A rovat kizárólagos támogatója

Nagyon gyorsan nő az élelmiszertermelés károsanyag-kibocsátása: különösen a mezőgazdasági termelés céljából megvalósuló erdőírtás és az állattartásból származó metán kibocsátása jelentős. Egy friss jelentés szerint a szektor 2019-ben a globális ühg-kibocsátás 31 százalékát adta.

Az elmúlt 30 évben 17 százalékkal nőtt a mezőgazdaságból és élelmiszertermelésből származó üvegházhatású gázok (ühg) globális kibocsátása – többek között ez derült ki az ENSZ Élelmezésügyi és Mezőgazdasági Szervezetének (FAO, Food and Agriculture Organization) glasgow-i COP26 klímacsúcson közzétett elemzéséből, amiről a Financial Times számolt be.

Az élelmiszertermelés, különösen a mezőgazdasági termelés céljából megvalósuló erdőírtás és az állattartásból származó metán kibocsátása jelentősen hozzájárul a klímaváltozáshoz: a friss jelentés szerint a szektor 2019-ben a globális ühg-kibocsátás 31 százalékát adta. Ez a becslés arányaiban hasonló az ENSZ Éghajlatváltozási Kormányközi Testületének (IPCC, Intergovernmental Panel on Climate Change) korábbi  számításaihoz, ami 2007 és 2016 között 25-30 százalék körülre becsülte a mezőgazdaság és az élelmiszeripar globális kibocsátáshoz való hozzájárulását.

A Nemzetközi Energiaügynökség (International Energy Agency, IEA), a Columbia Egyetem és a Potsdami Klímaügyi Intézet (Potsdam institute for Climate Impact Studies) közreműködésével létrejövő elemzés szerint az erdőirtás volt a kibocsátások legjelentősebb forrása 2019-ben, mintegy 6 százalékos szén-dioxid egyenértékű kibocsátással. A nagyrészt a szarvasmarhák emésztése közben keletkező bélben oldódó fermentáció 5 százalékot, míg az állati trágya 2 százalékot tett ki.

szarvasmarha bőrfeldolgozó üzem Brazília Pará államban kép: RFN / Victor Moriyama

Szar ügy

A metán és a dinitrogén-dioxid, amely a szén-dioxidnál sokkal jelentősebben járul hozzá a felmelegedéshez, a mezőgazdasági és élelmiszeripari ágazat összes kibocsátásának mintegy 30 százalékát adta. A metán a szarvasmarhák emésztése közben keletkezik és így kerül a légkörbe, a dinitrogén-dioxid pedig főleg a trágyából válik ki. A két szektor a globális metánkibocsátás több mint feléért, és a globális dinitrogén-dioxid-kibocsátás 78 százalékáért felelős. Az elemzés alapján a termeléshez közvetlenül nem kapcsolódó tevékenységek, tehát például a szállítás, tárolás és az élelmiszergyártás kibocsátása is nőtt, és ezek összesen több mint a felét teszik ki az élelmiszertermelési rendszerek kibocsátásának.

A jelentés szerint a mezőgazdaság és élelmiszeripar összkibocsátáshoz való hozzájárulása
Latin-Amerikában volt a legnagyobb (72 százalék),
Afrikában 57,
Ázsiában és Észak-Amerikában pedig közel 24 százalékot tett ki.

Országos bontásban Kína, India, Brazília, az Egyesült Államok és Indonézia kibocsátása volt a legnagyobb. Brazíliában és Indonéziában inkább a növekvő földhasználat, az Egyesült Államokban, Kínában és Indiában pedig inkább a termelésből és az ellátási láncokból származó kibocsátás járult hozzá a kibocsátás növekedéséhez.

A G7 gazdasági portál által ismertetett jelentést azt követően tették közzé, hogy a glasgow-i klímacsúcson az Egyesült Államok és az Egyesült Arab Emirátusok vezetésével több mint 30 ország jelentette be, hogy a következő öt évben több mint 4 milliárd dollárt fektet be a mezőgazdasági és élelmiszeripari ágazatok technológiai innovációjába a globális felmelegedés mérséklése érdekében.

Nyitókép: szarvasmarha farm USA George Steinmetz

hirdetés
hirdetés

Bambulás helyett tájékoztottság. Iratkozz fel hírlevelünkre!

Feliratkozás

Kapcsolódó hírek