei a civil szervezeteket célzó restriktív szabályok felszámolása, támogatásuk és jogköreik bővítése, a részvételi folyamatok erősítése országos és helyi szinten, az átláthatóság és adatnyilvánosság javítása, a Nemzeti Állampolgári Klímatanács felállítása, és a Jövő Nemzedékek Ombudsmanja önállóságának és jogköreinek helyreállítása. Elengedhetetlen a hatóságok és intézmények megerősítése, és mindenekelőtt egy erős, átfogó hatáskörű, komplex, a környezet- természet- és vízügyet, klímacselekvést, energetikát és közlekedéspolitikát magába foglaló fenntarthatósági minisztérium felállítása. Végezetül a Klímabiztonsági program a klímaváltozásnak különösen kitett területek (pl. Homokhátság) és társadalmi csoportok (pl. klímagettók, vezetékes vízellátásból kimaradó településrészek, hőhullámoknak különösen kitett idősek) esetében a korábbi Országos Környezeti Kármentesítési Programhoz hasonlóan az érintett állampolgárok klímaváltozással összefüggő biztonsági kockázatainak célzott beavatkozásokkal való csökkenése.

A teljes tanulmány itt: Igazságos zöld átmenet (8,6 MB pdf.)

Jávor Benedek kapcsolódó cikke: A klímakrízis betört az életünkbe, és elkezdett szétzúzni mindent, amit értékesnek tartunk – miben bízhatunk mégis?

A 2020 április 22-én, a Föld Napján indult podcastunk adásait meghallgathatja Soundcloud oldalunkon, elérheti az anchor megosztón keresztül több alkalmazásban (breaker; google podcast; overcast; pocket cast; RadioPublic; ezekben fel is iratkozhat ránk)

Greenfo podcastok a Spotify-on Greenfo podcastok az iTunes-on

Podcastunk RSS-csatornája itt található.

hirdetés
hirdetés

Bambulás helyett tájékoztottság. Iratkozz fel hírlevelünkre!

Feliratkozás

Kapcsolódó hírek