Idén már tegnap elhasználtuk a Föld egész éves erőforrás mennyiségét, azaz mától a bolygó megújító képességen felül fogyasztunk. A túlfogyasztás, a tartalékok felélése súlyos természeti és környezeti következményekkel jár, beleértve a globális klímaváltozást. Pedig van egy hatékony eszköz a kezünkben a széndioxid-kibocsátás csökkentésére, ez pedig az energiahatékonyság ösztönzése, az energiatakarékosság.
Az emberiség idén is mohó volt, hiszen augusztus 13-ra elhasználta a Föld egész éves erőforrás mennyiségét. Az elmúlt 15 évben a túlfogyasztás világnapja 2 hónappal került előrébb, de a bolygó kizsigerelése folytatódik. Magyarország is pazarol: ha rajtunk múlna, már május 8-án átlépnénk a fenntarthatóság küszöbét!
A széndioxid-kibocsátás 38 százaléka, valamint a teljes primer energiafelhasználás 40 százaléka is az épületállományhoz kötődik, és ennek közel kétharmadát a háztartások használják fel. Az energiahatékonyság ösztönzése, az energiával való takarékosság tehát nemcsak a pénztárcánknak tesz jót, hanem egyben egy hatékony eszköz az éghajlatváltozás elleni küzdelemben is.
A Nemzetközi Energia Ügynökség (IEA) a párizsi klímacsúcs előtt készített jelentése rámutatott arra, a klímaváltozás megállítása érdekében tett nemzeti intézkedések még nem elegendőek az éghajlatváltozás okozta katasztrofális hatások elhárítására. Az IEA ezért készített egy olyan javaslatcsomagot, mely egy több összetevőből álló mixre alapul. Ennek oroszlánrészét, 49%-át az energiahatékonyság javítása adja. További fontos elemei még a megújulók arányának növelése, a nem hatékony szénerőművek leállítása, az olaj és gázkitermelés okozta metánszivárgás csökkentése vagy épp a fosszilis energiahordozók támogatásának megreformálása.
Az energiahatékonyság a tudatos energiafelhasználás egyik első és legfontosabb lépése, azonban az ország energiagazdálkodásának fenntarthatósága tekintetében kulcskérdés. A drágán előállított energiát még mindig pazarlóan használjuk, a magyarok átlagosan összkiadásuk több mint negyedét fordítják lakásfenntartásra és az energiaszámlák kiegyenlítésére. Nem véletlenül, a magyar lakások több mint kétharmada energetikai felújításra szorul. Az ezredforduló óta alig javult a magyar háztartások egy négyzetméterre jutó fűtési energiafelhasználása.
„Az energiahatékonyság nagy szerephez jut az EU politikájában, és szerencsére nálunk is egyre több figyelem irányul rá – bár egy tartós, több éven átnyúló, háztartások százezreit megmozgató lakossági energiahatékonysági program még várat magára. Ha ezen nem változtatunk, akkor már a közeljövőben is komoly gondokkal kell szembenéznünk: a felesleges, pazarló energiafelhasználás visszaszorítása, a hatékony energiafelhasználás jövőnk kulcsa és a nemzetgazdaság érdeke.” – nyilatkozta Szalai Gabriella, a Magyar Energiahatékonysági Intézet programigazgatója.
Kapcsolódó anyagok:
Okos mérőórákkal spórolnak a bécsiek
Tízből hét magyar védtelennek érzi magát a klímaváltozás hatásaival szemben
A rezsicsökkentés tartalékai az energiahatékonyságban vannak
