A rovat kizárólagos támogatója

A Duna-Dráva Nemzeti Park egyik zászlós faja a fokozottan védett rétisas (Haliaetus albicilla), melynek legerősebb kárpát-medencei állománya a Dél-Dunántúlon található. Most bekamerázták az egyik gemenci rétisas fészket. Sasoljon fotelből!

A Gemenci erdőben kihelyezett kamera segítségével betekintést nyerhetünk e ritka, méltóságteljes ragadozó madár család mindennapjaiba, a fészeképítéstől a tojásrakáson és költésen át a fiókák felneveléséig. Láthatjuk a fiókanevelés szépségét és küzdelmes napjait egyaránt.

Reméljük az itt felcseperedő fióka/fiókák végül egészségesen kirepülnek, és így egy újabb sikeres lépést tesz a hazai természetvédelem és a Duna-Dráva Nemzeti Park Igazgatóság Magyarország természeti értékeinek hatékony védelméért.   Természetesen a kamera hatalmas segítséget nyújt a kutatók számára is, hiszen számos új ismerettel gazdagodhatunk a faj költési, táplálkozási szokásit illetően. Ez a tudás hozzájárul a fajt érintő fajvédelmi program hatékonyságának növeléséhez és reményeink szerint segít felderíteni és megelőzni a napjainkban oly gyakori mérgezéseket is. 

A Park felhívja a figyelmet, hogy nem szándékoznak beavatkozni a természet rendjébe!
A vadon élő ragadozó madaraknál, így a rétisasnál is rendszeresen előfordul természetes okokból (betegség, gyengeség, rossz időjárás, predáció, stb.) 1-1 fióka, akár az egész fészekalj pusztulása. Ilyen esetekben nem avatkoznak közbe! Ha a költés sikerét emberi tényező akadályozná (fészek zavarása, mérgezés), akkor az Igazgatóság mérlegeli a beavatkozás szükségességét, és a természetvédelmi szakemberek, ornitológusok közösen kialakított véleménye alapján jár el. Kérjük, hogy pusztán az emberi jószívűség okán ne indítsanak mozgalmakat egy esetleges negatív szituáció miatt, hanem bízzanak a szakemberekben, akik a helyzet és a helyszín alapos ismeretében fognak dönteni!
Természetesen minden építő jellegű hozzászólást szívesen veszünk, és a program célja is ez: párbeszéd a sasok kapcsán, nem csak a sasokról! Valljuk, hogy a magyar emberek nélkül nem lehet a magyar természeti értékeket megvédeni!

A rétisas (Haliaeetus albicilla) Európa és hazánk legnagyobb ragadozó madara.

Szárnyfesztávja eléri a 220-230 cm-t, súlya pedig a 4-7 kg-ot! Röpte lassú, kimért, de vadászata során méreteihez képest meglepően gyors és fordulékony. Az idősebb madarak feje és nyaka egyre jobban kifakul, csőrük sárga, a faroktollak pedig 5 éves koruk után teljesen fehér lesznek. A fiatalok sötétbarnák, de a szórtan álló fehéres sárgás tollak miatt kissé „tarkának” tűnnek, csőrük és farkuk is sötét. A tojó nagyobb termetű, mint a hím.
A folyók, tavak, mocsarak szabdalta sík vidékek madara. Az 1800-as években még viszonylag gyakori volt, de a folyószabályozások, lecsapolások, vízrendezések, a szántóföldi mezőgazdaság nagy mértékű terjedésével egyre jobban megfogyatkozott. Az 1970-80-as években alig néhány pár költött csupán az ország legeldugottabb helyein. Az 1990-es évektől a célzott védelemnek és a faj egyre alkalmazkodó képesebbé válásának köszönhetően a költő párok száma folyamatosan emelkedik. Napjainkban már több mint 300 pár költ országszerte.

rétisas fészek Gemencen 2016 február elejénrétisas fészek Gemencen 2016 február elején

Hatalmas fészkét évtizedekig használja, és folyamatosan tatarozza,
bővíti. Magassága és átmérője is meghaladhatja a 2,5-3 métert. Vastagabb és vékonyabb ágakat egyaránt felhasznál. A fészek bélése sásból, fűfélékből, nádból, és sokszor kukorica csuhéból áll.
A tojásrakás időszaka általában február közepére-végére esik. Az 1-3 tojáson 35-40 napig kotlik, a fiókák pedig kb. 10 hetes korukban repülnek ki.
Tápláléka elsősorban halakból és vízhez kötődő madarakból áll. Egyes párok gyakran „ráállnak” valamilyen könnyen elérhető zsákmányra, például mocsári teknősre. A téli időszakban szívesen fogyasztanak dögöt, vadászatok után kinn maradt zsigereket, és a sebzett vizi szárnyasokat is levadásszák. A legtöbb mérgezés is ebben az időszakban történik. A Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület adatai alapján az utóbbi 15 évben közel 100 mérgezett rétisas került kézre, és nem tudhatjuk mennyi a meg nem talált madarak száma!
Európai állománya növekvő tendenciát mutat, mely jó alkalmazkodó képességének is köszönhető. Kárpát-medencei populációja független az északkelet-európai és skandináv populációktól. Megőrzésében Magyarországnak kulcsszerepe van!

hirdetés
hirdetés
hirdetés

Bambulás helyett tájékoztottság. Iratkozz fel hírlevelünkre!

Feliratkozás

Kapcsolódó hírek