Az éghajlatváltozás elleni globális küzdelemben az Európai Uniónak van a legnagyobb esélye arra, hogy az új tagállamoknak köszönhetően hiteles példát mutasson – mondta Sólyom László köztársasági elnök egy, a témáról rendezett mai budapesi konferencián.
Az államfő szerint a klímaváltozás leküzdéséhez valamelyik globális szereplőnek mindenképpen meg kell teremtenie a gyakorlatban a fenntarthatóságot, hogy aztán egy világszintű összefogás létrejöhessen. A példát mutató régiónak a fejlettségi mutatóit úgy kell növelnie, hogy eközben nem hagy kiegyenlítetlen ökológiai adósságot, sem a saját területén, sem pedig a világ más részein – közölte Sólyom László.
Véleménye szerint az EU-ban azért kínálkozik a legjobb lehetőség példamutatásra, mert a lezajlott bővítésekkel a viszonylag kedvező ökológiai jellemzőkkel bíró közép-kelet-európai országok feljavították az egész unió helyzetét az ökológia adósság szempontjából. Az államfő utalt arra, hogy míg a régi tagállamokban az ökológiai adósság területegységben kifejezve fejenként 1,6 hektár, addigra az utóbbi két bővítési körben csatlakozott 12 országban fejenként 1 hektár.
Sólyom László kijelentette, hogy a fenntarthatóság követelménye gyökeres szemléletváltást követel meg. A váltás sokkal könnyebb, ha az emberek nem kényszerként, hanem érdekes, javulást hozó fordulatként élik meg azt – fűzte hozzá. Bizakodásának hangot adva a várható változások horderejét az 1850 és 1950 között lezajlott “higiéniai forradalomhoz” hasonlította. Az egészség megőrzése érdekében ebben az időszakban jelent meg a fertőtlenítés, a fürdőszoba, a csatornázás, átalakultak a háztartások – emlékeztetett.
Sólyom László a fenntarthatóság felé való elmozdulást tekintve reményt keltőnek nevezte az EU tavasszal hozott döntéseit, amelyek egyebek mellett arról szóltak, hogy a klímaváltozást okozó üvegházhatású gázkibocsátásokat az unió az 1990-es évekhez képest legalább 20 százalékkal, de különböző feltételek teljesülése esetén akár 30 százalékkal csökkenti. Nagy lehetőség a klímabarát technológiára való átállásra, hogy az EU-ban az elkövetkező 20 évben le kell cserélni az energiatermelő üzemek felét, az új tagállamokban pedig még nagyobb hányadát – mutatott rá a köztársasági elnök. Hozzátette: a klímavédelem szempontjából tiszta technológiák már rendelkezésre állnak, csupán annyit kell tennünk, hogy közpénzekből nem támogatunk és nem is engedélyezünk környezetre veszélyes technológiákat.
Sólyom László kifejtette, hogy Magyarországon a klímavédelemben, illetve az azzal szorosan összefüggő energetikában elsősorban az energiahatékonyságot kellene döntő fontosságúnak tekinteni, főként az épületállományok és a közlekedési infrastruktúra beruházásainál. Az államfő kritikát fogalmazott meg az energiapolitikával kapcsolatban. Új atomerőművi blokkok üzembeállításáról azelőtt születik országgyűlési határozat, hogy a hatékonyságnöveléssel megtakarított energiát, illetve annak költségeit összehasonlították volna az új erőművek beállításának költségeivel, és összevetették volna a jövőben várható energiaszükséglettel – mondta.
Sólyom László az MTI-nek elmondta, hogy az atomenergiát nem tartja megfelelő válasznak a klímaváltozás elleni küzdelemben, még ha több országban változó hozzáállás tapasztalható is ehhez, az üvegházhatású gázkibocsátással nem járó, ám radioaktív hulladékot termelő energiatermelési formához.
Fodor Gábor környezetvédelmi és vízügyi miniszter arról beszélt, hogy a globális felmelegedés hatásai Magyarországon az átlagosnál nagyobb mértékben érezhetőek majd, ezért a változásokra való felkészülés itt fokozott fontossággal bír. Láng István akadémikus előadásában az éghajlatváltozásban az ember szerepét vitató vélemények veszélyeire hívta fel a figyelmet. Aki nem vesz tudomást az immár mindenki által nyilvánvaló változásokról, az a jelenleg zajló pazarló életmód folytatásához ad ideológiai alapot – vélekedett a tudós.
