Miközben a mezőgazdasági termelésben továbbra is indokolt fenntartani Magyarország GMO-mentes státuszát, nyitottnak kell lennünk az új genomszerkesztéses megoldások iránt, amelyekkel idegen gén átvitele nélkül is elérhetőek a kívánt termesztési vagy tenyésztési eredmények. Az OTP GMO-véleménye – Elemzés, ami előtt a megértés sikertelen maradt.
A mezőgazdaság csak akkor tudja sokrétű szerepét betölteni, és csak abban az esetben lesz fenntartható, ha hasznosítja a tudomány által szolgáltatott új ismereteket. Az előttünk álló években-évtizedekben a tudomány további robbanásszerű fejlődésének lehetünk tanúi, ami – több más mellett – kiterjed a genetikára, a technikára, a technológiára, beleértve az IT-szektort is. E területek közül talán a genetika váltja ki a legnagyobb vitákat.Már a hétköznapi beszélgetésekben is egyre gyakrabban kerülnek szóba a genetikailag módosított szervezetek, vagyis a GMO-k. Ezek olyan szervezetek, amelyekben a genetikai örökítőanyagot, az élet kódját hordozó molekulát a DNS-t mesterségesen alakították át olyanná, ahogyan az a természetben nem fordul elő.Ezzel a génmanipulációs technikával lehetőség nyílik az élő szervezet kiválasztott génjeinek, génszakaszainak vagy mesterségesen kialakított szintetikus géneknek az átültetésére bármely élő szervezetbe. A génátültetés lehetősége nem-rokon fajok között is fennáll, vagyis például bakteriális géneket is beültethetünk növénybe).
Az eddig előállított, gazdaságilag is jelentős szerepet játszó génmódosított növényeket négy csoportba sorolhatjuk:
gyomirtószereknek ellenálló GM-kultúrnövények, amelyeknél egyszerűbbé válik a köztes gyomok irtása;
kártevőknek ellenálló GM-növények, amelyek megkönnyítik egyes kórokozók, kártevők ellen a védekezést, ugyanis a kártevő elpusztításához szükséges vegyszert maga a GM-növény termeli;
vírus-rezisztens GM-növények, amelyek ellenállóak valamely vírusbetegséggel szemben;
bioreaktor GM-növények, amelyeket valamilyen speciális anyag előállítása érdekében módosítottak.
A génmanipuláció az állattenyésztésben is használható: a genetikailag módosított állatok nagyobb növekedési eréllyel, izomszövet gyarapodással rendelkezhetnek, esetleg kevésbé szennyezik a környezetet, vagy betegség-ellenállóbbak.
A gazdasági előnyök egyérteműnek tűnnek, a genetikailag módosított élőlényekkel szemben ugyanakkor kockázatok is megfogalmazódnak, amelyek egészségügyi, ökológiai, etikai, szociális és gazdasági jellegűek:
ha egyszer az ilyen szervezetek kijutnak a környezetbe, azokat onnan nem tudjuk visszavonni (az átvitt transzgén virágporral, maggal vagy egyéb szaporodni képes növényi résszel történő megszökése nem akadályozható meg);
az átvitt gén véletlenszerű elszökéséből adódóan más gazdálkodási módok termékei is szennyeződhetnek GMO-val, amely esetleg rosszabb értékesítési lehetőséget jelent;
ha a GM-növénybe antibiotikumrezisztencia-gént is beültettek, a rezisztenciáért felelős gén, vagy gének átkerülhetnek az emberek és állatok bélrendszerében élő baktériumokba, és azok is ellenállóvá válhatnak az antibiotikummal szemben;
nem lehet tudni, hogy a GM-növények fogyasztása milyen toxikus hatással bír;
szintén nem tudható, hogy a beültetett génről átíródó új fehérje nem okoz-e allergén hatást;
a fejlett országokban esetleg lehetővé válik olyan anyagok előállítása GM-növényekkel, melyek a fejlődő országok gazdaságának fő-, vagy egyetlen exporttermékét kiváltják.
Az Európai Unió és különösen Magyarország bizalmatlan a „genetikailag módosított” növényekkel és állatokkal szemben. Bár ezzel jelentős versenyhátrányt okoz magának a globális kereskedelemben, az elővigyázatosság elvét követve indokolt fenntartani hazánkban a GMO-mentes termelést, a génmódosított növényfajták vetőmag-forgalmazásának és köztermesztésének tilalmát. Ugyanakkor látni kell, hogy az elmúlt két évtizedben az USA-ban összesen több százmillió hektár volt a GM-növények vetésterülete, és eznem okozott sem egészségügyi, sem környezeti problémát. Ez alatt az idő alatt 100 milliárd állatot etettek GM-takarmánnyal és igazoltan egyetlen egyednél sem tapasztaltak káros hatásokat azokban az országokban, amelyekben a tenyésztés már évek óta folyik. Mind a mai napig sem a GMO-tartalmú élelmiszerek ártalmasságára, sem annak ellenkezőjére nincs cáfolhatatlan tudományos bizonyíték. Ráadásul az egyes növényi kártevők, mint például a rendkívül agresszívan terjedő kukoricabogár ellen a gazdálkodók sok vegyszert használnak, ami gyakran felszívódik a növényben, és hosszú távon fejti ki mérgező hatását. Környezetvédelmi szempontból nem mindegy, hogyan érhető el a kívánt hatás: célzottan (vagyis az illető kártevő ellen védelmet nyújtó toxint termelő GM-növénnyel) vagy rovarölő szerrel (amely a legtöbb esetben az egész területen előforduló hasznos élőszervezetre hatással lehet, és használatakor munkaegészségügyi kockázattal is számolni kell).
A tudomány viszont már továbblépett a GMO hagyományos módszerein, vagyis azon, hogy idegen fehérjét építenek be a DNS-be. Az új módszer az irányított mutagenezis, a genomszerkesztés. Ennek lényege, hogy a növény vagy állat DNS-ében „csak” nukleotid-cserét hajtanak végre, ezzel érve el a kívánatos termesztési illetve tenyésztési eredményeket. Ez az irányított mutagenezis! Az Európai Akadémiák Tudományos Tanácsadó Testületének, az EASAC-nak a javaslata arra kérte az EU-szabályozás megfogalmazóit, hogy mondják ki: a genomszerkesztéssel létrehozott termékek, amennyiben nem tartalmaznak idegen fajból származó DNS-t, nem esnek a genetikailag módosított szervezetekre, a GMO-kra vonatkozó szabályozás alá! Amennyiben az Unió nyitott a javaslatra, az új tudományos eredményt Magyarországnak ki kellene használnia. Ezért nyitottságot kell tanúsítani minden olyan új géntechnológiai megoldás iránt, amely nem visz idegen gént a növényi vagy állati szervezetekbe. Mindezek mellett arra is fel kell hívni a figyelmet, hogy a hagyományos nemesítés továbbra is fontos, nem helyettesíthető! A két nemesítési módszer kombinált alkalmazása lehetséges.
Összességében megállapíthatjuk, hogy a tudomány képviselői – és nem csupán a genetikusok – szerint a genetika a leghatékonyabb módja a termékkibocsátás növelésének, vagy egyes termékek minőségi tulajdonságai javításának, mégpedig szellemi ráfordítással. Ezért sem szerencsés fékezni a tudományos fejlődést! Arról pedig, hogy mi káros és mi nem, a tudománynak kell döntenie! Arra kell törekedni, hogy mind a közvélemény, mind a döntéshozók ismerjék meg a nemesítési módszerek tökéletesedésének folyamatát. A hiteles információk terjesztésével segíthetjük az új technológiák széles körű megismerését, ezek alkalmazásán keresztül növelve az Európai Unió és Magyarország mezőgazdasága versenyképességét- írta az OTP agrároldala.
Az OTP GMO-véleménye – Elemzés, ami előtt a megértés sikertelen maradt
Az OTP ’saját hír’ (OTP Agrár-vélemény – Csányi Sándor az OTP Bank elnök-vezérigazgatója, akinek érdekeltségi köre a Bonafarm Zrt.) kategóriájában induló ügye a hazai jogszabályok szerint ’értelmezési zavarokba’ csomagolt abszurditás. Az MTA állásfoglalása – megértés hiányában –, ahogy várható volt láncreakciót indított el. Az ’OTP Agrár’ fórumán december 19-én megjelent hír szerzője anonim maradt. Az alábbiakat olvashatjuk:
„A génmanipuláció az állattenyésztésben is használható: a genetikailag módosított állatok nagyobb növekedési eréllyel, izomszövet gyarapodással rendelkezhetnek, esetleg kevésbé szennyezik a környezetet, vagy betegség-ellenállóbbak.”
Ilyen állatfajta azonban egy van az AquaAdvantage GM-lazac, amelyet eddig csak Kanadában hoztak forgalomba. A tudomány területéről hosszú út vezet el a termékengedélyezésig. Eddig legalább is így volt.
—-
„Az Európai Unió és különösen Magyarország bizalmatlan a ’genetikailag módosított’ növényekkel és állatokkal szemben. Bár ezzel jelentős versenyhátrányt okoz magának a globális kereskedelemben, az elővigyázatosság elvét követve indokolt fenntartani hazánkban a GMO-mentes termelést, a génmódosított növényfajták vetőmag-forgalmazásának és köztermesztésének tilalmát.”
Nincs olyan GM-növény, amely tilalma versenyhátrányt okozott volna Európának. Éppen fordítva az Egyesült Államok GM-kukoricája nem talált errefelé vásárlót, és találták ki rá a bioetanol-programot, ami talán nem is sikeres. Az európai piacon a GM-szója olcsóbb, mint a módosítatlan. Ez utóbbi kerül az élelmiszereinkbe. A GM-kukorica hazai termesztése esetén a vetőmagágazat súlyos helyzetbe kerülne, hiszen hasonló helyzetben Spanyolországból is kiköltözött a nemzetközi vállalatok fajtafenntartása.
—-
„A tudomány viszont már továbblépett a GMO hagyományos módszerein, vagyis azon, hogy idegen fehérjét építenek be a DNS-be.”
A tudomány sohasem volt arra képes, hogy DNS-be fehérjét építsen. Ez zagyvaság, s aki ilyet leír, annak fogalma sincs arról, hogy mit próbál elemezni. Ezt a hibát négy nap alatt sem sikerült még kijavítani a szerveren.
—–
„Az Európai Akadémiák Tudományos Tanácsadó Testületének, az EASAC-nak a javaslata arra kérte az EU-szabályozás megfogalmazóit, hogy mondják ki: a genomszerkesztéssel létrehozott termékek, amennyiben nem tartalmaznak idegen fajból származó DNS-t, nem esnek a genetikailag módosított szervezetekre, a GMO-kra vonatkozó szabályozás alá!”
Az EASAC érdekképviselettel foglalkozó civilszervezet és egyáltalán nem a tudomány csúcsa. Ilyen szerepben való feltüntetése az MTA adminisztrációjának súlyos tévedése.
Pro-GMO körökből ’európai’ akció indult, s én azt hiszem, hogy efféle banki felkészültségi szinten csak a hibák gyarapítása, és a zűrzavar fokozódása várható csupán- írta Darvas Béla ökotoxikológus professzor véleménycikkében FB oldalán.
Kapcsolódó anyagok:
Az MTA állásfoglalása a precíziós gén- és genomszerkesztésről
