A rovat kizárólagos támogatója
Forrás: hirado.hu

Egy kutatócsoport bejelentése szerint a világ globális, tömeges korallkifehéredéssel nézhet szembe jövőre az El Niño időjárási jelenség kiváltotta melegedés miatt. Aránya ráadásul az eddigi legrosszabb lehet.

A Queenslandi Egyetem és az amerikai Nemzeti Óceán- és Légkörkutató Intézet tanulmánya szerint ez csak a harmadik dokumentált, globális kifehéredési esemény lehet, és az ausztráliai Nagy-korallzátonyhoz hasonló képződményeket érintheti legsúlyosabban. Ove Hoegh-Guldberg, az egyetem szakembere szerint, ha a környezeti feltételek tovább romlanak, a korallzátony széles körű kifehéredést majd a nyomában járó pusztulást tapasztalhat meg, ami az emelkedő tengeri hőmérséklet leggyakoribb hatása. 

„Az első nagyobb globális esemény 1998-ban következett be, akkor a Nagy-korallzátony több mint fele kifehéredett, a korallok 5-10 százaléka haldoklott” – magyarázza. Szavai szerint 2010-ben, a második globális eseményben az ausztrál zátonystruktúra a hőstressz hatását csillapító viharok miatt megmenekült, de 2016-ban nem biztos, hogy ilyen szerencsés lesz.

A Nagy-korallzátony – a világ leghatalmasabb korall-ökoszisztémája – már jelenleg is küszködik a klímaváltozás, a vegyszerek bemosódása, a fejlesztések és a korallokat elfogyasztó töviskoronás tengericsillagok miatt. Idén kis híján rákerült a veszélyeztetett világörökségeket felsoroló ENSZ-listára. Canberra jelenleg is azon ügyködik, hogy a következő évtizedekben javítsa egészségi állapotát.

A kifehéredés során a korallok elfehérednek vagy színük elhalványodik, ami a biodiverzitás értékes forrását, a turizmust és a halászatot is veszélyezteti. A jelenség akkor következik be, amikor a zátonyszimbiózist – kölcsönösen kifizetődő kapcsolat két, a korallokon élő organizmus között – megzavarja többek között a víz felmelegedése. Az egyik legsúlyosabb dokumentált esemény – amikor is 60 trópusi  ország zátonyai voltak érintettek – 1998-ban játszódott le, akkor az El Niño kivételesen erős hatású volt. Az El Niño akkor jelentkezik, amikor a Csendes-óceán trópusi részén a passzátszelek ereje hanyatlásnak indul és emelkedik a tengerfelszíni hőmérséklet. Amerikai kutatók augusztusban arról számoltak be, hogy az idei El Niño az elmúlt 65 év egyik legerősebbike lehet, az ausztrál hatóságok az "erős" és "jelentős" jelzővel illették a megjósolt hatásokat.

Nagy-korallzátony. (Fotó: EPA/AIMS/Ray Berkelmans )

Nagy-korallzátony. (Fotó: EPA/AIMS/Ray Berkelmans )

A korallok a dinoflagelláta néven ismert egysejtű algákra támaszkodnak, amelyek hatalmas telepekben élnek felszínükön. A dinoflagelláták a korall nyújtotta nitrogénnel, foszforral és más tápanyagokkal táplálkoznak, és a fény segítségével energiát nyernek belőlük. A fotoszintézis a korall szöveteibe is energiát juttat, lehetővé téve, hogy felépítse kalciumvázát, ami pedig az algák otthona.

Amikor a korallokat stressz éri, például az egyre melegebb víz miatt, elűzik a dinoflagellátákat. Ezt követően színük láthatóan halványodik, mivel az algák hordozzák azokat a pigmenteket, amelyek a korallvázaknak egyedi színüket kölcsönzik. A zátonyok ekkor még nem holtak, de védtelenebbé válnak a betegségekkel szemben, és el is pusztulnak, ha plankton barátaik nem térnek vissza.

A figyelmeztetés néhány hónappal előzi meg a párizsi ENSZ-konferenciát, amelynek célja széles körű megegyezést elfogadtatni a klímaváltozás legrosszabb hatásainak kivédéséhez.

hirdetés
hirdetés
hirdetés

Bambulás helyett tájékoztottság. Iratkozz fel hírlevelünkre!

Feliratkozás

Kapcsolódó hírek