Az európai fővárosok között Riga után Budapesten nőtt a legnagyobb mértékben az átlaghőmérséklet az elmúlt 50 évben: 4(!) Celsius fokkal. Ez derül ki az Európai Adatújságírói Hálózat (EDJNet) tegnap nyilvánosságra hozott közleményéből.
Az Európai Unió Copernicus programjának adatai azt mutatják, hogy a vizsgált 35 ország mindegyikében a nagyvárosok és környékük azon területek közé tartoznak, ahol leginkább növekedett a hőmérséklet – ez legmarkánsabban Közép- és Kelet-Európában mutatkozik meg. Több mint 100 ezer európai település 50 évi adatai azt mutatják, hogy szinte mindenütt egyre melegebbé vált az időjárás, átlagosan több mint 2 fokkal, de több helyen az emelkedés elérte az 5 fokot. Mindössze 73 olyan települést találtak, ahol csökkent a hőmérséklet, de ezeken a helyeken is csak mindössze néhány tized fokkal.
A kutatási adatok értelmezéséhez az EDJNet a Levegő Munkacsoport elnökének a segítségét is kérte. Lukács András elmondta: „Bár az Országos Meteorológiai Szolgálat adatai a Copernicus adatainál kisebb hőmérséklet-emelkedést mutatnak, Magyarország az éghajlatváltozás valószínűsíthető következményeit tekintve Európa egyik legsérülékenyebb országa. A főváros helyzetét pedig jelentősen súlyosbítja, hogy az elmúlt évtizedekben igyekeztek szinte minden talpalatnyi zöldet beépíteni utakkal, lakóparkokkal, bevásárlóközpontokkal, irodaházakkal, benzinkutakkal. Különösen a szinte évről évre növekvő nyári hőségnapok alatt érezzük ennek a hátrányát, hiszen ekkor az aszfalt akár 60 fokra, egy gépkocsi teteje 70 fokra is felmelegszik, kályhaként fűtve a környezetét; ugyanakkor egy fákkal borított talaj hőmérséklete legfeljebb 25 fok. Tovább rontja a helyzetet, hogy a légszennyezés és a hőség elsősorban ugyanazokat a szerveinket támadja meg. Nem véletlenül mutatják az elmúlt időszak adatai, hogy a nyári hőségnapok alatt gyakran 30 százalékkal is növekszik az elhalálozások száma.”
Vargha Márton, a szervezet közlekedési témafelelőse kijelentette: „A megbetegedések és a halálesetek további növekedésének megelőzése elképzelhetetlen a zöldfelületek növelése és a meglévők megóvása nélkül. Ehhez pedig elengedhetetlen az aszfalttal borított területek csökkentése a gépjármű-forgalom és parkolóhelyek rovására. Egy ilyen átalakítást nagymértékben elősegítene a Levegő Munkacsoport által már régóta javasolt városi útdíj bevezetése és egy parkolási támogatási reform, valamint a környezetkímélőbb közlekedési módok használatának kiemelt ösztönzése.”
A Levegő Munkacsoport a Budapesti Fejlesztési Központ megbízásából már részletes javaslatokat dolgozott ki a főváros közterületeinek zöldítésére, illetve a közlekedés közterület-használatának környezetbaráttá tételére.
