A rovat kizárólagos támogatója
MTI - Johannesburg

Az öböl menti arab államokban élő gazdagok vadászszenvedélye a kipusztulás veszélyével fenyegeti a kerecsensólymot, amely ügyessége miatt nagy becsben áll a solymászatnak hódoló sejkek és olajmilliomosok körében.

Mint a BirdLife International természetvédő szervezet közleménye rámutatott, a gazdag arabok elsősorban kerecseneket használnak az Arab-félszigeten tartott vadászatok során, amelyeknek célpontja a galléros túzok (Chlamydotis undulatus). A solymászat egyre népszerűbbé válik, emiatt egyre több sólyomra van szükség, a több ragadozó madár pedig még több túzokot öl meg a vadászatok során.

Az ördögi kör tehát két irányban pusztítja a természetet: egyrészt egyre több kerecsent fognak be csapdával, másrészt az ügyes sólymok egyre nagyobb mértékben tizedelik az Arab-félsziget túzokállományát. Tehetős solymászok hatalmas pénzeket (esetenként akár tízezer dollárt) fizetnek egy-egy kerecsenért, s a kereslet feltartóztathatatlanul növekszik.

Emiatt a BirdLife azt ajánlja a Nemzetközi Természetvédő Szövetségnek (IUCN), hogy vegye fel a kerecsensólymot a kipusztulás által fenyegetett fajok vörös könyvébe. A svájci székhelyű szövetség három kategóriában (törékeny; veszélyeztetett; fokozottan veszélyeztetett) tartja nyilván a kipusztulás által fenyegetett állat- és növényfajokat.

A kerecsent többnyire ősszel fogják be csapdákkal, a vadászok körében főleg a fiatal tojók népszerűek. Ezt azzal indokolják, hogy ezeknek a példányoknak a befogása és betanítása könnyebb, mint a felnőtt egyedeké. A nőstények ráadásul a hímeknél ügyesebben ejtik el a többnyire a földön tartózkodó galléros túzokokat.

A kerecsensólyom (Falco cherrug) élőhelye Kelet-Európától Kínáig terjed, kedveli a nyílt fennsíkokat, sztyeppéket, félsivatagokat. Nemzetközi állománya az utóbbi 14 évben drasztikusan csökkent: 1990-ben a felmérések tízezer költőpárt mutattak ki Európában és Ázsiában, mára ez a szám 4000-re zsugorodott. Kirívó mértékben (90 százalékkal) apadt a kazahsztáni és a kirgíziai állomány.

A nemzetközi trenddel ellentétben Magyarországon örvendetes gyarapodást mutat a kerecsenállomány. (Hazánk e ragadozó madár elterjedésének nyugati határa.) Míg a 70-es évek végén alig tucatnyi költőpárt tartottak nyilván, mára a párok száma meghaladta a százat. Ez javarészt a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (MME) erőfeszítéseinek köszönhető. A ragadozómadár szakosztály irányítása alatt éveken át egyesületi tagok százai vettek részt költési időben a kerecsen fészkek folyamatos őrzésében, meggátolva a tojások, illetve a fiókák kiszedését.

hirdetés
hirdetés
hirdetés

Bambulás helyett tájékoztottság. Iratkozz fel hírlevelünkre!

Feliratkozás