A rovat kizárólagos támogatója
Forrás: atlatszo.hu

Magyarország teszi a legkevesebbet a klímavédelemért az EU-n belül. 2 éve az Orbán kormány épp zöld arculatot próbált hazudni magának, a főpecás meg szomorúan billegette a bajszát, hogy “mérbántyákamagyart”, mikor klímabajnokok vagyunk? Nos ebben a friss felmérésben a fairtós rendeletek, a lignitbányászat mátrai erőműves felfuttatása, benne sincs, ahogy az sem, hogy energiahatékonyság és megújulók (pl. szél) helyett a magyar kormány úgy könyörög még több orosz gázért, mintha nem lenne holnap.

A 2022-es Éghajlatváltozási Teljesítményindex szerint a klímavédelem terén a skandináv államok – Dániával az élen – kiemelkedően jól teljesítenek, és ezt leginkább megújuló energiaforrásaiknak köszönhetik. Ausztrália, Kazahsztán, Oroszország, Szaúd-Arábia és Dél-Korea a legrosszabbul teljesítő országok közé tartozik. Magyarország a globális rangsorban a 64-ből az 53. helyet érte el, így a legalacsonyabb kategóriába került, és az Európai Unió országai közül a legutolsó helyezést érte el.

Az Éghajlatváltozási Teljesítményindex (Climate Change Performance Index, CCPI) egy 2005 óta évente megjelenő független tanulmány – „ellenőrző eszköz” – , amely nagyjából hatvan ország és az EU klímavédelmi teljesítményét követi nyomon. Célja a nemzetközi klímapolitika átláthatóságának növelése, valamint az, hogy lehetővé tegye az egyes országok klímavédelmi törekvéseinek és előrehaladásának összehasonlítását.  A hatvan ország – amelyek az üvegházhatású gázok (ÜHG) kibocsátásának 92%-áért felelősek együttesen – klímavédelmi teljesítményét négy kategóriában értékelik: ÜHG-kibocsátás, megújuló energia, energiafelhasználás és klímapolitika.  Módszertanilag a felmérés az adott nemzet éghajlatvédelmi szakértőinek megkérdezésén alapul. A legutolsó felmérésre 2021 szeptember-októberében került sor.

Nem elegendőek az eddigi vállalások

A 2022-es értékelésük szerint a Párizsi Egyezményben vállalt kötelezettségek nem elegendőek, a globális felmelegedés legfeljebb 1,5°C-ra történő korlátozásához sürgősen nagyratörőbb éghajlatvédelmi intézkedésekre van szükség. Jelenleg egyik ország sem teljesít elég jól ahhoz, hogy a legfeljebb 1,5 °C-os felmelegedést tudja tartani.

Az államok világszerte kötelezettséget vállalnak arra, hogy az évszázad közepére elérik a nettó nulla kibocsátást. „Végrehajtási stratégiák nélkül azonban a célok nem többek, mint zöldmosás. Következésképpen ezt a mozgalmat kritikusan kell figyelni, mert még ha a végrehajtás meg is történik, számos kiskapu van” – olvasható a tanulmányban.

Az Éghajlatváltozási Teljesítményindex publikálását követően került megrendezésre az ENSZ Glasgow-i klímacsúcsa, amiről szintén elmondható, hogy az ott bejelentett középtávú vállalások még mindig legalább 2,4 °C-os globális felmelegedéshez vezetnek az évszázad végére.

A Párizsi Egyezmény a világ első átfogó éghajlati megállapodása, melyet 195 ország írt alá a 2015-ös ENSZ klímaváltozási konferencián. Az egyezmény az üvegházhatást okozó gázok kibocsátásának mérséklésével, a globális felmelegedéshez történő alkalmazkodással, valamint annak pénzügyi következményeivel foglalkozik. Ekkor állapodtak meg a globális átlaghőmérséklet emelkedésének 1,5 °C alatt tartásáról. A megállapodásban azonban minden ország maga határozza meg a saját hozzájárulását.
A 2021-es Glasgow-i klímacsúcs legfontosabb kezdeményezései az úgynevezett „párizsi szabálykönyv” véglegesítése, a fejlődő országoknak szánt források növelése az éghajlatváltozás kezelése érdekében, és a globális metánkibocsátás csökkentésére vonatkozó kötelezettségvállalás bevezetése.

A CCPI elemzése kiemeli, hogy a világ energiaellátása továbbra is nagymértékben függ a széntől, az olajtól és a gáztól, a különböző országokban az erős piaci szereplők pedig akadályozzák a fenntartható és igazságos átalakulást. Pozitívumként említik meg azonban azt, hogy a pénzügyi piac egyre inkább a Párizsi Megállapodást és az 1,5°C-ot használja a befektetések kulcsfontosságú kritériumaként.

Senki sem kapott „nagyon jó” minősítést

Az egyesített globális rangsor első három helye üresen áll, egy ország sem kapott „nagyon jó” minősítést, mivel az értékelés szerint senki sem követi azt az irányvonalat, amely ahhoz szükséges, hogy a globális felmelegedés a 1,5°C-os határérték alatt maradjon.

Kiemelkedően jól teljesítettek a skandináv államok Dániával az élen, valamint Marokkó és az Egyesült Királyság. A skandináv országok kiváló teljesítményüket – Dánia negyedik helyezést, Svédország ötödik helyezést, Norvégia hatodik helyezést ért el – elsősorban a megújuló energiaforrások terén tett teljesítményüknek köszönhették.

A megújuló energiaforrások kategóriában Irán és Oroszország a legrosszabbul teljesítő országok, „nagyon alacsony” minősítéssel. Az Egyesült Királyság és Marokkó (az összesített listán a hetedik és nyolcadik helyen állnak) minden kategóriában az élmezőnybe kerültek. Az Egyesült Királyság az üvegházhatású gázok kibocsátási mutatói tekintetében is jól teljesít.

A globális rangsorban Ausztrália, Kazahsztán, Oroszország, Szaúd-Arábia és Dél-Korea a legrosszabbul teljesítő országok közé tartozik. Ausztrália minden kategóriában „nagyon alacsony” minősítést kapott, és az összesített rangsorban négy helyet csúszott tavalyi pozíciójához képest. Hollandia és Görögország mutatta a legnagyobb fejlődést, míg Horvátország, Fehéroroszország és Algéria a legtöbb kategória rangsorában visszaesett.

Hazánk a 64-ből 53. lett, amivel az EU-n belül az utolsó helyen végeztünk.

Az összesítés alapján öt uniós állam is rosszul szerepel a rangsorban. A legalacsonyabb helyezést elért uniós országok Bulgária, Magyarország, Lengyelország, Románia és a Cseh Köztársaság.

A világ legnagyobb kibocsátója, Kína négy helyet rontva a 38. helyre csúszott, és összességében „alacsony” minősítést kapott. Kína esetében a legproblémásabb terület a magas kibocsátás és a nagyon gyenge energiahatékonyság. Mindkét területen a 2030-ig kitűzött célok is messze vannak a Párizsi Megállapodással összeegyeztethető pályától. Ezzel szemben a megújuló energiaforrások terén Kína nagyon jó tendenciát mutat, még Németországot (23. hely) is megelőzve.

A Biden-kormányzat első éve pozitívan hat az Egyesült Államok teljesítményére, mivel az amerikai elnök beiktatásának első napján újra belépett a Párizsi Egyezménybe. A tavalyi teljesítményindexben az Egyesült Államok az utolsó helyen állt, idén azonban hat helyet javítva az 55. helyre lépett előre, bár továbbra is a „nagyon alacsony” osztályozásban marad.

Az EU-n belül utolsók lettünk

Az Európai Unió országainak listáján Magyarország a legutolsó helyen végzett Szlovénia, Lengyelország és Csehország után. Az egyes kategóriák közül leginkább a megújuló energia és a klímapolitika terén állunk rosszul.

A teljes globális rangsorban a tavalyi 50. helyről az 53. helyre estünk vissza a 64 ország közül. Ez a csökkenési tendencia már 2014 óta látszik, amikor még a 11. helyet foglaltuk el, a legjobb helyezést, amit hazánk az Indexben valaha kapott.

„Az ország továbbra is alacsonyan áll az üvegházhatású gázok kibocsátása kategóriában, míg az energiafelhasználás és a klímapolitika kategóriában 15, illetve hat helyet esett vissza” – áll az értékelésben.

Míg az uniós célkitűzés 2030-ig az üvegházhatású gázok kibocsátásának 55%-os csökkentése, addig Magyarország nemzeti célkitűzésként csak 40%-os csökkentést vállalt. Ennek fényében a szakértők nagyobb ambícióra szólították fel az országot. A megújuló energiaforrások terén a kormány magas célt tűzött ki a fotovoltaikus energiaforrásokra. A szélenergia esetében azonban más a helyzet, mivel 2016 óta törvényileg blokkolva van a további bővítés.

 

Pozitívan értékelték az anyagban Magyarország utolsó szénerőművének 2025 végéig történő bezárását. A Mátrai Erőművet azonban jelenleg, az „energia veszélyhelyzet” idején az ország energiaellátása miatt újraindították, és a Portfolio információi szerint fokozott termeléssel működik.

Magyarország a klímapolitikai mutatója alapján az utolsó 10 ország között van. A szakértők értékelésében ezen a területen központi szerepet játszik az országnak az EU-val kapcsolatos regresszív szerepe, amely nem csak uniós téren hátráltatja az EU ambícióit, hanem akadályozza az EU-t abban is, hogy proaktív álláspontot képviseljen a nemzetközi tárgyalásokon.

Pete Luca – Szabó Krisztián Átlátszó.

hirdetés
hirdetés

Bambulás helyett tájékoztottság. Iratkozz fel hírlevelünkre!

Feliratkozás

Kapcsolódó hírek