A savas eső mint szakkifejezés 1852 óta ismert. Robert Angus Smith (1817-1887) skót vegyész felismerte, hogy emiatt morzsolódnak szét könnyen a téglafalak Londonban és Manchesterben. A savas ülepedés mégis csak a 20. században, az 1960-as évek végén vált a környezettudományi kutatás tárgyává. Az 1960-as években Skandinávia egyes tavaiban és patakjaiban csökkent pH-értéket figyeltek meg. A savas ülepedés gyűjtőfogalom a savas összetevők légkörből a földfelszínre történő szállítására. A száraz ülepedés gázokat, SO2-t, NO2-t, HNO3-at és szulfátrészecskéket szállít. A nedves ülepedés („savas eső”) a csapadékkal együtt teszi ezt. A savas ülepedés erdőkre gyakorolt hatása a fafajoktól és a talaj fizikai és kémiai összetételétől is függ. Észak-Amerika keleti részén és Európában is széles körben elterjedt a savas ülepedés.
Jakucs Pál ökológus professzornak az Ambio folyóiratban megjelent tanulmánya szerint ez az új típusú fapusztulás először 1978/1979-ben jelent meg a magyar erdőkben. Megállapították, hogy a teljes faállomány 16%-át érintette (ez az arány 1985-ben már 20,5%, 2024-ben pedig 35-40% volt), főként az őshonos kocsánytalan tölgyeseket (Quercus robur). Akkoriban Magyarország területének 15%-a volt erdős, ma pedig 22,6%-a (többnyire ültetvények).
A Man and Biosphere Program Síkfőkút projektje feltárta, hogy az erdeifenyő (Pinus sylvestris) és a feketefenyő (Pinus nigra) állományait (a teljes erdőterület kb. 10%-a) még súlyosabban érintette a probléma. Azt is megállapították, hogy a fakárok elsősorban agyagos-vályogos, mérsékelten savanyú vagy podzolos barna erdőtalajon fordultnak elő, mégpedig az erősen légszennyezett ipari központok 15-20 km-es sugarú körzetében.
Az ehető gombák (pl. a vargánya) termőtestei fokozatosan eltűntek a savanyodó erdőtalajokból. Eltartott egy ideig, mire a kutatók felfedezték, hogy a savas eső legközvetlenebb hatása a talajra a pH-érték csökkenése, a savasodás, amely károsítja növényeket, amelyek a talajból felvett tápanyagoktól függenek. Sok növénynek például bizonyos pH-érték tartomány optimális ahhoz, hogy hatékonyan felszívja a tápanyagokat a talajból. A túl savas talajok (pl. pH < 4,5) akadályozzák a tápanyagfelvételt, ami tápanyaghiányhoz és a növények gátolt növekedéséhez vezethet. Bár a kicserélhető Al³⁺ keletkezése a talajban a savasodás során összetett folyamat, és pontos mechanizmusa még nem tisztázott, a szabad alumíniumion (Al³⁺) mérgező a növényekre és kihívást jelent a mezőgazdaság számára. Magyarország teljes területének körülbelül 46%-án a talaj érzékeny a savasodásra, egyes területek pedig különösen érzékenyek.
Lóczy Dénes
Nyitókép: savas eső erdőpusztítása Cseh Köztársaság Lóczy Dénes
