A rovat kizárólagos támogatója

Beszélgetés Klein Ákossal, a Pannon Természetvédelmi Szövetség aktivistájával

Greenfo: Először talán beszéljünk a Pannon Természetvédelmi Szövetség ragadozómadár-védelmi programjáról.
Ákos: Ezen a téren kétirányú a tevékenységünk. Az egyik aktív terepi kintlétet igényel, és az aktív természetvédelmi vonalat képviseli. Ennek során ragadozó madaraknak helyezünk ki műfészket, tálcát, odút és felmérjük az adott területen az állományukat. A felmérést madárbefogással és gyűrűzéssel, távcsöves megfigyeléssel végezzük olyan területeken, ahol védetté nyilvánítási eljárást szeretnénk kezdeményezni. A másik fő tevékenységi körünk ezen a programon belül pedig ragadozó madarak, illetve baglyok, vagy egyéb vad madarak gyógyítása, ápolása.
Csíz Fotó: Klein Ákos


Klein Ákos csíz.jpg
Klein Ákos csíz.jpg

Greenfo: Az ápolást milyen keretek közt végzitek? Hogyan jutnak el hozzátok a kezelésre szoruló állatok, és hol gondozzátok őket?
Ákos: Miután elég sokat vagyunk terepen, mi is találunk sok madarat; másfelől ismeretség, vagy KIADVÁNYOK alapján hozzák hozzánk a sérült állatokat. Ilyenkor megnézzük a madarat, és ha valamilyen gyógyítható sérülése van, akkor általában elvisszük dr. Beregi Attilához, aki állatorvosként dolgozik az Állatorvostudományi Egyetemen (Szent István Egyetem); hogyha nincs komolyabb sérülése, akkor pár napig ellátjuk mi, és ha visszavadítható, visszaengedhető, akkor ezt megtesszük. Amennyiben egy komolyabb sérülést sikerül valamilyen módon kezelnie az állatorvosnak, akkor nálunk a felépüléséig elhelyezhető a madár. Általában a Természetvédelmi Szövetség tagjainál helyezzük el ezeket az állatokat kerti röpdékben, illetve a baglyokat padlásokon. Mindezt természetesen az illetékes természetvédelmi hatóság engedélyével teszzük.
Fülesbagoly Fotó: Klein Ákos


Klein Ákos fülesbagoly.jpg
Klein Ákos fülesbagoly.jpg

Greenfo: Tudnál mondani néhány olyan “tipikus” fajt, amelynek egyedei gyakran előfordulnak Nálatok?
Ákos: Mivel egyik legelterjedtebb nappali ragadozó madarunk az egerészölyv, leggyakrabban ő kerül emberkézre. Ennek egyik oka, hogy ez a faj előszeretettel ül be középtáv-feszültségű távvezetékek villanypóznáira, s onnan lesi a területet, hogy hova tudna zsákmány után lecsapni; és ezeknek az oszlopoknak a nagy része nincsen szigetelve, így sokszor lesz áramütés áldozata ez a faj. Vörös vércse, karvaly szokott még gyakran kézre kerülni, illetve a baglyok közül a Magyarországon leggyakoribb erdei fülesbagoly. Gyöngybagoly is elég sok kerül hozzánk, de ez főleg a gyöngybagolyvédelmi tevékenységünknek köszönhető. Egyébként szinte minden gyakoribb fajból kerülnek hozzánk egyedek.
Greenfo: Egy évben nagyjából hány egyedet láttok el?
Ákos: Ez nagyon változó, teljesen kiszámíthatatlan. Gyöngybagolyból évente akár húsz-harminc példány is átmegy a kezeink között, ami a faj állományához képest elég nagy szám. Nappali ragadozókból és egyéb fajokból átlagosan 30-40 egyedet kezelünk.
Greenfo: Mondtad, hogy a gyöngybaglyokkal külön is foglalkoztok.
Ákos: Ez a tevékenység a Gyöngybagolyvédelmi Alapítványhoz kapcsolódik, amely 1997-ben jött létre, és egyetlen fő feladatául a hazai, illetve a Kárpát-medencei gyöngybagolyállomány felmérését és aktív védelmét tűzte ki. A működési területünkön, 11 megyében közel 200 pár védelmét látjuk el, és ezer körüli madarat gyűrűzünk. Évente többször felmérjük az állományt az adott területen; ez egy tavaszi, nyár eleji, illetve nyár végi és őszi felmérést jelent, az első és a másodköltés ideje alatt; ekkor végigjárjuk a költőhelyeket, legyűrűzzük a fiókákat Az aktív védelmi munka során újabb, költésre alkalmas tornyokat nyitunk meg, költőládákat helyezünk ki, amennyiben ez szükséges. Kapcsolatot tartunk a kezelőkkel, megkérjük őket, hogy ne zavarják, ne zárják be vagy ki a madarakat. Gyöngbagolyvédelmi ügyeletünk segítségével egész évben készen állunk a sérült madarak ápolására, elszállítására. Greenfo: Mennyire veszélyeztetett Magyarországon a gyöngybagolyállomány és mik a faj kilátásai?Ákos: A gyöngybaglyot az Európai Unió védelemtől függő fajjá nyilvánította. Ez azt jelenti, hogy emberi védelem és beavatkozás nélkül ez a faj nagy valószínűséggel kipusztulna Európából. Nagyon sérülékeny és törékeny a hazai állomány, tehát ha nem védenénk, egész biztos, hogy nem állnánk a mai szinten. Nálunk nagyjából 1980 óta folyik aktív védelem, s ennek köszönhető, hogy kb. 700-900 pár költ most Magyarországon, ami még így is csak a töredéke a több évtizeddel ezelőttinek, de e nélkül az aktív védelem nélkül összeomolhat bármikor az állomány. Mivel nagyon sérülékeny a hazai populáció, elég néhány rosszabb év ahhoz, hogy az állomány segítség nélkül ne tudjon ismét talpra állni. A rosszabb év itt elsősorban zord telet, extrém mód csapadékos, hideg őszt jelent.
Greenfo: A Természetvédelmi Szövetség ragadozómadár-védelmi programjának keretén belül a terepen milyen fajokkal foglalkoztok kiemelten?Ákos: Ez régiótól is függ, hiszen például a kékvércse-programunkat nem lehet mindenhol végezni, mert a kékvércsének nem alkalmas minden terület, ellentétben mondjuk a vörös vércsével, amely a legtöbb magyarországi sík és dombvidéken előfordul. Kékvércsével például Észak-Bácskában, tehát Bács-Kiskun megye déli területein foglalkozunk. Egyrészt kékvércse-telepeket keresünk, ez az egyetlen hazai ragadozó madarunk, amely telepesen költ. Felmérjük a telepeken a fészkeket, a költő párok számát és ha idejében érkezünk, akkor meggyűrűzzük a fiókákat a fészekben. Másrészt fő célunk itt is természetesen az aktív védelem, hogy fészekkosarakat helyezzünk ki, tehát új telepeket hozzunk létre. Ez azért szükséges, mert a kékvércsék a vetési varjú elhagyott telepein költenek, az elhagyott vetési varjú fészkekbe rakják a tojásaikat, és miután megfogyatkozott a vetési varjú költőállománya Magyarországon, nekünk kell művileg pótolni a fészektelepeket. Egyéb fajoknak is szoktunk műfészkeket kihelyezni, főként a sólyomalkatúak számára, amelyek nem készítenek saját maguk fészket, hanem más ragadozómadarak elhagyott fészkét foglalják el. Aztán terepi munkánk közé számít még, mint azt az elején említettem, az állományfelmérés egy-egy területen. Ennek az a jelentősége, hogy ha egy területet védetté szeretnénk nyilváníttatni, akkor fel kell mérnünk, hogy milyen fajok fordulnak ott elő. A mintavételi módszerek közül a legjobb a távcsöves, illetve teleszkópos terepi megfigyelés, és a madárbefogás. Ez utóbbit ragadozó madarak esetében kockahálózással tudjuk megvalósítani. Mindezt általában össze szotuk kötni gyermekek környezeti nevelését szolgáló táboroztatásával.
Vörös vércse Fotó: Klein Ákos


Klein Ákos vörösvércse.jpg
Klein Ákos vörösvércse.jpg

Greenfo: Szoktatok iskolákba is kijárni szemléletformáló előadásokat tartani. Miből áll egy ilyen előadás?
Ákos: Ez a harmadik program, amiben részt veszek; a szervezetünknek persze sok egyéb programja is van. Először is időpontot egyeztetünk egy iskolával; vagy az intézmény keres meg minket, vagy egyszerűen felhívjuk őket, hogy van-e igény ilyen jellegű előadásra. Általában két fő szokta a bemutatókat tartani; úgy szervezzük, hogy egy napon lehetőleg az egész iskolának megtartjuk az előadást, tehát öt óra alatt az összes osztálynak. Az előadás általános természetvédelemről szól, egy icipici kis elméleti bevezetővel, de ez tényleg csak három percig tart, mert ez igazából nem érdekli a gyerekeket. Azért mégis fontos erről is szót ejteni, hogy tisztába legyenek legalább a természetvédelem fogalmával. Aztán színes diák, illetve színes fóliák segítségével mutatjuk be a fajvédelmi programokat, madárvédelmet és élőhelyvédelmet. A végén egy sérült, de rendkívül szelíd, kezes madarat mutatunk nekik testközelből, amit egy kicsit dögönyözhetnek és simogathatnak. Ez aztán felteszi a pontot az i-re, és emlékezetessé teszi az előadást. Ilyenkor meg szoktuk adni a címünket, az elérhetőségünket, ha bármelyikük szeretne akármelyik programunkhoz csatlakozni, megteheti.
Greenfo: Szoktak is nálatok gyerekek jelentkezni az előadások hatására?
Ákos: Igen, minden nyáron szervezünk természetvédelmi táborokat, ahová a résztvevő gyerkőcök nagy része az előadásokon felkeltett érdeklődés alapján jön el. Jó néhány lelkes diákot tudtunk már aktívan bevonni programjainkba, bár sajnos nem annyit, mint amennyit szeretnénk.
Greenfo: Köszönöm az interjút!

Pannon Természetvédelmi Szövetség 1026. Budapest, Szilágyi E. fasor 61.I/5
Titkár: Klein Ákos 06/20-322-5620
akso@freemail.hu

hirdetés
hirdetés

Bambulás helyett tájékoztottság. Iratkozz fel hírlevelünkre!

Feliratkozás