A rovat kizárólagos támogatója

A Debreceni Egyetem kutatói szárnybilétával is megjelöltek dolmányos varjakat Debrecenben, így vizsgálják a totálisan városiasodott faj terjeszkedését, mozgásmintázatát.

A Debreceni Egyetem Mezőgazdaság-, Élelmiszertudományi és Környezetgazdálkodási Kar Természetvédelmi Állattani és VadgazdálkodásTanszéke 2016 őszén újabb csapdázási kísérletet indított Debrecenben, melynek célfaja a dolmányos varjú. A kutatás két részből áll: egyrészt a különböző élvefogó ládacsapdák (Larsen, svéd, létrás) fogási sikerességének vizsgálatából, másrészt a befogott madarak egyedileg történő megjelöléséből. Utóbbiból származó adatoknak köszönhetően világossá válhat több sötét folt a totálisan városiasodott faj terjeszkedésével, mozgásmintázatával kapcsolatban.

Minden varjú bal lábára hagyományos alumínium gyűrűt, a jobbra pedig fehér műanyag gyűrűt helyeztünk. Továbbá, minden egyed bal-, illetve jobb szárnyára egy fehér színű, egyedi fekete sorszámmal ellátott biléta került. A szárnybiléták felhelyezése fájdalommentes, és nincs negatív hatással a varjak repülésére. Az ilyen jellegű jelölés előnye, hogy a bilétával jelölt madár nagy távolságról is könnyebben észrevehető és egyedileg beazonosítható. Ezidáig 23 dolmányos varjúra került ilyen fajta jelölés.

varjúbefogók Debrecenbenvarjúbefogók Debrecenben

A dolmányos varjak mellett jelentős számú vetési varjú is befogásra került, melyeket alumínium gyűrűvel, valamint színes műanyag gyűrűkkel jelöltünk. Esetükben nem történt szárnybilétázás. A jelölt varjak monitoringja meghatározott metodika alapján történik, illetve önkéntesektől is érkeznek visszajelzések.

A 23 jelölt dolmányos varjú közül eddig 22 egyedről több mint 200 adatrekord áll rendelkezésünkre, amelyek legnagyobb része a városból származnak. Az eddigi adatok alapján elmondható, hogy a varjak területhűek, mivel a visszajelzések nagy része a gyűrűzés helyének környezetéből érkeztek, azonban az is előfordult már, hogy pár napon belül a varjak egymástól nagyobb távolságokban jelentek meg. Erre jó példa a 21-es számú egyed, amely először január 28-án a Tócóskertben tűnt fel, majd február 2-án az Állatkertben, közel 4,5 km-rel távolabb. Az is gyakran előfordul, hogy a jelölt madarak együtt mozognak. Egy alkalommal a Nagyerdei Stadionnál gyülekező többszázas varjúcsapatban 16 jelölt egyedet számoltunk össze. Ez a csoportos mozgás valószínűleg meg fog szűnni a szaporodási időszakban, amikor a madarak már párban, revírjüket védelmezve élnek. A városból érkező visszajelzések mellett csapdával is történnek visszafogások, erre eddig mintegy 80 esetben került sor. Itt említést érdemel egy csapdafüggővé vált egyed, amely már több mint 30 alkalommal került visszafogásra csapdatelepünkön.

dolmányos varjú szárnybilétával Debrecenbendolmányos varjú szárnybilétával Debrecenben

A varjak mozgásmintázatát egzakt módon GPS jeladóval lehetne felmérni, mivel így pontosan nyomon követhető lenne a jelölt egyedek mozgása. Kijelenthető, hogy az élvefogó ládacsapdák hatékonyan alkalmazhatóak városi környezetben (is). Eredményeink felhasználhatóak a városgazdálkodásban, természetvédelemben, vadgazdálkodásban; nem utolsó sorban pedig releváns lehet kutatás-módszertani szempontból is – írták a greenfonak a DE MÉK Természetvédelmi Állattani és Vadgazdálkodási Tanszék kutatói: Paládi Petra – Tóth Dávid – Dr. Juhász Lajos – Dr. Kövér László

hirdetés
hirdetés

Bambulás helyett tájékoztottság. Iratkozz fel hírlevelünkre!

Feliratkozás