A rovat kizárólagos támogatója

Drámai mértékben súlyosbodott az éhezés 2020-ban – vélhetően részben a koronavírus járvány következményeként – adta hírül az Egyesült Nemzetek Szervezete Az ENSZ szerint Afrikában a legrosszabb a helyzet. Kritikus fordulóponthoz érkezett a világ, hogy megvalósuljanak a 2030-as globális fenntarthatósági célkitűzések.

Bár a járvány hatásának pontos feltérképezése még várat magára, a több ENSZ szervezet közös jelentésében szereplő becslése szerint a világ lakosságának 10%-a (mintegy 811 millió ember) volt alultáplált tavaly. Ez azt is jelenti, hogy a globális célkitűzés megvalósítása az éhezés felszámolásáról 2030-ra sokkal nagyobb erőfeszítést kíván.

Az élelmezésbiztonság és a táplálkozás helyzete a világban az első ilyen típusú átfogó jelentés a járvány kitörése óta. A jelentés az ENSZ Élelmezésügyi és Mezőgazdasági Szervezete (FAO), a Nemzetközi Mezőgazdasági Fejlesztési Alap (IFAD), az ENSZ Gyermekalapja (UNICEF), a Világélelmezési Program (WFP) és az Egészségügyi Világszervezet közös munkája.

éhezés Yemen kép: independent/ AP

Az előző kiadvány már figyelmeztetett, hogy milliók élelmiszer-ellátása – köztük számos kiskorúé – forog kockán. „Sajnos azonban a járvány felszínre hozta az élelmezési rendszerek hiányosságait, világszerte számos ember életét és megélhetését veszélyeztetve,” – olvasható a jelentés előszavában.

Jelentős „fordulathoz” érkeztünk, figyelmeztetnek, utalva a feléledő nemzetközi összefogásra. „Az ENSZ élemezési rendszerek csúcstalálkozója, a táplálkozással a növekedésért csúcs és a klímaváltozásra fókuszáló COP26 révén az idei év páratlan lehetőséget kínál az élelmezésbiztonság és a táplálkozás javítására az élelmezési rendszerek átalakításán keresztül.”

A számokról részletesebben

Már az előző évtizedben lassú emelkedésnek indult az éhezők száma. Sajnos a tavalyi évben az éhezés abszolút számokban és lakosságarányosan is kilőtt (meghaladva a népességnövekedés ütemét), így tavaly a világ lakosságának 9,9%-a volt alultáplált, szemben a 2019-es 8,4%-kal.

Több mint fele (418 millió) él Ázsiában és harmada (282 millió) Afrikában, míg egy kisebb rész (60 millió) a Latin-Amerika és Karib-térségben. A legnagyobb ugrás Afrikában volt, ahol az alultápláltság elterjedése (a lakosság 21%-át érinti) majdnem duplája más kontinensekének.

A 2020-as év más tekintetben is negatív volt. Összesítve 2,3 milliárdnál is többen (avagy a Föld teljes lakosságának 30%-a) voltak azok, akik nem jutottak megfelelő táplálékhoz – ezzel az éves növekedés a mérsékelt vagy súlyos éhezés indikátorban ezzel meghaladta az előző öt évit. A nemek között egyenlőtlenségek is mélyültek: minden 10 éhező férfira 11 nő jutott 2020-ban, míg 2019-ben 10,6% volt ez az arány.

A helytelen és hiányos táplálkozás minden formája tarolt, erősen sújtva a gyermekeket. 2020-ban 149 millió fölött volt a növekedésben visszamaradt 5 év alattiak száma, és 45 millió fölött az alacsony súlyúak száma, miközben közel 39 millió gyermek volt elhízott.

Három milliárd felnőtt és gyermek számára az egészséges táplálkozás annak magas költsége miatt elérhetetlen maradt. A reproduktív korban lévő nők majd harmadát érinti a vérszegénység. Hiába az előrelépés egyes területeken (mint például a kizárólagos anyatejes táplálás), a világ nem halad jó úton, hogy teljesüljenek a táplálkozáshoz kötődő célkitűzések 2030-ig.

Az éhezés és táplálkozási problémák egyéb okai

A világ számos pontján a járvány súlyos válságot idézett elő, veszélyeztetve az ételhez való hozzájutást. Ám még a járvány sehol sem volt, amikor az éhezés már növekedésnek indult és a helytelen táplálkozás felszámolása elakadt. Leginkább a konfliktusok, időjárási szélsőségek, gazdasági nehézségek és társadalmi egyenlőtlenségek sújtotta országokban volt ez jellemző – tényezők, melyeket a jelentés az élelmezési problémák legfőbb okaiként nevez meg.

A jelen állás szerint, Az élelmezésbiztonság és a táplálkozás helyzete a világban becslése alapján az éhezés felszámolását előrevetítő 2-es számú Fenntartható Fejlődési Cél 660 millió ember híján nem fog megvalósulni. Ezen 660 millión belül 30 millió ember a járvány hosszú távú hatásai miatt.

Lehetséges megoldások

Mint ahogy a tavalyi jelentés is kihangsúlyozta, az élelmezési rendszerek új alapokra helyezése elengedhetetlen az élelmezésbiztonság eléréséhez, és az egészséges táplálkozás elérhetővé tételéhez. Az idei kiadás hat lehetséges útvonalat vázol fel ehhez, melyek „összefüggő szakpolitikai és befektetési portfólión” alapulnak, hogy kiiktassák az éhezés és hiányos táplálkozás kiváltóit.

Gyümölcsöt árusító nő Vietnámban. FAO ©FAO/John Keates/Alamy Stock Photo

Az egyes októl (vagy azok kombinációjától) függően, a jelentés arra buzdítja a döntéshozókat, hogy:

—  Integrálják a humanitárius, fejlesztési és béketeremtési intézkedéseket a konfliktus sújtotta térségekben, például szociális intézkedések révén melyek meggátolják, hogy családok eladják értékeiket ételért cserébe.
—  Növeljék az ellenálló képességet a klímaváltozás hatásaival szemben az élelmezési rendszer egészén, például a kistermelők támogatása révén.
—  Megerősítsék a leginkább rászorulók gazdasági stabilitását, például természetbeni vagy készpénz formájában nyújtott támogatásokkal, melyek csökkentik a kitettséget a váratlan sokkoknak és az áringadozásnak.
—  Avatkozzanak be az ellátási láncba és csökkentsék a tápláló élelmiszerek költségét, például megkönnyítve a piacra jutást a zöldség és gyümölcs termesztők számára.
—  Visszaszorítsák a szegénységet és a rendszerszintű egyenlőtlenségeket, többek között az élelmiszer értékláncok erősítésével a szegény térségekben technológia transzfer révén.
—  Támogassák a táplálkozást és a fogyasztási szokások javítását, részben az ipari transzzsírsavak és a magas só- és cukortartalom visszaszorításával az élelmiszerekben, vagy a gyermekek védelmével a reklámoktól.

hirdetés
hirdetés

Bambulás helyett tájékoztottság. Iratkozz fel hírlevelünkre!

Feliratkozás

Kapcsolódó hírek