A rovat kizárólagos támogatója

A rákosi vipera kiskunsági állományának fennmaradását feltételezhetően jelenleg a ragadozók veszélyeztetik a leginkább. A vörös róka, a borz és több madárfaj is előszeretettel vadászik rájuk és fogyasztja őket. A Kiskunsági Nemzeti Park egy nagy kiterjedésű hálórendszert épített a ragadozók távoltartására az egyik vipera-élőhelyen.

A Kiskunságban megfelelő nagyságú élőhelyek vannak a rákosi vipera számára, amelyek elvileg képesek volnának életképes populációt fenntartani. Egyelőre viszont keveset tudunk ennek a kistermetű, rejtőzködő életet élő kígyófajnak a pontos állománynagyságáról és annak változásairól, így nehéz objektíven megítélni, hosszú távon is fent tud-e maradni a mindössze néhány ezer körüli példányra becsült faj. (A minél pontosabb és hatékonyabb állománybecslés érdekében hozta létre a Kiskunsági Nemzeti Park Igazgatóság a rákosivipera-kereső kutyás egységet 2020 őszén.)

rákosi vipera Kunpeszér környékén. kép: Mizsei Edvárd

A vipera élőhelyeken az tapasztalható, hogy hiába van megfelelő élőhely, az egyedsűrűség mégis jóval alacsonyabb, mint a viperák drasztikus megritkulása előtt volt. A szakemberek azt feltételezik, hogy a ragadozók akadályozzák az állománynövekedést, illetve az életképes vipera populációk kialakulását.

Egy európai uniós LIFE projekt tervezési időszakában, melynek a Kiskunsági Nemzeti Park Igazgatóság is a tagja, egy éven keresztül borz és róka ürülékmintákat gyűjtöttek az egyik kiskunsági rákosi vipera élőhelyen.

rákosi vipera maradványok ragadozó ürülékben Kunpeszér. kép: Mizsei Edvárd

 

„Tudtuk, hogy a vörös róka, az európai borz és több ragadozó madár is jelentős viperafogyasztók. Az ürülékminták elemzése azt mutatta, hogy ezek a ragadozók csak itt akár 60 egyedet is elfogyaszthattak a rendkívül ritka rákosi viperából egy év leforgása alatt. Vizsgáltuk a ragadozómadarak viperafogyasztását is egy kaszált gyepen, ahol a bálázást követő időszakban a vizsgált 120 darab bála 20%-ának tetején találtunk rákosi vipera pikkelyeket a madarak köpeteiben” – számolt be Móré Attila, a Kiskunsági Nemzeti Park Igazgatóság projektkoordinátora.

A rákosivipera-védelmi LIFE projekt keretében a vadászható ragadozók, a róka, a borz és a dolmányos varjú állományszabályozási célú gyérítése a területileg illetékes vadásztársaságokkal együttműködésben zajlik, de a védett és fokozottan védett ragadozómadarak távoltartására más megoldást kellett keresni.

A kunpeszéri Rákosivipera-védelmi Központ szomszédságában található rekonstruált gyep az egyik legfontosabb visszatelepítési helyszíne a fajnak. A Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület által végzett visszatelepítések azt a célt szolgálják, hogy a helyi viperaállományok megerősödjenek, és elérjenek egy olyan populációméretet, amely már hosszútávon életképesnek tekinthető. Ezért szükséges, hogy a visszatelepítési terület egy részéről hálórendszer segítségével teljesen kizárják a ragadozókat, beleértve a madarakat is. A 40 000 m2-es hálórendszert úgy tervezték meg, hogy alatta elférjenek a legelő marhák, és a kisebb termetű állatok, így a kígyók is ki-be tudjanak közlekedni.

„A ragadozóktól mentes élőhelyen a rákosi vipera állománya várakozásunk szerint jelentősen növekedni fog. Így nem csak a lehálózott területen lesz több egyed, de annak közvetlen szomszédságában található viperaállományok is megerősödhetnek, hozzájárulva e ritka kígyó hosszú távú fennmaradásához” – tette hozzá Mizsei Edvárd, aki szintén projektkoordinátorként vesz részt a munkában, és nem mellesleg a rákosivipera-kereső kutyás egységet is vezeti.

Fotók: Mizsei Edvárd

hirdetés
hirdetés

Bambulás helyett tájékoztottság. Iratkozz fel hírlevelünkre!

Feliratkozás