A rovat kizárólagos támogatója

Csöbörből vödörbe – a baloldal tíz éve bezárta, de a jobboldalnak sem akaródzik újranyitni a csak veszteségesen üzemeltethető pályaszakaszokat. Racionalitás helyett ideológia -mellékvágányon a szárnyvonalak.

Még egy tucatnyi olyan vasúti szárny-, vagy mellékvonalat sem nyitott újra 2010 óta a Fidesz-adminisztráció, amelyeket a szocialista kormányok zártak be 2007 és 2009 között. Orbán Viktor kormányfő nyolc éve, az országgyűlési választások előtt, még azt ígérte, hogy újra megindul majd a személyforgalom ezeken a vonalakon, de ez csak kisebb részben vált valóra, és van ahol – még ha lenne is ilyen szándék -, az újranyitás nem valósulhatna meg, mert már a síneket is felszedték. Viszont az újra forgalomba helyezett viszonylatokon továbbra is veszteséges az üzemeltetés. A magyar vasútnak a rendszerváltás óta nem a szárny-, vagy mellékvonalak üzemeltetése volt az alapvető gondja, és éppen ezért káros, hogy ez vált a közvélemény előtt a legfontosabb kérdéssé – mondta a Népszavának Tevan Imre vasúti szakíró.

Minden politikai erő ideológiai szempontok alapján foglalkozott ezzel a problémával, viszont nem szakmai érvek alapján kereste a megoldást.

A balliberális jelzővel illetett kormányok arra hivatkoztak a szárnyvonalak bezárásakor, hogy nem akarják pazarolni az adófizetők pénzét kis forgalmú, ráfizetéses vasúti járatokra. Ebben persze volt igazság, hiszen akadt olyan vonal, amelyen a jegyeladásokból származó bevétel a pénztárosok fizetését sem fedezte. A szárnyvonalak megszüntetésétől a Bajnai-kormány mintegy 7 milliárd forint megtakarítást remélt, mivel becslések szerint a bezárásra szánt, nagyjából ezer kilométert kitevő vonalakon összesen csak naponta csak 6400-an utaztak. Az intézkedés nyomán végül is, ágazati szakértők szerint, mindössze 1 milliárd forintos megtakarítás lehetett kimutatni.

A második Orbán-kormány ugyan 2010. után 11 vonalon újraindította a járatokat, csak azt nem vették figyelembe, hogy a vasút az egy olyan rendszer, amelynek egyes elemeibe hiába nyúlnak bele, a struktúra ezáltal még nem válik hatékonyabbá, költségtakarékosabbá. A Fidesz-kormány ugyan 2010. után a bezárt mellékvonalak vonalak egy részét újraélesztette, ám olyan menetrendet sikerült kialakítani, ami több vonalon az érintett régiókban élőknek tökéletesen alkalmatlan a közlekedésre. Vannak olyan települések, ahol naponta csak két szerelvény áll meg- írta a Népszava, ahol további információkat olvashatnak >>>

index

Politika a talpfákon

A szárnyvonalak bezárása, majd nagyjából egyharmadának újranyitása nem valamiféle szakmai koncepció alapján történt, hanem a különböző színezetű kormányok politikai üzeneteit közvetítette a közvéleménynek. Márpedig világos elképzelések nélkül hiba volt mindkét fajta intézkedés – mondta Kiss Ambrus, a Policy Agenda vezető elemzője a Népszavának.

– Kiknek és mit üzenhetett a szocialista kormány a 2007-2009. között bezárt szárnyvonalakkal és mi vezette a második Orbán kormányt nyolc évvel ezelőtt a bezárt szárnyvonalak egy részének újra nyitásában?

– Mindkét esetben az a nagy kérdés, volt ezeknek a lépéseknek a politikai szimbólumokon kívül bármilyen jelentősége? Szerintem nem volt. A szocialisták azt üzenték, hogy takarékoskodnak az adófizetők pénzével. Az Orbán kormány pedig a politikai bázisuk fontos részét képező kistelepüléseknek üzentek. Nem feltétlenül a bezárásban, illetve a részbeni újranyitásban közvetlenül érintettek voltak a célközönség.

– Ha nem nekik, akkor pontosan kik lehettek fogékonyak a Fidesz kormány intézkedésére?

– Főleg az azokon a kistelepüléseken élők, akik hasonló helyzetben voltak, vannak. Ahol még van ugyan közösségi közlekedés, de az is egyértelmű, hogy kihasználatlanok a járatok. Azokat a településeket akarja elérni a Fidesz kormány, ahová egyre kisebb befogadó képességű buszokat küld a közlekedési társaság, mert az ilyen településen élők nyilvánvalóan félnek attól, hogy a gazdasági ésszerűség miatt velük is megeshet, hogy megszűnhetnek járatok.

– Mi a Fidesz üzenetének lényege?

– Az, hogy a gazdasági racionalitásnak nem kell feltétlenül mindent uralnia, nem az a legfontosabb szempont.

– Mikor érdemes hozzányúlni a rendszerhez?

– Akkor van értelme hozzányúlni a rendszerhez, ha közben az egész struktúrát átalakítják. Az, hogy bezárják a szárnyvonalat, az azt jelenti, hogy nem jár rajta vonat, de azt a vonalat akkor is fenn kell tartani, karban kell tartani, legalábbis, ha a síneket nem szedik fel. A szárnyvonal bezárása tehát nem jelent nulla költséget. A gond az, hogy a kormányzat nem szolgáltatás alapon finanszírozza például az állami vasutat, hanem annyit ad, hogy még működőképes maradjon, hogy ki tudják fizetni a béreket, illetve üzemeljenek a szolgáltatások. Összefoglalva tehát 2010 előtt és után is a szárnyvonalak körüli kormányzati lépések politikai szimbólumoknak tekinthetők. Az újranyitás a Fidesz kormány részéről pedig álságos, hiszen ettől még nem fejlődik, erősödik az érintett térségek gazdasági potenciálja.

hirdetés
hirdetés

Bambulás helyett tájékoztottság. Iratkozz fel hírlevelünkre!

Feliratkozás

Kapcsolódó hírek