Vajon mitől válhat egy építőanyag környezetbaráttá vagy természetközelivé? Nézzük pl. a téglát! Az elmúlt évtizedekben sok más építőanyag mellett a tégla evolúciója is rekord sebességbe kapcsolt. Ennek eredménye a ragasztásos technológiával építhető csiszolt tégla.
Környezetünk megóvása, a környezetterhelés visszaszorítás, a fosszilis energiahordozókról a megújulókra való áttérés sürgőssége, vagy akár épületeink kapcsán az energiatakarékosságra való törekvés az elmúlt évek egyre népszerűbb irányzata, de egyben terhe is. E komplex témában az elmúlt évtizedben az építőipar, az építőanyagok és az építési technológia fejlődése is fontos szerephez jutott.
Az építőanyagok fejlesztésének fókusza szükségszerűen és hétköznapi nyelven „zöld” irányba tevődött át. Nem vitatottan a gazdaság egyik legenergiaigényesebb területén, az építőiparban sem lehet másként, minthogy alapvető cél a minél kisebb energiaigény biztosítása a gyártás és a használat során egyaránt. A szerkezeti építőanyagok esetén pedig speciálisan a jobb épületenergetikai értékek, vagy akár a jobb hőszigetelő képesség mind-mind fontos szemponttá váltak.
Az óriástól a csiszoltig
A nyolcvanas években a szakemberek megdöbbenve vették kezükbe az akkor még nehezen elfogadható méretűnek és kinézetűnek tartott nútféderes téglákat. Ma már a milliméterpontosra csiszolt felületű modellek, és a gyárilag hőszigeteléssel ellátott falazóanyagok a hagyományos nútféderes téglákkal egymás mellett léteznek. Az ún. csiszolt tégla a legősibb, és így már csak ennek okán is a leginkább természetesnek tartott építőanyag, a tégla csúcstechnológiás innovációjának eredménye. „A Leier is gyártja mindhárom típusú téglát – az egyszerű nútféderes termékeket, az integrált hőszigeteléssel ellátottat és a csiszoltat is – így választhatunk közülük igényünk vagy pénztárcánk lehetőségei szerint.” mondta Komlós Andor, az innovatív csiszolt téglákat gyártó Leier ügyvezető igazgatója. – „Egy biztos: a téglát ma is joggal tarthatjuk a legtermészetesebb anyagokat felhasználó építőelemnek.”
Téglagyártás: természetes anyagok és energiatakarékos folyamatokra törekvés
Miközben jól láthatók az ipar törekvései az energiafogyasztás visszaszorítására, a termelés során felhasznált energia miatt gyakran éri vád az építőanyag gyártókat. A lényeg ugyanakkor nem változott: a tégla gyártásához ma is természetes alapanyagokat – agyagot és hozzákevert fűrészport – használnak. A téglaiparban a szárításhoz és égetéshez felhasznált energia szintén jelentősnek tűnhet, bár egyes vélemények szerint, a végtermékből épülő energiatakarékos házak miatt mindez összességében megéri. Egyre gyakoribb jelenség a gyártás során használt zöld energia. A téglaiparban például az égestéskor keletkező hulladékhőt újra felhasználják, illetve számos égetéssel működő gyár tetején jelennek meg a napenergia hasznosítására szolgáló berendezések is. Igaz ez a Leier devecseri téglagyárára is, ahol a felhasznált energiát a gyár tetején elhelyezett napelemek biztosítják.
Nem véletlen a téglagyárak földrajzi elhelyezkedése sem, aminek célja a nyersanyagszállítás energiafelhasználásának minimalizálása: a gyártóművek a bánya közelébe települnek. Magyarország abban a szerencsés helyzetben van, hogy az ország több területén van kiváló minőségű alapagyag, így szinte bárhol viszonylag kis távolságból elérhető ez az évezredes múlttal rendelkező, de ma már modern gyártósoron készülő falazóanyag.
És mi a helyzet az életciklus végével? Természetesen a téglaépület bontása során nem keletkezik veszélyes hulladék, az elbontott anyag pedig újrahasznosítható.
Vegyük sorra a téglaházba „beépülő” előnyöket is
Az újdonságokra fogékony szakemberek gyorsan nyitottá váltak a XXI. század téglatechnológiájára, a méretpontos, gyors és tiszta munkát lehetővé tevő csiszolt téglák használatára, amelynél az anyagszükségletet is sokkal könnyebb kiszámolni. További kivitelezési előnyök – a gyorsaság és anyagtakarékosság – a megrendelőknek akár anyagi hasznot is kínálhatnak. Az így létrejövő stabil szerkezet környezetbarát, időtálló, és nagyban hozzájárul az épület gazdaságos üzemeltetéséhez is.
Néhány tervezési elv figyelembe vételével, minőségi kivitelezéssel, és megfelelő vastagságú és szerkezeti felépítésű téglával épült házban a fűtési költség erőteljesen visszaszorítható, és a klímaberendezés akár szükségtelenné is válhat. A kevesebb hűtési és fűtési energiának köszönhetően csökken az épület CO₂-kibocsátása. A masszív téglaszerkezettel készült házakat a jó hőtartó és a hosszan hőt leadó cserépkályhákhoz szokták hasonlítani.
Aki számára ezek az előnyök fontosak, annak érdemes megismernie a legősibb építőanyag, a tégla innovatív változatát, a csiszolt téglát, amilyen az ún. a LeierPlan. A LeierPlan Pro különleges keresztmetszeti geometriával rendelkező falazóanyag, amelyből professzionális és takarékos módon a mai előírások szerinti alacsony energiafelhasználású otthon épülhet.
A milliméter pontosra csiszolt téglából készült falazat esetén általában nincs szükség utólagos hőszigetelésre. Ez még gyorsabbá teszi a ragasztásos technológia miatt már eleve sebesen haladó szerkezeti kivitelezést. A habarcs helyett használt vékony ragasztóréteggel a falba kevesebb víz kerül, így a falazat gyorsabban szárad, ezért akár 24 óra múlva kezdhető a következő munkafázis.
Nem is kérdés: manapság a csekély élőmunkával gyorsan haladó kivitelezés a legkeresetteb, ezt az igényt pedig a csiszolt technológia messzemenőkig kielégíti.
Bővebben a csiszolt tégláról!
