A rovat kizárólagos támogatója

Lengyelország a sikeres próbafúrások után 2014-ben az eredeti tervekkel összhangban megkezdi a palagáz kereskedelmi kitermelését – közölte Piotr Wozniak környezetvédelmi miniszterhelyettes. Lengyelország ezzel az első EU-tagország lenne, amely alkalmazza a sokak által vitatott technológiát.

Rajta kívül Európában csak Litvánia tervez palagáz-kitermelést. A palagázt, amelyet nem hagyományos gáznak is neveznek, úgynevezett hidraulikus repesztési technológiával nyerik ki a palarétegek belsejéből: nagy mennyiségű vizet tartalmazó homokszuszpenzió beszivattyúzásával történik. Környezetvédők attól tartanak, hogy a feltárásban használt vegyi anyagok elszennyezik a Föld kérgét.
A londoni székhelyű San Leon Energy, amely próbafúrásokat végzett Észak-Lengyelországban, közölte, hogy az ismételt fúrások "minden várakozást felülmúlnak". A miniszterhelyettes a PAP-nak nyilatkozva ezután szintén nagyon jónak minősítette az eredményeket, és reményét fejezte ki, hogy más társaságok is megkezdik a kitermelést.

Lengyelország évi gázszükséglete 14 milliárd köbméter, ennek kétharmadát Oroszországból importálja. Az ország szeretné megteremteni energetikai függetlenségét, aminek fontos eszköze lenne a 800-2000 milliárd köbméterre becsült palagázkincs – Európa legnagyobb készlete – kiaknázása. A kormány 2020-ig 12,5 milliárd eurót tervez beruházni a kitermelésbe. Az ország áramszükségletének 91 százalékát szénerőművekből fedezi. A kőszén- és lignitkészletek becslések szerint még 150 évig kitartanak.

Donald Tusk kormányfő a múlt héten végrehajtott kormányátalakítás keretében leváltotta Marcin Korolec környezetvédelmi minisztert, és Maciej Grabowskit nevezte ki a helyébe, aki kijelentette, hogy tárcája prioritásának tekinti a palagáz kitermelését.

A palagázkincs kiaknázására vonatkozó lengyel remények visszafogottabbá váltak, amikor az Exxon Mobil után két másik társaság, a Marathon Oil és a Talisman Energy is bejelentette, hogy abbahagyják a próbafúrásokat, és kivonulnak Lengyelországból. Az ígéretes újabb fúrások után azonban a 3Legs Resources és a ConocoPhillips közölte, hogy 2014-ben tovább folytatják a próbafúrásokat. A 3Legs Resources a fúrási program költségeit 63 millió dollárra becsüli. A kereskedelmi kitermelés megkezdését a társaság a próbafúrások eredményétől teszi függővé. (MTI)

Hogyan vezetett több, mint 100 földrengéshez a hidraulikus repesztéses (fracking) gázkitermelés?

Youngstown lakói (USA Ohio) soha nem tapasztaltak földrengést – 1776 óta, amióta feljegyzések vannak a rengésekről. 2011. januárjától azonban 109 esetben rengett a föld.  A Geophysical Research – Solid Earth folyóiratban megjelent tanulmány szerint ez a hidraulikus repesztéses gázkitermelésnek tudható be.

2010 decemberében megépült a Northstar 1-es kút, amely a gázkitermelésnél keletkezett szennyvizet pumpálja a földbe – az Ohióval szomszédos államból, Pennsylvaniából, és működésbe lépett. A következő évben a szeizmométerek Youngstownban és környékén 109 rengést mértek, a legerősebb, amit 2011. december 31-én mértek, 3,9 erősségű volt.

A kutatók elemezték a Youngstown-i földrengéseket, és úgy találták, hogy keletkezésük, abbamaradásuk, aktivitásuk időleges hiánya mind a Northstar 1-es kút működéséhez köthető. Az első rengés a városban 13 nappal azután kezdődött, mint a szennyvíz bepumpálása a föld alá. A földmozgás röviddel azután megszűnt, hogy az Ohio-i Természeti Erőforrások Minisztériuma bezáratta a kutat – 2011 decemberben.  A rengésekben a szünetek az ünnepekhez kapcsolódtak: a Memorial Day-hez, Július 4-hez, a Labor Day-hez, a Thanksgiving-hez, és a többi olyan naphoz, amikor a víz injektálása átmenetileg szünetelt.

“Az elmúlt években a palagáz – hidraulikus repesztéssel – való kitermeléséhez kötődő szennyvíz mennyisége folyamatosan növekszik az Egyesült Államokban. Földrengést az váltott ki, amikor ezt a szennyvizet egy mély kútba injektálták Youngstownban (Ohio) 2011 januárjától 2012 februárjáig. Megtaláltuk az összefüggést a Northstar 1 kútba való mély injektálás és a földrengések keletkezése, illetve megszűnése között. A rengések egy felszín alatti törésvonal köré szerveződtek, az injektáló kút közelében. Ezeket a sokkoló hatásokat valószínűleg a szennyvíz-injektálás nyomásnövekedése okozta, amitől elmozdult a törés” – magyarázza Dr. Won-Young Kim.  (fuggetlen.wordpress.com)

Kapcsolódó anyagok:

A lengyelek 78 százalékának kell a palagáz

hirdetés
hirdetés

Bambulás helyett tájékoztottság. Iratkozz fel hírlevelünkre!

Feliratkozás

Kapcsolódó hírek