A rovat kizárólagos támogatója

Szeptember végén még nem mértek ruténium (Ru) -106-ot, október első hetében azonban már hazánkban is kimutatható volt a sugárzó izotóp – írta Fichtinger Gyula, az Országos Atomenergia Hivatal főigazgatója válaszul arra a levélre, amelyben Szél Bernadett, az LMP frakcióvezetője kért tőle információkat a Magyarország fölött is megjelent, orosz eredetű radioaktív felhőről.

Mint jelezte, „Az OAH október 9-én hírt jelentetett meg a honlapján, amelyben tájékoztatta a lakosságot a Ru-106 szennyeződés mértékéről, az egészségügyi kockázatokról, valamint a Ru-106 szennyeződés lehetséges forrásáról (…) Október 17-én az OAH újabb hírt tett közé a honlapján, amelyben ismertette a lakossággal a Nemzetközi Atomenergia Ügynökség által készített összefoglaló jelentés lényegét, amely szerint a levegőben kimutatható Ru-106 izotóp mennyisége csökkenő tendenciát mutat, és nem jelent egészségügyi kockázatot”.

A valóságban a nukleáris biztonságért felelős magyar hatóság honlapján ma is csak az említett két októberi közlemény található, mindkettő igyekszik kisebbíteni a szennyezés súlyosságát, és egyikben sincs információ a sugárzás forrásáról (még ország-szinten sem), miközben mára egyértelművé vált, hogy a határértéket ezerszeresen (!) meghaladó kibocsátást Oroszországban, az Ural déli részénél érzékelték először, abban a társégben, ahol a paksi bővítésben érdekelt Roszatom majaki nukleáris hulladék-feldolgozó üzeme működik.

Ahogyan a Népszava tegnapi számában jelezte, a Greenpeace-től – amely Oroszországban ügyészségi feljelentést is tett az ügy miatt – azt a felvilágosítást kapta, hogy a ruténium 106-os izotópja abban a munkafázisban keletkezik, amikor a sugárzó hulladék feldolgozása során keletkező, nagy aktivitású sugárzó „salakból” a további tárolás céljára üvegszerű anyagot készítenek. Vagyis a Ru-106 technológiai okok miatt valóban származhat a Föld legszennyezettebb térségének számító Majakból. Nehezen érthető, hogy ezeket a nemzetközi sajtóban széles körben tárgyalt összefüggéseket az OAH miért nem tartotta szükségesnek a magyar lakosság tudomására hozni. Az is kimaradt a hivatal eddigi kommunikációjából, hogy amennyiben egy nukleáris intézményben a környezet jelentős sugárterhelésével járó esemény történik, akkor azt a vonatkozó nemzetközi egyezmények szerint jelenteni kell a nemzeti hatóságnak illetve a Nemzetközi Atomenergia Ügynökségnek, vagyis a majaki üzemet működtető Roszatom vélhetően az információs kötelezettségét is megszegte.

A Népszava szerint a Greenpeace arra is felhívta a figyelmet, hogy az ügy kommunikálása jelentős hasonlóságot mutat azzal, ami az 1986-os csernobili baleset idején történt
– 1. hallgatás,
2. tagadás,
3. a külső bizonyítékok hatására részleges beismerés,
4. ködösítés és relativizálás –
Mintha az orosz (és a magyar) tájékoztatási gyakorlat három évtized alatt nem sokat változott volna.


atomhulladék kezelés Majakban. Kép: Aleksandr Kondratuk RIA Novosti

A Roszatom állami atomenergetikai konszern november 21-én az alábbi közleményt küldte szerkesztőségünknek is:

"A Roszatom leányvállalata cáfolja, hogy köze lenne a ruténium 106-os izotóp légkörbe kerüléséhez. A dél-uráli FGUP Majak Termelési Egyesülés elnevezésű, egyebek közt kiégett fűtőanyag feldolgozásával foglalkozó Roszatom leányvállalat sajtószolgálata közleményben cáfolta azokat a híreket, amelyek szerint az üzemnek köze lenne a légkörbe került ruténium 106-os izotóp-kibocsátáshoz.

A nyilatkozat teljes szövege: Az orosz meteorológiai szolgálatra, a Roszgidrometre hivatkozó jelentések szerint a ruténium 106-os izotóp-kibocsátás dózisa húszezerszer kisebb, mint az éves sugárdózis és semmiféle egészségügyi kockázatot nem jelent. A ruténium 106-os izotóp koncentráció megnövekedésére vonatkozó adatokat egyidejűleg Nyugat-Európában, illetve az oroszországi Tatárföldön, Volgográdban és a Dél-Urálban azonos értéken rögzítették (10-20 mBq/m3). Ennél lényegesen magasabb ruténium 106-os koncentrációt mértek Szlovákia légkörében (2017. szeptember 29-30. között), valamint Romániában (2017. szeptember 30-án). Ezen mérési helyek mintegy háromezer kilométerre találhatók a Majak üzemétől.

A ruténium 106-os kibocsátás, amely a Roszgidromet jelentésében szerepel, nincs összefüggésben a Majak tevékenységével.

A ruténium a periódusos rendszer 44-es rendszámú eleme. Vegyjele a Ru. A nemefémekhez tartozik, könnyű platinafém. Az elemet 1844-ben fedezte fel Karl Claus professzor a Kazanyi Állami Egyetemen. A név Oroszország latin nevéből (Ruthenia) származik.
A ruténium-106 izotópot (Ru-106) a gyógyászatban a szem daganatos betegségeinek kezelésére, továbbá sugárzásmérő készülékek beméréséhez referencia sugárforrásként használják, valamint áram fejlesztésére is szolgál a műholdakon. A ruténium 106 felezési ideje több mint egy év (373,59 nap).

A 2017-es év kezdete óta az orosz gyártók által az egészségügyi intézmények számára előállított, a szem daganatainak kezelésére szolgáló ruténium 106 lapocskák összaktivitása 0,01 millicurie volt.

A ruténium 106-os izotóp az alábbi esetekben kerülhet a légkörbe:

1. Abban az esetben, ha az atomreaktorban használt fűtőelemek burkolata megsérült és szivárgás keletkezett, illetve kiégett fűtőelemek radiokémiai feldolgozása során. Ez a második lehetőség jelen esetben nem képzelhető el, hiszen ez esetben a légkörbe került volna tucatnyi más radionuklid, amelyek jelenlétét viszont nem mutatták ki a mérések.

2. Az új, ionizáló források gyártása, használata, illetve feldolgozása esetében a ruténium 106-os izotóp aktivitása mintegy 1-10 Ci. Abban az esetben, ha egy ilyen sugárforrás sérült volna meg, a légkörbe került ruténium 106-os izotópot 500 km-es sugarú körön belül észlelték volna, illetve a helyszínen jelentősen megnövekedett volna a háttérsugárzás, továbbá lényegesen nagyobb légköri szennyezés történt volna.

A Majak üzemében 2017-ben egyáltalán nem gyártottak ruténium 106-os sugárforrást, és az üzem területéről nem észleltek megnövekedett légköri kibocsátást. A háttérsugárzás a normális határértéken belül van. Ezenkívül leszögezzük, hogy a kiégett fűtőelemekből évek óta nem nyernek ruténium 106-os izotópot, amelyet ionizáló sugárforrásban használnak. Leszögezzük, nem a Majak üzeméből került a légkörbe a ruténium 106-os izotóp."
 

hirdetés
hirdetés

Bambulás helyett tájékoztottság. Iratkozz fel hírlevelünkre!

Feliratkozás