A rovat kizárólagos támogatója

Újabb napenergiával működő repülőgép prototípusát tesztelték sikerrel. A tervezők vágya, hogy a gép képes legyen körbe repülni a földet, s ezzel rekordot állítson fel.

A Solar Impulse nevű gépet még júniusban mutatta be a svájci kalandor, Bertrand Piccard. A tervezők mostanra jutottak el az első kísérletekig. A gép hajtóművét és fedélzeti számítógépeit pár nappal korábban tesztelték egy svájci kifutón, amin megtette az első, 2 kilométernyi próbautat elérve az öt csomós sebességet – ezúttal még csak a talajon. A szerkezet szárnyfesztávolsága 61 méter, majd’ akkora, mint egy jumbo jet-é, súlya mégis csupán 1500 kg. Az első komolyabb megpróbáltatás februárban vár a gépre, amit követ majd egy rekordkísérlet: az Atlanti-óceán átrepülése. A csütörtöki teszt alkalmával még kiegészítő futómű segítette a gurulást arra az esetre, ha technikai problémák merültek volna fel. A legközelebbi kísérlet alkalmával azonban erre már remélhetőleg nem lesz szükség, sőt a sebességet is megduplázzák.

A csapat szóvivője szerint az első teszt a terveknek megfelelően zajlott. A tervezők és a pilóta információkat kaphattak arról, hogyan viselkedik a gép mozgás közben. „Amennyiben a kísérletek sikerrel járnak, néhány héten belül kisebb repülésre is sor kerülhet” – mondta a szóvivő. A projekt igazgatója, Mr Borschberg, azt is elmondta, hogy a gép a kifutó elején száll majd fel, és – hasonlóan a Wright fivérek 1903 –as első kísérleteihez – tesz meg néhány métert a felszín felett, majd landol, s felszáll újra, mindezt azért, hogy lássák, hogyan viselkedik a repülés első fázisában. Ha sikerrel járnak, a gép a svájci légierő egyik bázisáról felszállva tesz kétórás repülést februárban.

széndioxid-kibocsátás nélkül

széndioxid-kibocsátás nélkül

A Solar Impulse projektet, mint afféle tudományos programot, az Európai Unió és a svájci állam is támogatja. Bár nem úttörő a napenergiával működtetett repülőgépek műfajában, de valószínűleg az egyik legambiciózusabb, hiszen egyik korábbi elképzelésnek sem sikerült egy teljes éjszakán át, pilótával a fedélzeten repülnie. Már pedig sikeres elődök voltak szép számmal egészen az 1970-es évektől kezdve, amikor is végre elérhetővé váltak a megfizethető árú napkollektorok. Négy évvel később egy rádiótávírányítású, napenergia hajtotta szerkezet emelkedett a magasba, s nyitott ezzel utat további kísérletezéseknek.

Az első, kizárólag napenergiát használó, pilóta vezette repülőgép az amerikai Gossamer Penguin volt, amely aztán megnyitotta az utat mérföldkövet jelentő Solar Challenger előtt. Ez a gép a maga 2,5 kW-nyi teljesítményével képes volt átrepülni a Csatornát 1981-ben, majd nem sokkal később száz kilométert és több órát repült. Mindeközben Európában sem akartak lemaradni, és Günter Rochelt megtette első kísérleteit a 2500 fotocellával és 2,2 kW-nyi teljesítménnyel rendelkező Solar 1 nevezetű prototípusával. A töretlen fejlődést jelezte, hogy 1990-ben Eric Raymond átszelte az észak-amerikai kontinenst mindössze két hónap alatt, 21 megállást iktatva be az utazásába. A Sunseeker nevű szerkezetnek, mely leginkább egy vitorlázó repülőgépre hasonlít, a leghosszabb egyszerre megtett útja 400 km volt.

A ’90-es években aztán egyre nagyobb érdeklődés közepette folytatódtak a kísérletek, immár hatalmas pénzeket emésztve fel. A koncentrált kutatások eredményeképpen a NASA felkérésére megépített Helios, bár távolról irányították, 70 méteres fesztávolságával és 62000 napcellával szárnyain 30 km-es magasságba repült 2001-ben. Pár évvel később pedig a Zephyr kísérleti repülőgép ostromolta sikeresen az eget. Bár e szerkezet távirányítással indult útjára, ám a 18 m fesztávolságú és mindössze 31 kg tömegű gépen 3000 méter felett robot pilóta vette át az irányítást.

Mindezek a kísérletek és a figyelemre méltó eredmények annak ismeretében fontosak, hogy a hagyományos repülés köztudottan jelentős környezeti terheléssel jár. Mai becslések szerint az emberi tevékenységből származó üvegházgázok 3-4 %-a repülés miatt jut a légkörbe. Vagyis a technológiai váltás elengedhetetlen lesz a jövőben. Annak ismeretében, hogy például csak a British Airways éves széndioxid-kibocsátása 16 millió tonnára rúgott 2005-ben, könnyen belátható, hogy a zöldebb repülésre való átállás nem várathat sokáig magára.

hirdetés
hirdetés

Bambulás helyett tájékoztottság. Iratkozz fel hírlevelünkre!

Feliratkozás