A rovat kizárólagos támogatója

Milliárdos központi támogatásra volna szükség, hogy az uniós előírásoknak megfelelően ártalmatlanítsák a BSE- fertőzéssel fenyegető állati hulladékokat.

A szivacsos agyvelőbántalmak (BSE) kialakulásának megelőzésére el kellene égetni a kérődzők agyát és belső részeit, csakhogy egyelőre nincs erre alkalmas hazai égető. Beláthatatlan veszélyt jelent, hogy az emelkedő ártalmatlanítási költségek miatt sok gazda az őrizetlen, fertőzésveszélyes dögkutakba viteti elhullott szarvasmarháját. Bár Magyarországon még nem találtak szivacsos agyvelőgyulladással (BSE) fertőzött szarvasmarhát, nem kizárt a fertőzés hazai jelenléte. Figyelmeztető jel, hogy a hét végén Szlovákiában már a negyedik kérődzőben mutatták ki a BSE-t – ráadásul ezt a magyar határhoz közeli Zólyom (Zvolen) térségében-, de a régió más országaiban, Szlovéniában, Csehországban is felbukkant korábban a fertőzés. Beláthatatlan veszélyt jelent ezért, hogy egyes gazdák nálunk az ellenőrizetlen, dézsmálásnak kitett dögkutakba vitetik elhullott teheneiket. Az uniós ajánlásokat figyelembe véve idén áprilistól a földművelésügyi tárca (FVM) előírta a szivacsos agyvelőbántalmakkal veszélyeztetett kérődzők belső részeinek – az agy, a gerincvelő, a belek – égetéssel történő megsemmisítését. Az Állatifehérje- feldolgozó Rt. (ATEV) ennek megfelelően akkor is elszállítja a szarvasmarhatetemeket, ha az elhullott állatok gazdái nem fizetik meg az ártalmatlanítás költségeit. Mivel bizonytalan, hogy minden ilyen esetről tudomást szerez az ATEV, az önkormányzatok a tetemek klórmésszel vagy dízelolajjal való leöntésével igyekeznek elriasztani a dögkutak ön- és közveszélyes fosztogatóit. Ismerve a szigetelés nélkül létesített dögkutak állapotát, ez a megoldás környezetvédelmi szempontból meglehetősen kockázatos. Szakértők szerint a hazai élelmiszerexport fenntartása miatt is elengedhetetlen, hogy nálunk is betartsák a brüsszeli követelményeket. Egy “apró” probléma azonban egyelőre akadályozza az uniós követelményeket teljesítő FVM- utasítás végrehajtását: Magyarországon egyetlen veszélyeshulladék-égető sem rendelkezik a fokozott kockázatú állati hulladék megsemmisítéséhez szükséges engedéllyel. Ennek hiányában jelenleg az Állatifehérje-feldolgozó Vállalat bérraktáraiban, zsákokban tárolják a hőkezeléssel fertőtlenített, húslisztként feldolgozott közel 10 ezer tonnányi hulladékot. Sürgős megoldást kíván a kérdés, nehogy elöntsenek bennünket a fertőzésveszélyes anyagok mondta érdeklődésünkre Herpay Laura, az FVM állat-egészségügyi és élelmiszer-ellenőrzési főosztályának helyettes vezetője.
Bizonytalan, hogy az égetéssorán képződő különféle káros anyagok kibocsátása miatt bármely hazai üzem engedélyt kaphat ilyen anyagok ártalmatlanítására. Az FVM ezért önálló állati hulladék-égető(k) megépítését tartja szükségesnek. Ehhez a több száz millió forintos beruházáshoz azonban nincsenek a minisztériumnak saját forrásai. Központi támogatást igényelnek a termelők is, mert a legtöbben képtelenek megfizeti a szigorúbb előírások tetemes pluszköltségét. Egy elhullott tehenet korábban az ATEV kilogrammonként 14 forintért, azaz a szállítási költséggel egy átlagos súlyú 400-500 kilogrammos állatot 8-10 ezer forintért vett át. A BSE-veszély előtt a hulladék nagy részét húslisztként feldolgozva állati takarmány-adalékként értékesítették. Az új szabályozást követően azonban szigorúan tilos a húsliszt felhasználása, ezért az ATEV átvételi árainak több mint duplájára – jelenleg ez 29 Ft/kg – emelésére kényszerült. A többletköltséget állami kompenzáció hiányában az állatok gazdáinak kellene) megfizetnie, de ezt sokan nem tudják vagy nem akarják vállalni. sokkal kevesebbe kerül, ha kivitetik az elpusztult állatot a dögkutakra. Ismerve ezek állapotát, a szigetelés nélküli vermekben elhelyezett oszlásnak induló állati tetemek beláthatatlan környezet-egészségügyi kockázatot jelentenek.
Mivel a százszázalékos állami tulajdonban lévő ATEV-et jogszabály kötelezi a BSE-veszélyes anyagok ártalmatlanítására, a vállalat fizeti a tetemek dögkutakból való kiemelését és feldolgozását. Herpay Laura szerint megoldást jelentene, ha állami forrásokból fedeznék az ATEV többletköltségét, így a gazdák várhatóan nem kényszerülnének az éj leple alatt megszabadulni elhullott állataiktól. A környezetvédelmi tárca (KÖM) felmérései szerint a jelenleg működő 647 hazai dögkút közül csupán 100-nak van érvényes engedélye. A többinek lejárt, egy része pedig sohasem rendelkezett hivatalos jóváhagyással – tudtuk meg Zentai Esztertől, a KÖM munkatársától, aki elmondta azt is: nem kielégítő a létesítmények műszaki védelme. A KÖM nemrég rendeletben tiltotta meg új önkormányzati dögkutak létesítését.

hirdetés
hirdetés

Bambulás helyett tájékoztottság. Iratkozz fel hírlevelünkre!

Feliratkozás