Beindult a választási kampány. Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes, az Országos Magyar Vadászati Védegylet elnöke egy parlagi sast engedett szabadon a Jászságban, ahol ismertették az első sikereket a madarak elleni orvvadászat felszámolásában. Közben a háttérben ledarálják a természetvédelmet.
Pozitív fejlemények a madarak elleni tömeges bűncselekmények és az orvvadászat felderítésében. Vádemelési javaslat természetkárosítás vádjával, jogerős ítélet állatkínzás vétségében, vádemelés állatkínzás vádjával. A természetvédelmi és vadászati szervezetek azért is üdvözlik a példaértékű fejleményeket, hiszen az elmúlt hét évben több mint száz hasonló bűncselekmény maradt felderítetlen, amelynek már több mint ezer védett és fokozottan védett madár esett áldozatul. A közelmúltban három egymástól független esetben történt sikeres rendőrségi felderítés madarak ellen elkövetett bűncselekmény és orvvadászat ügyében.
1. A Kunszentmiklósi Rendőrkapitányság Szabadszállási Rendőrőrse vádemelési javaslatot tett természetkárosítás vádjával egy helyi hivatásos vadász ellen, aki saját bevallása szerint mérgezett tojásokat helyezett ki "dúvadak" irtására, amely során többek között három védett barna rétihéja is áldozatul estek. A BTK 242. § szerint a természetkárosítás 5 évig terjedő szabadságvesztéssel is büntethető.
2. A Tiszafüredi Járási Ügyészség gyorsított eljárásban egy erdei fülesbagoly lelövése miatt állatkínzás vétségében jogerősen 6 havi szabadságvesztésre ítélt egy 31 esztendős fiatalembert, melynek végrehajtását 1 évi próbaidőre felfüggesztette. A BTK 244. § szerint az állatkínzás akár 2 évig terjedő szabadságvesztéssel is büntethető.
3. A Szerencsi Városi Ügyészség vádat emelt egy helyi lakos ellen lopás és állatkínzás vádjával. A gyanúsított a gyanú szerint hurokkal történt orvvadászat során több illegálisan elejtett vad mellett egy fokozottan védett, egymillió forint természetvédelmi értékű, parlagi sas pusztulását is okozta. Ebben az esetben felmerül az időközben önálló bűncselekményként is elkülönített orvvadászat tényállása is, amely a BTK 245. § alapján akár 3 évig terjedő szabadságvesztéssel is sújtható.
Az országosan elterjedt bűncselekmények visszaszorítása érdekében a jelenleginél is hatékonyabb felderítésre és felelősségre vonásra van szükség. Az Európai Unió támogatásával 2016-ig zajló parlagisas-védelmi LIFE+ programban az illegális mérgezések felszámolásában partnerként a Nemzeti Nyomozó Iroda is részt vesz, amely remélhetőleg további ügyek felderítését segíti majd elő.
Mérgezésből felgyógyult parlagi sas szabadon engedése
Semjén Zsolt parlagi sas elengedése a Jászságban 2013 december 3-án
Tegnap sajtótájékoztató keretében Dr. Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes, az Országos Magyar Vadászati Védegylet elnöke egy mérgezésből felgyógyult parlagi sast engedett szabadon a Hortobágyi Nemzeti Park Igazgatósághoz tartozó Jászsági Különleges Madárvédelmi Területen. A súlyos mérgezési tüneteket mutató madarat a múlt héten találták a Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság működési területén. A bejelentő helyi vadgazdálkodó és a természetvédelmi szervezetek gyors együttműködésének köszönhetően a Fővárosi Állat-és Növénykert állatorvosainak sikerült megmenteni a madár életét.
A sast a híres vadász, író és természettudós, Kittenberger Kálmán tiszteletére Kittenbergernek nevezték el a szakemberek. A Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (MME) szakemberei egy műholdas jeladót szereltek a madárra, amely elengedés után folyamatos információt szolgáltat a sas hollétéről, így remélhetőleg újra megmenthető lesz, ha újra bajba kerülne, amire sajnos nagy esélye van. A tavalyi évben megjelölt 10 fajtársából már csak négy van életben, és közülük három is mérgezés áldozata lett. Kittenberger útvonalát több mint száz másik madárral együtt a www.satellitetracking.eu oldalon is nyomon lehet majd követni. A sas valószínűleg meg fogja látogatni az elengedés helyszínén üzemelő sas-etetőhelyet is, amelyet egy web kamera segítségével az interneten bárki megnézhet a www.parlagisas.hu weboldalon – írta a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület közleményében.
A magyar parlagisas-védelmi programot és mérgezésellenes kampányt az Európai Unió LIFE alapja támogatja (LIFE10NAT/HU/000019). A projektben az MME partnerei: a Hortobágyi, Bükki és Körös-Maros Nemzeti Park Igazgatóságok, a Nemzeti Nyomozóiroda, az Országos Magyar Vadászkamara, a Fővárosi és a Jászberényi Állat- és Növénykert, valamint a Természetfilm.hu Egyesület.
Szakmai pletykák és kormányközeli források egyaránt arról szólnak az elmúlt napokban, hogy az Orbán-kormány elszánta magát a környezetvédelem 2010-ben elkezdett lerombolásának végső lépéseire. Orbán Viktornak a kormányalakításkor volt egy tétova ígérete, amelyet valószínűleg maga sem vett komolyan: azt mondta, a zöldtárca önállóságának megszűnése nem jelenti a zöldügyek kormányzati képviseletének csökkenését. Hogy a valóságban mennyire azt jelentette, azt a zöldhatósági intézményrendszert fokozottan sújtó elvonások mellett olyan ügyek tucatjai bizonyítják, amelyekben látványosan pusztítják a környezetet anélkül, hogy bárki szót emelt volna. A példákat a Rómaiparti mobilgáttól kezdve a Kossuth tér és a Ludovika park fáinak kiirtásán át egészen a nemzeti parki földek kiosztásáig lehetne sorolni.
Előkészítés alatt áll a zöldportfólió maradékának széthordása: a tervekben az szerepel, hogy a nemzeti parkok és a környezetvédelmi hatóságok felügyelete a közigazgatási tárcához (közvetlenül a kormányhivatalokhoz) kerül – vagyis a jelenlegi vízgyűjtőalapú, kilencelemű struktúra a megyékhez tagozódik –, a többi szakterület, azaz például a hulladékkezelés vagy a levegőminőség-védelem pedig a fejlesztési minisztériumhoz. Az átalakítás előkészítése során nem merül fel a hatékonyság vagy a környezeti értékek szempontja: valójában az uniós források fölötti rendelkezési jogosítványokat osztják újra. Most majd Navracsics Tibor irányíthatja a nemzeti parkokat meg a környezetvédelmi hatóságot. Igaz, Fazekasnál, Illésnél több kárt ő se tud csinálni – írtuk a napokban.
