A rovat kizárólagos támogatója

Alkotmányossági aggályokat vetne fel az Energiahivatal és az Atomenergia Hivatal összevonása a zöldjogi helyettes biztos szerint. Természeti erőforrások védelme, klímavédelem, kertgazdálkodás, mélyszegénység és a gyermekjogok.

Remélhetőleg már elvetett ötlet az Energiahivatal összevonása a nukleáris biztonságért felelős Országos Atomenergia Hivatallal, de ha mégis megvalósulna, az ombudsmannak az Alkotmánybírósághoz kell fordulnia – nyilatkozta szerdán újságírók előtt Szabó Marcel, az alapvető jogok biztosának a jövő nemzedékek érdekeinek védelmét ellátó helyettese. A szakember felidézte a fukusimai tragédia okait vizsgáló japán szakértők megállapítását, mely szerint az energiaügyi minisztérium és a nukleáris biztonságot szavatoló hatóság összevonása hozzájárult a fukusimai baleset kialakulásához, mert az energiaellátási érdek felett nem tudott érvényesülni a mindenekelőtti nukleáris biztonság.

A sajtó munkatársai részére tartott háttér beszélgetésen a zöld ügyekkel foglalkozó ombudsmanhelyettes kiemelte, hogy az Alaptörvényben a természeti erőforrásokkal kapcsolatban megfogalmazott „a nemzet közös öröksége” – gondolat a nemzedékek közötti igazságossághoz kapcsolódik, és azt jelenti, hogy a jelen nemzedék ne fogyasszon többet, amit a természet erőforrásai újratermelni képesek. Különösen a talajt, az erdőt, a biológiai sokféleséget és a vízbázisokat kell védenünk, hogy ezek változatlan formában átörökíthetők legyenek a következő nemzedékek számára. A jövő nemzedékek ombudsmani hivatalának egyik feladata, hogy ezek védelmét koncepcionálisan kidolgozza, annak érdekében, ha az ivóvízbázisok védelmével, az erdővel, a természeti erőforrásokkal kapcsolatban alkotmányos problémák vetődnek fel, készen álljon egy koncepció, amit az Alkotmánybíróságnak megfontolásra küldhetnek.

Nagyon fontos eleme a védelmi koncepciónak a talajjal kapcsolatos kérdések vizsgálata, a tulajdonviszonyok mellett, a talaj termőerejének megőrzése. Jelenleg olyan a mezőgazdasági termelési struktúra, amely a termőtalaj fokozatos kimerítéséhez vezethet. Több mint 20%-kal intenzívebb a gazdálkodás, mint ami a talaj megújulásához szükséges lenne. A szakember kiútnak azt tartaná, ha a mezőgazdasági művelésben minél inkább a kertművelés, a kert-típusú gazdálkodás kerül ne előtérbe. Célszerű lenne olyan jogi ösztönző eszközök bevetése, amely lehetővé teszi, hogy a hatalmas területeken folytatott szántóföldi gazdálkodás fokozatosan átalakuljon és inkább a helyi piacra termelő, kisebb termelési egységekben folytatott, lehetőleg minél nagyobb növényzeti borítottságot biztosító termelési formák vegyék át az uralmat. Ez a változás nem csak a talajvédelem, de a klímavédelem szempontjából is fontos lenne, hiszen a mezőgazdasági táj növényzettel való borítottsága az árnyékoláshoz hasonlóan klímavédelemmel is ellátja hazánk légkörét.

Szabó Marcel sajtóreggelije Szabó Marcel sajtóreggelije                     galériához katt a képre

Az idei év gyermekjogi projektjének is a környezetvédelem az egyik arca.

A gyermekek egészséges környezethez való jogát három aspektusból vizsgálja az ombudsman: a projekt keretében az iskolai oktatást, a szolgáltatásokhoz való hozzáférést, az iskolai étkeztetést tanulmányozzák. A másik vizsgálat a gyermekeket sújtó környezeti ártalmakra (például a lég- és zajszennyezésre, a hulladékkezelésre ) fókuszál, hiszen a gyermekeket a környezeti ártalmak jelentős része sokkal intenzívebben veszélyezteti, mint a felnőtteket. Szabó Marcel emlékeztetett egy WHO felmérésre, amely szerint a környezetszennyezésből eredő egészségügyi problémák 40%-a az 5 évnél fiatalabb gyerekeket érinti, holott számarányuk a lakosságban csak 10%. Az ő emésztőrendszerük még fejletlen ahhoz, hogy a veszélyes anyagokat feldolgozza és kivesse magából. A légköri mérések általában 1 m magasságban készülnek, de ugyanaz-e a helyzet a babakocsiban is? A levegőtisztaság sok eleménél már a tájékoztatási határérték is káros a gyerekekre.

A harmadik – a legsúlyosabb probléma – vizsgálat fókuszában a mélyszegénységben élő és a hátrányos helyzetű gyermekek jogainak az érvényesülése áll az egészséges környezethez való jog szempontjából. Ide az a közel 400 ezer gyermek tartozik hazánkban, akik számára a környezeti kockázati tényező a megfelelő étkezési, lakhatási és higiénés körülmények hiánya. Itt az ombudsman az állam által nyújtott közszolgáltatások színvonalbeli különbözőségét, a szolgáltató rendszer hiányosságait elemzi, azt, hogy az állam miért nem biztosít minden gyermek számára egyenlő esélyt az egészséges életkezdéshez – közölte a háttér beszélgetésen Lux Ágnes, a hivatal osztályvezetője.

hirdetés
hirdetés
hirdetés

Bambulás helyett tájékoztottság. Iratkozz fel hírlevelünkre!

Feliratkozás

Kapcsolódó hírek