Vitatott előterjesztéssel kíván előállni több európai uniós tagállam az Európai Unió energetikai és gazdasági minisztereinek következő tanácskozásán. Miközben Németország teljesen szakít az atomenergiával, Nagy-Britannia, Franciaország, Lengyelország és Csehország azt indítványozzák, hogy az Európai Unió támogassa új atomreaktorok építését.
A szökőár által előidézett tavaly márciusi fukusimai atomtragédia után a világban egyre erősebbek lettek azok a hangok, amelyek szerint szakítani kell az atomenergiával. Japánban már mindössze két reaktor működik. Németország a katasztrófa után nyolc reaktorát kapcsolta le, a többit pedig 2022-ig fokozatosan vonják ki a forgalomból. Ez óriási változást idéz elő a német energiaiparban, hiszen 2011-ben az ország 17 atomreaktora állította elő az energiaszükséglet 23 százalékát. Ám a jövőben a megújuló energiaforrásokat részesítik előnyben. Németország a világ hatodik legnagyobb energiatermelője.
Olaszországban 2009-ben Silvio Berlusconi akkori miniszterelnök bejelentette, Róma az atomenergiában látja a jövőt, új reaktorokat épít. Ez a kérdés már korábban is megosztotta a társadalmat. Egy 1987-es népszavazást követően például lekapcsolták az összes működő reaktort. A fukusimai incidens után ismét megerősödött az atomenergia-ellenzők tábora: 2011 júniusában az olaszok referendumon mondtak nemet atomenergia fejlesztésére.
Svájc is leállította az új reaktorok építését. A működő öt reaktort nem állították le, de bejelentették, ha működőképességük végéhez érnek, nem helyettesítik őket újabbakkal. Tajvanban bejelentették, egyelőre nem tervezik az atomenergia program kiszélesítését, legalábbis addig, amíg nem győződtek meg arról, hogy a működő reaktorok kellőképpen biztonságosak-e. Több szakértő ugyanis úgy vélte, fel kellene újítani a földrengés-veszélyes régiókban lévő reaktorokat. Kuvait pedig törölte azon terveit, amely szerint 2022-től atomreaktorokat építenek.
Fukusima után azon országokban is megrendült az atomenergiába vetett bizalom, amelyeknél messze a legfontosabb energiaforrásnak számít. A rendkívül fejlett atomtechnológiájáról ismert Franciaországban 57 százalékra nőtt az atomenergia ellenzőinek aránya. Svédországban 36 százalék véli úgy, véglegesen szakítani kell az atomenergiával. Ez 15 százalékos növekedést jelent.
Ám több európai ország időközben mintha teljesen kiheverte volna a fukusimai katasztrófa okozta sokkot. Sőt, London, Párizs, Varsó és Prága állítólag már arra törekszik, hogy az Európai Unió egyenlő szintre emelje az atomenergiát a megújuló energiaforrásokkal, így a szél-, vagy a napenergiával. Vagyis anyagilag is támogatást nyújtson az új reaktorok építéséhez.
A Süddeutsche Zeitung értesülését nagy felháborodás fogadta, különösen Németországban, illetve a környezetvédő csoportok körében. Tobias Münchmeyer a Greenpeace részéről rámutatott, a kezdeményezés azért sem igazságos, mert a reaktorok építését az egyes országok később arra használhatják fel, hogy energiát exportáljanak.
Egy a Süddeutsche Zeitungnak nyilatkozó brit diplomata elismerte: ha azonos szintre emelnék az atomenergiát a megújuló energiaforrásokkal, akkor ez utóbbi sokkal kevésbé válna vonzóvá az egyes befektetők számára. Fukusima után jelenleg ugyanis inkább az atomenergiával kapcsolatban szkeptikusak a lehetséges szponzorok. Egyelőre nem is sikerült támogatót találni a négy tervezett brit atomreaktor építéséhez.
Egyes uniós források elismerték, valóban vita folyik a kérdésről. Ugyanakkor az Európai Bizottság egyik illetékese azt is közölte, "jelenleg" nem támogatják pénzügyileg reaktorok építését, igaz a későbbiekben akár változhat is a helyzet e téren. Párizs ezzel szemben cáfolta az állítást. "Semmiféle francia kezdeményezésről nincs szó ebben az ügyben" – jelentette ki Eric Besson ipari miniszter szóvivője az AFP-nek. Mint mondta, nem zajlottak egyeztetések más országokkal.
