A rovat kizárólagos támogatója

A madárpopuláció változása a természeti sokféleség (biodiverzitás) változásának egyik legjobb indikátora. Ez a mutató pedig vészjeleket ad: az európai madárlétszám – elsősorban a mezőgazdasági termelés térfoglalása és a mesterséges növényvédő szerek intenzív használata miatt – évek óta folyamatosan csökken. A seregély, a fecske, a sárszalonka, csak néhány azon fajok közül, amelyekből egyre kevesebb él velünk. A madarak hiánya pedig komoly problémát okoz Európa-szerte – elég csak a nyári szúnyoghelyzetre gondolnunk. Az EU új biodiverzitási stratégiája ezen a trenden (is) próbál fordítani, amivel kapcsolatban várják a személyes véleményeteket december 2-ig.

Egyre kevesebben csicseregnek a fákon Európában

Indul a madáretetési szezon: remélhetőleg sokan fognak idén is cinegéket, verebeket, meggyvágókat, vörösbegyeket, szajkókat vagy őszapó csapatokat megfigyelni saját kertjükben, mikor  eleségre és vízre vágyva közelebb merészkednek az emberekhez. A téli etetés nagyon fontos az itt áttelelő madarak számára, de nagy felelősséggel is jár („ha egyszer elkezdtük, ne hagyjuk abba”).  A madarak jelenléte mindig jól tükrözi a helyi ökoszisztéma sokféleségét és integritását, létszámváltozásuk jól mutatja az általuk fogyasztott fajok – például a rovarok – populációjának alakulását is. A madarak nagyon mozgékony állatok, ha sérül élőhelyük, könnyedén odébbállnak. Ezért is mond sokat a madárfajok jelenléte és sokfélesége a környezet állapotáról és időbeli változásáról. A madarakat – a többi állatcsoporttal összehasonlítva – emellett könnyű megfigyelni, és a nyilvánosság számára is vonzó ez a tevékenység, ezért rengeteg adat áll rendelkezésre róluk.

Megkezdődött a 131. országos énekesmadár-etetési szezon
Magyarországon legalább 1890-től számíthatjuk a lakosság madáretetési mozgalmának indulását, így a 2020/2021-es tél immáron a 131. szezon. Ennek kapcsán a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (MME) arra hívja fel a figyelmet, hogy a madarakat – a közvélekedéssel ellentétben – nem azért etetjük, hogy azok életben maradjanak, erre a sok évezredes alkalmazkodásnak köszönhetően emberi segítség nélkül képesek! A cél alapvetően a saját gyönyörködtetésünk, a mintegy ötven potenciális etetőlátogató madárfaj megfigyelése egyedülálló élményt kínál a kertekben, a parkokban és sokadik emelet magasságában is. Ugyanakkor az MME felhívja a lakosság figyelmét arra, hogy a vízimadarakat ne etessék, mert ez tömeges pusztulásukat okozhatja!

Az énekesmadár-etetési időszak az első fagyok késő őszi beköszöntétől ezek megszűnéséig, november második felétől márciusig tart. Az etetők madárforgalma elsősorban a tél keménységétől, ezen belül is főleg a hótakaró vastagságától és tartósságától függ. Enyhe teleken az etetőket látogató madarak faj- és egyedszáma gyakran csak fele, harmada a megszokottnak. Az énekesmadaraknak adható téli madáreleségek 3+1 csoportba sorolhatók: napraforgó (ez az eleség már önmagában is elegendő!); alma (gallycsonkokra szúrva és földre szórva) és bogyók (vadszőlő, borostyán, tűztövis, nyugati ostorfa, fagyal); állati zsiradék (háj, faggyú, főzéssel sótlanított szalonna, cinkegolyó); plusz ivó- és fürdővíz, a befagyott itatókban a naponkénti vízcsere. Bármi mással kísérletezni felesleges, és a madarakra nézve kockázatos lehet.

Az énekesmadarak téli etetésével szemben a vízimadarak etetése tömegesen sodorhatja veszélybe, betegítheti meg és ítélheti pusztulásra az állatokat, ami ellen világszerte küzdenek a hatóságok és a természetvédelmi szervezetek. A harminc éve nem tapasztalt keménységű fagyokat hozó 2016/2017-es tél szomorú hazai tapasztalatai, a tömeges madárelhullások rávilágítottak arra, hogy a madarak és az emberek védelme érdekében Magyarországon is beszélni kell a témáról. A vízimadarak életmódja és téli túlélési szabályai alapvetően térnek el a klasszikus etetőket látogató énekesmadarakétól. Etetésük szennyezi a környezetet, közben kikapcsolja a téli túlélést szavatoló vonulási viselkedést, ami tömeges jégbe fagyásukat okozza. Növeli a zsúfoltságot, a madarak közötti agressziót, az ebből eredő sérülésveszélyt és a fertőző betegségek terjedését. A tömeges érintkezés ránk is veszélyes, ez különösen a madárinfluenza kapcsán jelent madárra és emberre egyaránt óriási kockázatot. Ráadásul az etetés folyamatos kenyér diétája megbetegítheti a madarakat, ezek egyik formájának külön neve is van (“angyalszárny-betegség”).  

A madáretetések alkalmával talán annyira nem feltűnő, de a hazánkban és Európában előforduló madarak száma folyamatosan csökken. Az Európai Madárfigyelő Hálózat sok éve követi figyelemmel a különböző madárfajok egyedszámának változásait. Összességében elmondható, hogy évtizedek óta csökken a madarak száma, bár ez az utóbbi években lassulni látszik. 2000 óta a teljes madárállomány mintegy 4 százalékkal, míg az agrárterületeken élők száma majdnem 17 százalékkal csökkent. Pozitív fejlemény ugyanakkor, hogy az erdei madárfajoknál 7 százalékos egyedszámnövekedést figyeltek meg ugyanebben az időszakban.

Túl intenzív mezőgazdaság – tervek a biológiai sokféleség megóvásáért

A kutatások alapján az agrár élőhelyeken élő madárfajok populációinak csökkenése mögött az intenzív mezőgazdaság áll. Ilyen például a magas diverzitású tájelemek (pl. sövények, virágsávok) eltüntetése a szántókról, termőterületekről, vagy a vegyi növényvédőszerek általános használata.

Ezeken is próbál változtatni az EU nemrégiben bemutatott új biodiverzitási stratégiája, amely többek között az ártalmasabb növényvédő szerek használatát és kockázatát 50 százalékkal, a műtrágyahasználatot pedig legalább 20 százalékkal fogná vissza. A mezőgazdasági földterületek legalább 10%-ára sövény, virágsáv vagy szélfogó ültetését tenné kötelezővé, hogy a beporzók, rovarok visszatérjenek ezekre a területekre, kedvezve az ott élő madárfajoknak is. Mindezek mellett a mezőgazdasági területek 25 százalékára kiterjesztené a bio- vagy ökogazdálkodást (jelenlegi átlag 7,5%), és fokozná a biológiai sokféleség szempontjából kedvező egyéb gazdálkodási gyakorlatokat is. Az EU új biodiverzitási stratégiáját mi is bemutattuk korábban – a Bizottság most nyilvános konzultáción várja a visszajelzéseket a tervekre. Ha van véleményetek a témában, vagy ötletetek, hogy európai szinten esetleg mit lehetne tenni a sokféleség megóvásáért, még december 2-ig megírhatjátok ezen az oldalon keresztül.

Addig pedig jó madármegfigyelést, sok szép felétek reppenő madarat kívánunk – ha etetnétek őket, akkor ne feledjétek, fontos a folyamatosság! 🙂

Nyitókép: a zöldikék télen nagy számban keresik fel a madáretetőket. fotó: Molnár Márton

hirdetés
hirdetés
hirdetés

Bambulás helyett tájékoztottság. Iratkozz fel hírlevelünkre!

Feliratkozás

Kapcsolódó hírek