A rovat kizárólagos támogatója

20 millió tonna textilhulladék keletkezik évente Magyarországon melynek a fele mesterséges anyagokat tartalmaz, így egyáltalán nem, vagy nagyon nehezen bomlanak le a környezetben. Ruhavásárlás okosan.

Egy friss felmérés szerint éves szinten átlagban évi fél millió forintot költünk el ruhavásárlásra. Ennek az összegnek azonban a negyedéből is meg lehet valósítani az öltözködést, ha tudatosan, alaposan végiggondolva indulunk neki a beszerzőkörútnak. Robbanásig teletömött ruhás szekrények, zsúfolt fiókok és csordultig megtömött padlások bizonyítják elkapkodott döntéseinket, amelyek az életszínvonalunkon nem, csupán pillanatnyi boldogság-érzetünkön változtatnak.

Ruhát vásárolni tudatosan nem nehéz, tervezni kell és megvalósítani.

A Független Ökológiai Központ adatai alapján, Magyarországon évente 114 millió tonna hulladék keletkezik, amiből évente körülbelül 20 millió tonna textilhulladék. Ez a szám rettentően magas, és hűen tükrözi, hogy rengeteget vásárolunk feleslegesen. A legjobb megoldás tehát, ha nem költünk felesleges dolgokra, de ha már megtettük, a megunt holmikat adományozzuk rászorulóknak, a lyukas ruhaneműket stoppoljuk meg, az elnyűtt darabokból pedig kiváló törölgetőrongy válhat.

A feleslegesen vásárolt holmik nagy része mesterséges anyagokból, színezékből készülnek, melyek jelentős környezetterhelő hatást gyakorolnak. Vagy egyáltalán nem bomlanak le a környezetben, vagy több évtized is kell hozzá, míg eltűnnek a Föld felszínéről. Éppen ezért nagyon fontos, hogy többször is, tudatosan is átgondoljuk vásárlásainkat.

Tervezzük meg! Mit, miért, és hol vásárolunk?

Első körben érdemes átgondolni, hogy miért is van szükség a 35. fekete blézerre, és 82. magassarkúra, ha úgysem hordjuk, és nagyjából egy év intenzív viselés alatt lehet elkoptatni egy pár cipőt, blézert. Ha ezt tudatosan átgondoljuk, emlékeztetjük magunkat a már meglévő teljesen ugyan olyan darabjainkra, melyek a szerkény mélyén lapulnak, újan a dobozukban, szépen becsomagolva, máris közelebb kerültünk a „nem vásárolok, mert már van belőle jó pár” életérzéshez.

Óvakodjunk az árleszállítástól!

Ez ugyanis azt sugallja: nem tehetjük meg, hogy ne vásároljunk; itt és most előnyben kell részesítenünk az akciós terméket (még ha eredetileg eszünk ágában sem volt megvenni azokat). Ha valóban nem akarunk megvenni valamit és nincs is szükségünk rá, nem elég indok a vásárlásra az, hogy olcsó.

Készpénz vagy bankkártya?

Hihetetlen, de nem mindegy. Vannak ugyanis, akik nehezebben adnak ki pénzt a kezükből és vannak, akiknek a bankkártya a gyengéjük. Ha tudjuk, hogy Nekünk melyik fizetési forma okoz nehézséget, azt hagyjuk otthon, amikor elmegyünk valahova.

Az eladó nem a legjobb barát

Legyünk udvariasak az eladóval, de nem kell úgy tenni, mintha elválaszthatatlan jóbarátok lennénk. Csak azért, mert segít Nekünk a nézelődésben, és a próbafülkénél is szorgalmasan hozza a megfelelő ruhákat, még nem jelenti azt, hogy vásárolnunk kell. Neki ez a munkája, mi pedig szabadon dönthetünk a vásárlásainkról.

Átgondolni, ellenállni, véghezvinni, egyáltalán nem nehéz.

A Médiunió idei, Nem nehéz kampányának a célja, hogy megértesse az emberekkel egyéni felelősségüket, és hogy döntéseikben szemponttá váljon a környezetvédelem. „Mindig odafigyelek a vásárlásaimra. Second Handben vásárolni nem szégyen, sőt! Aki így tesz, sokat tesz a Földünkért, a környezetünk védelméért. Ha megunok egy ruhát, vagy már régóta nem hordom, én is szívesen cserélek a barátnőimmel. Frissítsd Te is tudatosan a ruhatáradat és máris sokat tettél a bolygónk jövőjéért – mondta Oszter Alexandra, színésznő.

A kampány során az érdeklődők további tippeket, és hasznos tanácsokat kaphatnak a  Nem nehéz című Facebook oldalán.

hirdetés
hirdetés

Bambulás helyett tájékoztottság. Iratkozz fel hírlevelünkre!

Feliratkozás

Kapcsolódó hírek