A régi dízel buszok nagymértékben hozzájárulnak az egészségünkre káros fővárosi levegőhöz. Jelentős nitrogén-dioxid-szennyezettséget mért a Greenpeace a buszmegállókban.
Fővárosi buszmegállókban mérte a levegő szennyezettségét a Greenpeace Magyarország, hogy felhívja a figyelmet: csak modern, tiszta közösségi közlekedéssel tudjuk felvenni a harcot a klímaválsággal. A mérésekből kiderült: a megállókban akár két-háromszor nagyobb lehet a nitrogén-dioxid-szennyezettség, mint a hivatalos mérőállomásokon, amiért a dízel személyautók mellett a közösségi közlekedésben használt rengeteg régi dízel busz is felelős. [A Greenpeace Magyarország 2019 áprilisában, buszmegállókban mért mérési eredményei a következő helyszínekről: Széll Kálmán téri, Blaha Lujza téri és Népszínház utcai buszmegállók]
Még mindig több mint félezer elavult Euro 0-I-II-III-as busz közlekedik Budapesten, melyek szennyezése sokszorosa a légszennyezettségi szempontból kedvezőbb (EURO IV-V-VI-os) besorolású buszoknak. A Greenpeace azt várja a fővárosi vezetéstől, hogy a régi dízel járművek korlátozásával sürgősen cserélje le a BKK megrendelésére közlekedő régi, szennyező buszokat, és mielőbb tiltsa ki Budapestről az egyéb egészségkárosító, elavult járműveket.
A Greenpeace 2019 áprilisában AQMesh légszennyezésmérő eszközzel vizsgálta a nitrogén-dioxid (NO₂) légszennyezettséget három fővárosi buszmegállóban. A mérések azt mutatták: a buszmegállókban szignifikánsan jelentősebb a légszennyezettség, mint ugyanabban az időszakban a környező hivatalos mérőállomásokon.
A Népszínház utca elején lévő buszmegállóban körülbelül háromszor, a Blaha Lujza téri buszmegállóban több mint kétszer akkora volt az NO₂-koncentráció, mint a közelükben lévő Teleki téri, illetve Erzsébet téri mérőállomásokon. Még a légszennyezettségéről közismert Széna téri mérőállomás is jellemzően alacsonyabb NO₂-koncentrációs értékeket mutatott, mint a pár méterre lévő Széll Kálmán téri buszmegállóban mért adatok. A buszmegállókban mért légszennyezettségi értékek több esetben meghaladták a határértékeket is, miközben a mérőállomásokon egyszer sem. A jellemzően szűk, magas házaktól határolt Népszínház utcában a mérési idő kétharmadában a határérték felett volt a légszennyezettség, miközben a mérőállomás által mutatott érték jóval a határértéken belül volt.
A Greenpeace megvizsgálta a fővárosban közlekedő, tömegközlekedésben használt buszállományt is. Ebből kiderül: a Budapesti Közlekedési Központ (BKK) megrendelésére a fővárosban közlekedő 1432 autóbuszból még mindig mintegy 600 darab nagyon alacsony környezetvédelmi besorolású (EURO 0-III), erősen légszennyező busz. Ez a kevesebb régi busz felelős a buszokból származó nitrogén-dioxid-szennyezettség döntő részéért. Sajnálatos módon a buszállomány átlagéletkorának 2013 óta tartó csökkenése 2016-ban megállt, sőt azóta újra 10 éves életkor fölé nőtt a fővárosban futó, közösségi közlekedésben használt buszállomány átlagéletkora.
A Greenpeace Magyarország május elején nyilvánosságra hozott légszennyezettségi méréseiből kiderült, hogy több fővárosi iskolánál magasabb a nitrogén-dioxid-szennyezettség, mint a közeli, hivatalos mérőállomásokon. A mostani mérések újfent az mutatják: a hivatalos mérőállomások adatait körültekintéssel kell kezelnünk, ugyanis sokszor kedvezőbb értékeket mutatnak, mint amekkora a valódi légszennyezettség egyes helyszíneken.
A nitrogén-dioxid-szennyezettség pedig veszélyes. A városi környezetben jellemzően a dízel járművekből származó nitrogén-oxidok csökkentik a tüdőfunkciót, különféle légzőszervi károsodásokat okoznak, valamint kapcsolatba hozhatók szív- és érrendszeri megbetegedésekkel is, továbbá gyengítik a légúti fertőzésekkel szembeni ellenálló képességünket. A közúti járművek szennyezőanyag-kibocsátása – ezen belül is leginkább a nitrogén-dioxid-szennyezés – világszerte évente 4 millió gyerek asztmás megbetegedését okozza. A legtöbb esetben ráadásul már a határérték alatti szennyezés elég a megbetegedésekhez.
⇒♦ Minden szervünket kicsinálja a légszennyezés
A trend sajnos hazánkban is érzékelhető: körülbelül két és félszeresére nőtt az elmúlt 15 évben a nitrogén-dioxid-szennyezéssel is összefüggő asztmás betegek száma. Budapesten az elmúlt években folyamatos probléma az NO₂-szennyezettség: több budapesti mérőállomáson rendszeresen túlléptük mind az órás megengedett, mind az éves NO₂ légszennyezettségi határértéket.
A dízelüzemű személygépjárművek száma több mint duplájára nőtt az elmúlt 12 évben, és nőtt az autók átlagéletkora is. Míg 2005-ben 2 888 735 autó, ebből 447 854 dízel volt a magyar utakon, addig 2017-re 3 471 997 autó lett hazánkban és ebből 1 055 268 dízel. Eközben jelentősen nőtt az autók átlagéletkora Magyarországon – 2006-ban 10,3 év volt a hazai autók átlagéletkora, 2017-re 14,1-re nőtt. Tájékoztatási adatbázis, szakstatisztikák témák szerint >>>
Ennek tükrében üdvözlendő, hogy egy friss minisztériumi javaslatcsomag szerint fékeznék az öregebb, leginkább környezetkárosító autók behozatalát. Amennyiben ezt a kormány elfogadja, véget tudnánk vetni annak, hogy a nyugat-európai nagyvárosokból már kitiltott régi dízelek Magyarországot lepjék el, a mi egészségünket károsítva.
„Azonnali cselekvést várunk a főpolgármestertől és a városvezetéstől: a régi, szennyező dízel gépjárműveket mihamarabb ki kell vonni a forgalomból Budapesten. Ez alól nem mentesülhetnek a közösségi közlekedésben használt autóbuszok sem, főként, hogy környezetvédelmi szempontból megfelelő minőségű közösségi közlekedés tudná kiváltani az autóforgalmat. Tízezrekkel együtt várjuk, hogy a főváros minél hamarabb nyilvánosságra hozza az összes régi, szennyező dízel kivezetésének ütemtervét” – nyilatkozta Simon Gergely, a Greenpeace légszennyezési szakértője.
A Greenpeace Magyarország tiszta levegőt követelő petíciója >>>
