A rovat kizárólagos támogatója

Tíz közép- és kelet európai ország készül arra, hogy csatlakozzon az Európai Unióhoz felvállalva a tagság minden előnyét, és kötelezettségét. A csatlakozni kívánó országoknak – ahogy az EU jelenlegi tagországainak is – közös feladata, hogy kijelöljék és fenntartsák a vadonélő madarak és más élőlények fennmaradása szempontjából legfontosabb területeket, létrehozva ezzel az európai Natura2000 hálózatot. A sokoldalú mobilitás és elérhetőség megvalósítása érdekében ugyanakkor szükséges a közlekedési infrastruktura – út, vasút és vízi utak – hálózatának bővítése és minőségének javítása is a csatlakozó országok területén.
A BirdLife International nemrég megjelent tanulmányában e két hálózat szükségleteinek összeegyeztethetőségét vizsgálja az Európai Unió bővítése kapcsán.
A TINA (Transport Infrastructure Needs Assessment – Közlekedési Infrastruktura Igények Értékelése) 1999-ben kiadott zárójelentése a 10 EU tagságra jelölt ország közlekedési infrastrukturájának a hálózatfejlesztési tervrajza. Ez a dokumentum az EU közlekedési miniszterek által 1997-ben jóváhagyott 10 Helsinki folyosót, és az őket összekötő főbb közlekedési vonalakat tartalmazza. Bár hivatalosan nem része az EU politikájának, mégis alapvetően meghatározza mind a nemzeti közlekedéspolitikai fejlesztések irányát, mind pedig az EU, valamint a Nemzetközi Hitelintézetek és magánbefektetők részéről a közép- és kelet-európai országokba irányuló befektetéseket.
Az európai Fontos Madárélőhelyek (Important Bird Area – IBA) kritériumai alapvető kiindulási alapot jelentenek az EU Madárvédelmi Irányelv alapján kijelölésre kerülő Különleges Madárvédelmi Területek (Special Protection Area – SPA) meghatározásakor. Az EU tagjelölt országoknak az IBA területeket ezért, mint SPA jelölt területeket célszerű kezelniük, amelyek így a jövőben várhatóan az európai Natura2000 hálózat részét fogják képezni.
A BirdLife International a tíz hónapig tartó TINA elemzés eredményeként megállapította, hogy a TINA fejlesztési tervek jelenlegi formájukban a csatlakozó országok területén található Fontos Madárélőhelyeknek több, mint egyötödét, azaz 85 IBA területet közvetlenül veszélyeztetik.
A jelentés elkészítéséhez a BirdLife bolgár, cseh, észt, magyar, lett, litván, lengyel, szlovák és szlovén partnerei egyaránt hozzájárultak. az IBA területek és a TINA fejlesztések közötti konfliktusokat illusztráló esettanulmányok készítésével. A jelentés elkészítésének folyamatát a jelentést kiadója és támogató RSPB munkatársa, Waliczky Zoltán koordinálta, a magyarországi konfliktus területeket jegyzékét Szilvácsku Zsolt (MME) állította össze.
Az áttekintő vizsgálatok eredményeként megállapítható, hogy Magyarországon nem kevesebb, mint 15 (a jelenlegi 43 IBA terület 35%-a) Fontos Madárélőhelyet veszélyeztet a TINA hálózat fejlesztése, olyanokat, mint pl. a Kis-Balaton, a Szatmár-Beregi-sík, vagy a Hevesi-sík. A 15 területből 8 területet (53%) közúti, 2 területet (13%) vasúti, talán meglepő módon – 4 területet (27%) vízi és 1 (7%) területet közúti és vasúti fejlesztések egyaránt veszélyeztetnek. Ezeken a területeken található többek között a világszerte veszélyeztetett cigányréce (Aythya nyroca), túzok (Otis tarda) és haris (Crex crex) hazai állományának jelentős része.
Az EU tagországokkal összevetve a csatlakozó országok – így Magyarország is – még viszonylag gazdag természeti örökséggel és nagyobb kiterjedésű, összefüggő ökológiai egységet képező tájakkal rendelkeznek. Ugyanakkor az új utak, vasutak, csatornák építése, valamint a meglévő létesítmények felújítása következtében jelentkező élőhelyvesztés és a madarak költését és táplálkozását zavaró emberi tevékenységek tovább fogják növelni az ezeken a védettnek tartott területeken a madarakra irányuló jelenlegi környezeti terhelést.
Az európai természetvédelmi civil szervezetek célja a jelentés elkészítésével természetesen nem az infrastrukturális fejlesztések megakadályozása, hanem azok tervezési és megvalósítási folyamata során a természetvédelmi, társadalmi érdekek fokozottabb figyelembevételének, a tervezés átláthatóságának, a pályáztatás nyitottságának és a társadalomi érdekcsoportokkal történő rendszeres konzultációnak elősegítése.
Ennek megfelelően a BirdLife International és európai partnerei, így az MME is a következő javaslatok végrehajtását sürgeti úgy európai, mint hazai szinten:

Készítsenek stratégiai környezeti hatásvizsgálatot (SEA) a TINA folyosók lehetséges hatásainak feltárása érdekében nemzetközi, és országos szinten is, különös tekintettel a IV., V., VII. TINA Folyosókra.

Magyarország 15 potenciálisan veszélyeztetett IBA-területén részletes, projekt szintű környezeti hatásvizsgálat (EIA) lefolytatása szükséges az élőlények sokféleségét befolyásoló jövőbeli hatások feltárása, valamint a kevésbé káros fejlesztési alternatívák azonosítása érdekében.

A Környezeti Hatásvizsgálatokon (EIA) belül értékeljék az ugyanazon a Fontos Madárélőhelyen található különböző veszélyeztető tényezők halmozott hatását is.

Kerüljenek minden, a TINA fejlesztésekből adódó negatív hatást a globális jelentőségű, vagy a globálisan veszélyeztetett fajok jelentős populációit eltartó területeken.

Le kell állítani azokat az EU-s támogatásokat, amelyek az IBA területeket károsíthatják.

A vízi utakra, elsősorban a Dunára egy új, sokkal inkább ökológiai szemléletű fejlesztési tervet kell megalkotni az EU Vízügyi Keretirányelvében lefektetett alapelvek felhasználásával.

Szükséges a TINA hálózat aktualizálási, részletes tervezési, értékelési és támogatási folyamatának mélyreható társadalmi vizsgálatra bocsátása és nyílt konzultációja.

Szükséges a TINA fejlesztéseknek a magyarországi IBA területekre, a tervezett Natura2000 és egyéb védett területekre kifejtett hatásainak mielőbbi, Földrajzi Információs Rendszerrel történő elemzése, valamint a TINA adatbázis magyarországi adatainak folyamatos aktualizálása.

A javaslatok átvétele és alkalmazása segítséget nyújthat az uniós szárnyaikat próbálgató országok közlekedési igényei és az élővilág szükségletei közötti egyensúly megteremtéséhez. A környezetvédelmi alapelvek ágazati politikákba való integrálása jelenleg is meghatározó elemei az Európai Unió politikájának. A sikeres EU tagság megkívánja a csatlakozó országoktól ennek az alapelvnek az elfogadását és az annak megfelelő cselekvést. Ennek egyik lehetséges módja a közlekedési fejlesztések és a természetvédelem közötti konfliktushelyzetek azonosítása és megoldása. Itt az idő, hogy megvalósítsuk ezt!

„ A TINA hálózat Fontos Madárélőhelyekre (IBA) kifejtett potenciális hatásainak értékelése a csatlakozó országokban” zárójelentés (angol nyelven), valamint az „Út a pusztításhoz?” RSPB-MME kiadvány korlátozott számban hozáférhető az MME Titkárságon.

Kovács András, MME, EU csatlakozási programvezető

hirdetés
hirdetés
hirdetés

Bambulás helyett tájékoztottság. Iratkozz fel hírlevelünkre!

Feliratkozás