A rovat kizárólagos támogatója
Forrás: nol.hu

Rendkívülinek számító döntést hozott a héten a hágai Nemzetközi Bíróság: 12:4 arányban elítélte Japánt a tudományos célúnak beállított bálnavadászata miatt, és eltiltotta ennek folytatásától. A szigetország halászai az utóbbi 20 évben több ezer bálnát vadásztak le ilyen ürüggyel.

A Csendes-óceán déli részének Antarktisz körüli vizeiben az elmúlt 18 év alatt, amióta ilyen cél ürügyén irtották a bálnákat, 6700 csukabálnát és számos közönséges barázdás bálnát gyilkoltak le a japán bálnavadászhajók.  E mészárlásnak az ülésen elnöklő Peter Tomka szlovák bíró ítéletének összegzése szerint vajmi kevés tudományos értéke van. Ráadásul az állatok húsát a belföldi piacon értékesítették, ami azt igazolja, hogy a bálnavadászatot nem tudományos célból végezték.

A bíróság szerint a szigetország számos nemzetközi kötelezettségét szegte meg ezzel az 1994-ben a Nemzetközi Bálnavadászati Bizottság által Ausztrália javaslatára a Déli-sark körül létesített bálnarezervátumon belül. A hallgatóságnak valósággal elállt a lélegzete, amikor a bíró azonnali hatállyal elrendelte, hogy Japán vonjon vissza minden bálnavadászatra kiadott engedélyt (eddig évente 850 csukabálnát és 50 barázdás bálnát lehetett így elejteni). Megfigyelők szerint a régóta folyó viszály lezárásaként született döntéssel a hágai bíróság mindeddig példátlan módon tette le névjegyét a környezetvédelem mellett.

A kötelező érvényű döntés ellen Japán nem tud fellebbezni, s a szigetország ezt, jóllehet elkeserítőnek tartja, be fogja tartani – mondta Tokió képviselője az ítélet kihirdetése után. Ez jó hír, mert a bálnahúst hagyományosan ínyencségnek tekintő Japán egy ilyen ítélet esetére korábban többször is fenyegetőzött a Nemzetközi Bálnavadászati Bizottságból való kilépéssel.

A bíróság mindazonáltal néhány rést nyitva hagyott.

Amennyiben a távol-keletiek hitelt érdemlő tudományos programot dolgoznak ki, a jövőben engedélyt kapnak valóban kutatási célú bálnavadászatra. A pert egyébként 2010-ben Ausztrália indította Japán ellen, amely az úgymond tudományos célú vadászattal találta meg a kiskaput az 1986 óta érvényben lévő teljes, kereskedelmi célú bálnavadászati tilalom alól. Természetvédelmi aktivisták a mostani siker ellenére figyelmeztetnek, hogy a japán kormánynak ezentúl is marad némi mozgástere, hiszen ez a döntés csak a Csendes-óceán déli részére vonatkozik, bár a bíróság javasolta Tokiónak, hogy vizsgálja felül az északi régióban folytatott vadászatot is.

A természetvédők viszont remélik, az ítélet nyomán növekedhet a nyomás a szintén bálnavadászatot fenntartó Norvégián és Izlandon. A Nemzetközi Bálnavadászati Bizottságon kívüli két ország régóta dacol a nemzetközi moratóriummal, és egyéni kvóták alapján folytatják a vadászatot, igaz, a kereslet csökkenése miatt egyre kevesebb állatot ejtenek el.

A nemzetközi egyezmények emellett engedélyezik az USA (Alaszka), Oroszország (Észak-Szibéria), Dánia (Grönland), valamit a Saint Vincent- és a Grenadine-szigetek őslakosainak önfenntartást szolgáló, viszonylag jelentéktelen bálnavadászatát is.

szárított bálnahús fotó: greenpeaceszárított bálnahús fotó: greenpeaceAz ipari méretekben folyó gyilkolás azonban robbanótöltetekkel felszerelt szigonyokat alkalmaz, és a hajóhoz húzott, belülről már egyrészt szétroncsolt tengeri emlősöket nagyfeszültségű áramütéssel végzi ki, jóllehet a cetek többsége még ezek után is csak lassú kínhalállal szenved ki.

A bálnavadászok ellen régóta fellépő zöldszervezet, a Sea Shepherd üdvözölte a döntést, a tokiói kormány kabinetfőnöke viszont úgy állította be az ítéletet, mint amellyel Ausztrália rá akarja erőltetni kulturális normáit Japánra, s abszurd módon továbbra is azt bizonygatta, a sok ezer cet elejtése tudományos célokat szolgált.

hirdetés
hirdetés
hirdetés

Bambulás helyett tájékoztottság. Iratkozz fel hírlevelünkre!

Feliratkozás

Kapcsolódó hírek